Magyar Ügyvéd Blog

Ha sok pénzért hazugságkampányt folytat a kormány, az sajnos nem bűncselekmény

2017. november 28. - Magyar Ügyvéd

soros1.jpgAz LMP feljelentette a kormányt, mert a nem létező Soros-tervről folytat jó sok pénzért nemzeti konzultációt, de az ügyészségről lepattant a beadvány. Kár, hogy a büntetőjog nem tud mit kezdeni azzal, ha a kabinet mindannyiunk adóforintjaiból számolatlanul költ hazugság- vagy gyűlöletkampányra.

Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést a különben nem létező Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultáció miatt Szél Bernadett, az LMP társelnöke. A Fővárosi Főügyészség azonban mást gondol a dologról: „megállapítható, hogy a kampány kormányzati döntéshez kapcsolódik, aminek fedezetét a 2017. évi költségvetésből elkülönítették. A kampány lefolytatásával és tárgyát képező konzultációs kérdésekkel való egyet nem értés, illetőleg közéleti különbség azonban önmagában nem alapozza meg a bűncselekmény gyanúját”.

Szél Bernadett különben közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz, hogy árulják már el, mi is a Soros-terv, amelyre ezt az igen tartalmas választ kapta: „kérdéseivel kapcsolatban részletes információkat talál a konzultációs íven. Ezt Ön is megkapja a postaládájába, mint minden Magyarországon élő, érvényes magyarországi lakcímmel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár”. Utána még hablatyoltak valamit, de igazából azóta sem sikerült cáfolni az ökopárt állítását, amely szerint kamu az egész. 

„A nemzeti konzultációs kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról. A magyar kormány képviselői szintén tévesen állítják, hogy Soros György irányítja az Európai Unió döntéshozatali folyamatát. Valójában a migrációs válság kezelésére vonatkozó döntéseket az EU tagállamai, intézményei hozzák, ezeknek részese a magyar kormány is” – cáfolta már maga az érintett is a kormányzati propagandát.

A „kamu” nem büntetőjogi kategória 

Az, hogy „kamu” az újabb konzultáció, nemigen vitatható, a jog azonban ezt a fogalmat nem ismeri. A Btk. egyik tényállása viszont kétségtelenül tartalmazza, azt, hogy akit „idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el”.

Világos, hogy egy állami vezető – beleértve akár a kormányfőt is – hivatali működése során idegen vagyon felett rendelkezik, tehát kezeli azt, és ezzel kapcsolatban büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősség terheli. Fontos azonban megvizsgálni, hogy e vagyonkezelői feladatok kapcsán jogszabályok, belső szabályzatok milyen kötelezettségeket rónak az érintett vezetőre.

Vitathatatlan, hogy a mindenkori hatalom kötelessége a lakosság megfelelő tájékoztatása, hiszen jogunk van ahhoz, hogy tudjuk egyebek mellett azt: a kormány milyen, a mindennapi életünket, illetve az ország sorsát befolyásoló döntésekre készül, vagy éppen hogyan használja fel a közpénzeket. Úgy tűnik azonban, a kabinet sokszor teljesen félreértelmezi ezt, és tárgyilagos információk helyett valami egészen mással szolgál. Agymosást rendel meg, konteókat terjeszt.

A jog ezzel sem tud mit kezdeni, a hülyeség ugyanis nem jogellenes. Az viszont már értelmezhető, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az „állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (…) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot (…) erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse”.

A közérdekű adatok köre meglehetősen széles, hiszen az „állami vagy helyi önkormányzati feladatot (…) ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső (…) információ vagy ismeret (…), így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat” elvileg mind hozzáférhető.

A konzultáció a tájékoztatási kötelezettség része?

Azt azonban tételesen semmi nem szabályozza, hogy a kormány például a döntései előkészítése érdekében milyen további (félre)tájékoztatási tevékenységet folytathat. Legfeljebb a jogalkotási törvény írja elő, hogy valamennyi törvénytervezethez hatásvizsgálatot kell készíteni, s az előterjesztéseket társadalmi vitára kell bocsátani. Más kérdés, hogy erről általában – csaknem kivétel nélkül – meg szoktak feledkezni.

A nemzeti konzultáció első pillantásra legfeljebb egy sajátos, Orbán Viktor által kitalált közvélemény-kutatási formának tekinthető, amelynek persze semmi köze a tudományosan megalapozott módszerekkel végzett felmérésekhez. Ennek ellenére mondhatják azt – és mondják is –, hogy fontos döntések meghozatala előtt kikérik az emberek véleményét, ami tulajdonképpen dicséretes dolog. Mi több, a közfeladatot ellátó állami szerv – a kormány – a nemzeti konzultáció során nem tesz egyebet, mint megosztja a feladatásának ellátásával összefüggésben tudomására jutott információkat, s ezekkel kapcsolatban rendszeresen megkérdezi az embereket is.

Ja, hogy közben hazudnak? Hogy a Soros-terv egyáltalán nem is létezik? Ez megint csak nem büntetőjogi kategória. Legfeljebb a vagyonkezelő – az egész kormány – tévedésben van. Vagy mindenki más. De ezt elég nehéz eldönteni, mert maga a miniszterelnök mondta nem túl régen, hogy menekültügyben valakik rengeteget hazudtak a magyaroknak.

Most már a parlamentet is belerángatják a dologba: a Fidesz-frakció az MTI tudósítása szerint országgyűlési határozati javaslatot terjeszt elő, elutasítva azt az európai parlamenti határozatot, amely felső korlát nélküli, kötelező betelepítést akar rákényszeríteni az Európai Unió minden tagállamára – közölte Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján. A politikus azt mondta: a magyar Országgyűlésnek is döntő beleszólása kell, hogy legyen abba, milyen elosztási rendszert akar elfogadni az EU. „A kvótarendszer már csődöt mondott, ezért kár ezt továbbra is erőltetni. (…) Kizárólag magyar nemzeti hatáskör az, hogy bevándorláspolitikai kérdésekben döntsünk” – fogalmazott Gulyás. Közölte: elutasítják azt az uniós döntéshozatali mechanizmust, amelynek első lépéseként az EP minden Európába érkező menedékkérőt felső korlát nélkül osztana szét. Állítja ugyanakkor, hogy az EP-határozat mögött „a Soros György által meghirdetett bevándorláspolitikai szemlélet” áll. Hogy ebből egy szó nem igaz? Nem számít.

Másfelől a NER saját párhuzamos valóságában szó sincs tévedésről, különösen nem hazudozásról. Hiszen Soros György többször megmondta – amit a nemzeti konzultáció egyes kérdéseihez mellékelt, szövegkörnyezetükből önkényesen kiemelt idézetekkel igyekeznek is bizonyítani –, hogy a magyar származású üzletember évente legalább egymillió bevándorlót akar Európára zúdítani.

Nyilvánvalóan nem akar, de ha a Fidesz-kormány ezt rakta össze magában, a jog ezzel szemben tehetetlen. A kabinet állíthat ostobaságokat, csúsztathat, a tényeket politikai haszonszerzés céljából tetszése szerint kiforgathatja, mi több, állíthat ordas nagy hazugságokat is, de mindez nem bűncselekmény. Miután a kormány tájékoztatási kötelezettségéről nem léteznek részletes szabályok, a kabinet nagyjából arról beszél a nyilvánosság előtt, amiről akar. S tetszése szerint herdálhatja az adóforintjaikat akár arra is, hogy a saját pénzünkön hülyítsen minket.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6513355845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása