Magyar Ügyvéd Blog

Zugló esetében a véleménynyilvánítási szabadság is győz?

2017. április 24. - Magyar Ügyvéd

zuglo.jpg

Kikapott a fideszes zuglói jelölt a vasárnapi időközi önkormányzati választáson, de ennél akár még érdekesebb is lehet, mi lesz a vége a helyi MSZP kampánykiadványa miatt kibontakozott jogvitának. A szocialistákat eddig minden fórumon elmarasztalták, de a végső szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki. A tét: hol a véleménynyilvánítás határa a kampányban?

Nagyon megverték Zuglóban a helyi időközi önkormányzati választáson a fideszes jelöltet vasárnap, pedig a helyi, majd a Fővárosi Választási Bizottság, s a Fővárosi Törvényszék is besegített neki: a választási eljárási törvényben foglalt alapelvekbe ütköző szórólap miatt elmarasztalták az MSZP-t. A kiadványban azt írták ugyanis, hogy „Somodi Zoltán hazudik Zuglónak? Hazudik a rendnek?”, „Esküt tett, hogy nem politizál!” „Megszegte esküjét! Ön hinne neki?”.

Eddig az összes fórum helyt adott Somodi kifogásának, hamis tényállításnak minősítve a kiadvány tartalmát. A szocialisták szerint viszont tény, hogy Somogyi a Fidesz jelöltje volt, tény, hogy a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartóságának titkára és kincstartója, a rend pedig saját szabályzata szerint „távol áll minden politikai jellegű mozgalomtól vagy intézménytől”.

Ebből vonta le azt a következtetést az MSZP, hogy a jelölt megszegte fogadalmát, így hazudott rendjének és potenciális választónak is. De nem esküt tett, hanem felavatták, a magyarországi helytartó pedig kijelentette, hogy a lovagrend tagjai indulhatnak a helyi választáson. A szocialisták viszont úgy vélik, ha valaki politikai szerepet vállal, nehezen érvényesülhet a rend politikamentessége. Az eskü vagy avatás meg szerintük nem lényeges tévedés.

Hetek óta folyik a huzavona azon, hogy a kampánykiadvány véleményt vagy valótlan tényállításokat tartalmazott, s múlt héten már a tábla is jogerősen döntött. De még nincs vége, mert az MSZP a végzés ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be, és annak befogadhatóságáról az Alkotmánybíróság kedden határoz.

A bíróságok nem igazán értik a helyzetet

Az egész tulajdonképpen pitiáner ügynek tűnhet, csakhogy a konkrét esetnél sokkal többről van szó. A bíróságok ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságát a választási kampánnyal összefüggésben rendre megszorítóan értelmezik.

„Veszprémből jöttem, egy felvilágosult, büszke városból. Abból a városból, ahol tizenkettő jelölt indul a választáson. A Fidesz-nek van tizenegy jelöltje tizenegy különböző mezben. Kamujelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandokkal állt fel a Fidesz-csapat. De engem ért a megtiszteltetés, hogy egyedüli esélyesként, ellenzékiként képviselhetem azokat, akiknek elegük van Orbán Viktor rendszeréből” – ezt egy kampányrendezvényen mondta Kész Zoltán független képviselő még 2015-ben az időközi választás kampányában.

Emiatt a politikust feljelentették, hiszen a vak is láthatta: a kormányoldalnak csak egy jelöltje volt. A Kúria úgy ítélte meg, hogy nem vonható a véleménynyilvánítás körébe az a kijelentés, hogy a „Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben”, mert ez egyértelmű tényállítás, és nem értékítéletnek minősül. Mintha szándékosan nem akarták volna érteni, mit üzent Kész a választóinak.

A Kúria mentségére szolgáljon, hogy a tapolcai időközi választáson viszont éppen a Fidesz ellenében döntött. A párt ajkai szervezete azzal kampányolt egy videóban Pad Ferenc szocialista jelölt ellen, hogy ő ott ült a vörösiszap-tározót üzemeltető MAL Zrt. vezetői között, és a „dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett”.

A legfőbb bírói fórum azonban megint nem értette a lényeget: egy jelölt alkalmasságának megítéléséhez a korábbi tevékenységének bemutatása igenis hozzátartozik – legyen szó egy lovagrend kincstartójáról vagy egy tragikus esemény kapcsán elhíresült cég menedzsmentjének tagjáról. Ezzel szemben azt mondták, a véleménynyilvánítás szabadsága nem jelentheti azt, hogy valótlan tényállításokon alapulva bárkit súlyos bűncselekménnyel vádoljanak. Csakhogy nem azonos a vádirattal, ha valaki úgy véli, Pad többet is tehetett volna.

A dolgozók „minden nap összeszorult gyomorral veszik fel a munkát” – ezt a legutóbbi önkormányzati választási kampányban az egyik foktői polgármester-jelölt írta a szórólapján, hangsúlyozva: szeretne ezen változtatni. A regnáló településvezető emiatt panaszt tett, a Szegedi Ítélőtábla pedig – tényállításnak minősítve a kiadványban írtakat – a választási törvényben megfogalmazott alapelvek megsértése miatt elmarasztalta a jelöltet.

Ezeknek az eseteknek van egy közös vonása: mindegyik az Alkotmánybíróságon kötött ki, s valamennyi bírósági végzést megsemmisítették. Kérdéses, hogy az új összetételű testület továbbra is következetesen ragaszkodik-e a korábbi határozataiban megfogalmazott alapvetésekhez.

Az Alkotmánybíróság egyelőre másként látja

„A véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne” – idézték az alkotmánybírák a választási kampánnyal kapcsolatos határozataikban a még 1994-ben született döntést (itt, itt és itt találhatják a vonatkozó határozatokat).

Az is fontos szempont – hangsúlyozták –, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet, meg tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt. „A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg” – fogalmaztak.

Például a Kész-féle ügyben azt emelték ki, hogy a vizsgált bírói döntés – megragadva a kijelentés direkt tartalmánál, amely szerint mindjárt tizenegy fideszes jelölt van –, nem vette figyelembe, hogy az indítványozó véleményként fejtette ki a mondandóját. Miközben választási kampány idején – tették hozzá – „tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait”.

„A közéleti szereplőkre vonatkozó beszéd (…) a politikai véleménynyilvánítás központi alkotóeleme. A közügyek megvitatásának lényegi részét jelentik a közügyek alakítóinak tevékenységét, nézeteit, hitelességét érintő megnyilvánulások. A társadalmi, politikai viták jelentős részben éppen abból állnak, hogy a közélet szereplői, illetve a közvitában – jellemzően a sajtón keresztül – résztvevők egymás elképzeléseit, politikai teljesítményét és azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják” – eddig legalábbis az AB így látta.

Meg azt is kimondták: annak ellenére, hogy a „közéleti véleménynyilvánítás fókuszában maguk a közügyek – nem pedig a közszereplők – állnak, a közügyek alakítóinak személyiségét érintő megnyilvánulások túlnyomó része szükségszerűen és elkerülhetetlenül a politikai véleménynyilvánítás védelmi körébe tartozik. A közügyek vitatásának kiemelkedő alkotmányos jelentősége ezért azzal jár, hogy a közéleti szereplők személyiségének védelmében a szólás- és sajtószabadság szűkebb körű korlátozása felel csak meg az alaptörvényből levezethető követelményeknek”.

„A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni” – vélik az alkotmánybírák. „Ez mindenekelőtt annyit jelent – fogalmaznak –, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet”.

Ezt ma még így gondolják. Hogy kedden is úgy tartják, dolguk van-e ezzel, s kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, majd meglátjuk.

(Illusztráció: zuglo.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1612450841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása