Magyar Ügyvéd Blog

„Börtönbiznisz”: ezen nem az ügyvédek szakítanak nagyot

2020. március 02. - Magyar Ügyvéd

orba_n_1.jpgNagyjából százmilliárd forintot szánt a kormány a börtönök túlzsúfoltságának csökkentésére 2016 és 2019 között. Nemigen tudni, hogy ezzel a pénzzel mi történt, de a kabinet most újabb harmincmilliárdot irányzott elő arra, hogy szeptember végéig 1500 új férőhelyet létesítsenek. Négy esztendő alatt ez nem jött össze. De amennyiben ezt a mostani ígéretet komolyan vesszük, valaki átkozottul nagyot fog szakítani, ha hét hónap alatt képes tényleg másfélezerrel bővíti a fegyintézetek befogadóképességét.

Ha a Hír TV munkatársa nem kérdezi meg a miniszterelnök január 9-i sajtótájékoztatóján, mit gondol Orbán Viktor például a gyöngyöspatai roma diákok szegregációja miatt megítélt kártérítés vagy a győri gyerekgyilkosság ügyében, talán nem tudjuk meg, hogy a kormányfőnek súlyos gondjai vannak a nemzetközi egyezményeket sértő, embertelen körülmények között fogvatartottak javára kiszabott kártalanításokkal is. A sajtótájékoztatón elhangzottak szó szerinti leirata a miniszterelnök.hu oldalon olvasható, de Orbánnak magától eszébe sem jutottak a gyönygyöspatai romák vagy a gyerekgyilkosok.

Orbán bezzeg keccsöl egész nap

Az úgynevezett „börtönbizniszt” pedig még a kormánypárti lakájtévé valószínűleg előre egyeztetett témák iránt érdeklődő riportere sem hozta szóba, hanem a kormányfő magától tért ki rá, hogy hová jutunk, ha – a romák mellett – elítélt bűnözőknek is fizetünk. Ez szerinte mélyen igazságtalan, csakhogy a börtönbüntetés a szabadságmegvonásról, és nem a rabok sanyargatásáról szól.

De mindebben semmi újdonság sincs, s aki figyelemmel kísérte a történéseket, azt is tudja: a „migráncsok” és Soros helyett jöttek az „ingyenélő” romák – akik nem „keccsölnek” egész nap, mint azt teszi Orbán –, és újabb ügyeletes bűnbaknak kiáltották ki az ügyvédeket is, akik a hazugságok szerint százmilliókat nyúlnak le a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát kimerítő körülmények között fogvatartottak javára megítélt pénzekből. Ez nem más, mint karaktergyilkossági kísérlet – alkalmatlan eszközzel és alkalmatlan tárgyon.

Azóta viszont a hamis állításokat folyamatosan mantrázzák fideszes politikusok, és az összes efféle nyilatkozatnak bő terjedelemben helyt adó állami média, illetve a fideszhez közeli Közép-Európai Sajtó és Médialapítványba bevitt valamennyi „sajtótermék” is, amelyeket a tulajdonosaik ingyen (?) adtak át az alapítványnak. Ezek száma összességében nem sokkal marad el az ötszáztól, s e körbe tartozik valamennyi megyei napilaplap, a Lokál című ingyenes újság, a Magyar Nemzet, a Szabad Föld, a Hír TV, az Origo internetes portál, és ezek nagyjából lenyúlják az állami hirdetések szinte egészét. Nos ennyit a médiaszabadságról, meg a sokoldalú és pártatlan tájékoztatásról.

A miniszterelnök elfelejtette, mit írt alá?

A büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítéséhez szükséges források biztosításáról már 2016 márciusában született egy máig hatályos kormányhatározat. Abból egyértelműen kiderül, hogy a hatalom legalább öt éve tisztában van azzal, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság döntései alapján köteles intézkedéseket hozni a börtönök túlzsúfoltságának csökkentése érdekében.

A kormány a határozat szerint „egyetért a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságát megszüntető férőhely-bővítési folyamat keretében a fogvatartottak európai norma szerinti elhelyezését biztosító büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítésével kapcsolatos fejlesztések megvalósítási ütemével annak érdekében, hogy Magyarország eleget tegyen az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkében foglaltaknak”. Akkor a nemzetgazdasági miniszternek előírták: mindezek megvalósítása érdekében 2016-ban 1,2 milliárd, 2017-ben harmincmilliárd, 2018-ban 51 milliárd, 2019-ben mintegy húszmilliárd forint rendelkezésre állásáról gondoskodjon.

A titokzatos százmilliárd

Ez összesen olyan százmilliárd forint, amiből óvatos becslések szerint is meg lehetett volna építeni három-négyezer új börtönférőhelyet. Ám ebből a pénzből szinte egyetlen fillért sem használtak fel. De akkor hol van ez a százmilliárd? Erről csak sejtéseink lehetnek. Egyes információk szerint a pénz megvan, de nem lehetett elkölteni, mert kormányzati körök állítólag finoman utaltak rá, hogy kiket kell megbízni börtönépítéssel, de egyenként ötszáz fős fegyintézeteket még a csókosoknak sem érte meg négy-ötmilliárd körüli összegért kulcsrakész állapotban megvalósítani.

A reális összeg ennek a két-két és félszerese, de ennyit nem akart az állam adni, miközben a százmilliárd bőven elég lett volna arra, hogy a férőhelykihasználást 2019-ig száz százalék alá csökkentsék, amit a minap elfogadott irreális törvénymódosítás is előirányzott. Akkor a rabok nem panaszkodhatnának – s nem kaszálhatnának milliárdokat például a szűkös elhelyezésre, a rossz szellőzésre, a csótányokra vagy a cellákban nem leválasztott mellékhelyiségekre hivatkozva.

Most pedig jön egy újabb megválaszolatlan kérdés: a csütörtöki kormányinfón bejelentették, hogy szeptember 30-ig legalább 1500 rab elhelyezésére alkalmas börtönkomplexumokat kellene kialakítani, és ehhez harmincmilliárdot biztosít a kormány. Ha viszont egyszer a fegyintézetek építésére már 2016-ben előirányoztak százmilliárdot, most akkor mire kell még újabb harmincmilliárd?

Ami négy év alatt nem sikerült, tényleg megvalósítható hét hónap alatt? Hozzáértők szerint igen, ha valakivel már jó előre levajazták az egész beruházást, és konténerbörtönöket telepítenek. Csakhogy ebből a harmincmilliárdból 1500 főnek kőből épülő fegyintézeteket is lehetne emelni, bár kétségkívül nem szeptember 30-ig.

A kormányfő hirtelen megvilágosodott

Amúgy átkozottul nagy kérdés: ha már Orbán Viktor kézjegyével látta el a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítéséhez szükséges források biztosításáról szóló, 1125/2016. (III. 10.) számú kormányhatározat, miért most jutott hirtelen eszébe, hogy a fogvatartottak 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, s nagyjából tízmilliárdot szakítottak is. A 12 ezer per persze biztosan nem igaz, mert 2017 januárja óta a büntetés-végrehajtási bíró nemperes eljárásban dönt. Arról pedig, hogy ténylegesen hány ilyen ügy volt, hiteles információval – a kormánymédiának kiszivárogtatott listán kívül – senki nem szolgált.

Másfelől szemenszedett hazugság, hogy ebből az ügyvédek milliárdos tételt „nyúltak le”, mert szándékosan vezetik félre a hiszékeny közvéleményt, és állítják úgy be a helyzetet, mint ha a megítélt kártalanítási összeget az ügyvédeket, és nem a fogvatartottak kapták volna. Hangsúlyozzuk, hogy három éve lépett hatályba az a fideszes törvénymódosítás, amely szerint a raboknak csak egy – a büntetés-végrehajtás honlapján is elérhető – formanyomtatványt kell kitölteniük, ha a rossz börtönkörülmények miatt kártalanítást igényelnek. Ehhez ügyvéd sem kell, mert a büntetés-végrehajtási bíró a rendelkezésére álló iratok alapján dönt arról, hogy – az elszenvedett sérelmektől függően, például nem biztosítottak a zárkában egy elítéltre számítva legalább négy négyzetmétert, csak függönnyel választották le a WC-t, esetleg a szűkös területet a raboknak még csótányokkal is meg kellett osztaniuk – a napi 1200 és 1600 forint közötti tétel keretein belül miként határoz.

Tényleg megvan a csodaszer?

De most gyorsan mindent megoldanak. Hónapokon belül! Ám ezen valaki átkozottul nagyot fog szakítani. És nemcsak az elítélteknek szánt „bádogvárosok” telepítésén, mert a harmincmilliárd kissé túlárazottnak tűnik: ez egy férőhelyre vetítve húszmillió forintot jelent. A börtönkonténereket azonban valakinek őriznie is kell, a semmiből meg nem lehet sok száz fegyőrt előteremteni. A jelenleg nagyjából 15 ezerre tehető börtönférőhelyek számának 1500-zal – tehát tíz százalékkal – történő bővítése ugyanis azt is jelenti, hogy a mintegy nyolcezer büntetés-végrehajtási alkalmazott mellé szükség lenne még nyolcszáz emberre.

Őket milyen kalapból fogja előhúzni egy ügyes bűvész? Tartunk tőle, hogy a városi legenda szerint ez is Fideszhez közeli vállalkozásoknak jelenthet majd nagy üzletet: a börtönkonténerek külső őrzését valamelyik magánbiztonsági cégre bízzák, amely bagóért foglalkoztat egyéni vállalkozóként dolgozó biztonsági őröket, és a nekik kifizetett pénz többszöröséről nyújtja majd be a számlát. Reméljük, ez nem így lesz, és az egész „börtönbizniszből” nem a kormánybarát vállalkozások gazdagodnak. De majd szeptemberben meglátjuk.

 

(Fotó: Tamas Kaszas / Reuters)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5115500794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása