Magyar Ügyvéd Blog

Hogyan ússzuk meg a szabálytalan parkolás miatti bírságot?

2019. február 15. - Magyar Ügyvéd

tiltottva_rakoza_s.jpgSzabálytalan parkolás miatt csaknem kéttucatnyi autóst – köztük egy mozgássérültet –jelentett fel valaki az egyik fővárosi kerületben. A rendőrség a szabálysértési eljárást megindította, és az érintett gépjárművek tulajdonosait be is idézte. Ha azonban kiderül, hogy a botcsinálta „önkéntes közlekedési rendőr” valótlan bejelentést tett, maga követett el szabálysértést.

A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt indított mintegy húsz esetben eljárást az egyik kerületi kapitányság. Erre blogunk egyik olvasója hívta fel a figyelmet, s kérdezte, ebben az esetben mit lehet tenni. A rövid válasz: az idézésre meg kell jelenni, különben az érintettet – legyen szó a vélelmezett elkövetőről vagy tanúról – a rendőrök elővezetik, s ha ehhez gépjárművet vesznek igénybe, mindjárt tíz és fél ezer forintot felszámolnak neki.

A konkrét esetben egyébként kiderült, hogy tiltott helyen történő parkolás miatt érkeztek a feljelentések, s bár a rendszám alapján a járművek tulajdonosai vagy üzembentartói egyértelműen azonosíthatók, az idézésben egyelőre csak tanúként jelölték meg őket. Csakhogy a szabálysértési törvény szerint „senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson”.

Azt az olvasónk nem tudja – mert erről a rendőrség telefonon nem adott tájékoztatást –, hogy a feljelentő milyen bizonyítékokkal állt elő, de ha a szabálysértést nem dokumentálta például fényképfelvételekkel, a hatóságnak meg sem kellett volna indítania az eljárást. Amennyiben csupán a helyszínt és a rendszámot adta meg, az elég kevésnek tűnik ahhoz, hogy egy civil feljelentése alapján bárkit felelősségre vonjanak.

De tételezzük fel, hogy az „önkéntes rendőr” szakszerűen járt el, és a szabálytalanságokat dátumbélyegzővel ellátott felvételekkel dokumentálta. Csakhogy a digitális gépeken a dátum tetszés szerint átállítható, ezért mindjárt felvetődik egy kérdés: ténylegesen mikor készültek a fotók, már ha vannak egyáltalán. Ez mindjárt aggályokat vet fel – hat hónap után a szabálysértés elévül –, hiszen amennyiben fényképezett is, nyilvánvalóan nem hitelesített eszközt használt.

Azt, hogy erre a rendőrségnek mozdulnia kellett, nem lehet kétségbe vonni, mert a „szabálysértési eljárás feljelentés (...) alapján indul meg”. A feljelentő pedig magánszemély is lehet. A feljelentésnek persze „tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését”.

A hatályos törvény szerint azonban a feljelentést csak akkor lehet elutasítani, ha az abban foglalt cselekmény nem szabálysértés. Vagyis elég, ha valaki egy halom rendszámot feljegyez, s hozzáfűzi, hogy egy gépkocsi szerinte hol és mikor parkolt tilosban, s máris kezdődhet az eljárás? Azután meg bizonyítsa a tulajdonos, hogy nem is járt az adott helyszínen?

Az egésznek különben nincs semmi értelme, mert a tiltott helyen várakozást a jogalkotó kivette az objektív felelősség hatálya alól, amely szerint közigazgatási bírsággal sújtható például a gyorshajtás, a tilos jelzésen áthaladás, a behajtási tilalom megszegése. A büntetést függetlenül attól, hogy ki vezette a járművet, ilyenkor a tulajdonosra vagy üzembentartóra vetik ki.

A szabálytalan parkolás esetén más a helyzet: meg kell találni a tényleges „elkövetőt”. Önmagára viszont senki nem köteles vallani, és arra sem kényszeríthető, hogy hozzátartozóját vádolja szabálysértés elkövetésével. Így a mániákus feljelentő sok sikerre nem számíthat, mert ha a vélelmezetten tiltott helyen parkoló jármű tulajdonosa csak annyit tud mondani, hogy egy köteli hozzátartozójának adta kölcsön a kocsit, és nem rendelkezik információval arról, hogy ő azt hol és mikor használta, az ügyet le kell zárni.

Ez egyébként akkor is igaz, ha rendőr vagy közterület-felügyelő tette volna a feljelentést. Nem akarunk tippeket adni, mert a jogalkotó dolga, hogy be akarja-e csukni ezt az egyszer már bezárt kiskaput. A történet inkább csak arról szól, hogy a rendőrségi gépezetnek tényleg mozgásba kell-e lendülnie, amikor valamilyen önjelölt nekiáll feljelentéseket gyártani.

Az érintett kerületben egyébként esténként percek alatt lehetne találni százas nagyságrendben tilosban, a járdára merőlegesen kijelölt várakozóhelyeken álló kocsik előtt álló autókat, mert olyan kevés a parkolóhely. Aki el akar indulni, ezeket eltolhatja az útból, és a rendőrség látványosan nem is foglalkozik ezzel. Miközben ahol a „jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja, tilos várakozni”.

Mi sem merültünk volna bele ebbe a kérdésbe, ha a feljelentettek között nincs egy két mankóval botorkáló mozgássérült, aki – erre feljogosító engedélyét a műszerfalon látható helyre kitéve – esetenként valóban a járdán parkol. Érdeklődéssel várjuk, hogy a hatóság mit szól ehhez, mert „szabálysértés az is, ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül (...) intézkedésre kényszerül”. Itt pedig kényszerült: eljárást indítottak, a mozgáskorlátozott nő pedig mehet a felesleges kihallgatásra...

(Fotó: hvg.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1414626362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása