Salátát enni egészséges, de a salátatörvény emészthetetlen

2020. április 03. - Magyar Ügyvéd

semje_n1.jpgHirtelen megvilágosodott kedd éjszaka Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetésére hivatkozva – ami a hétköznapi halandók számára értelmezhetetlen – benyújtott egy terjedelmes salátatörvényt, amely olyan jogszabályokat módosítana, amelyek jelentős részének semmi köze a javaslat tárgyához. Korábban az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet rá, hogy ez a jogalkotási gyakorlat elfogadhatatlan. De ha Semjén álmodik egy nagyot, az persze új helyzet.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedd éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely szerint számos jogszabály módosítását tervezi a kormány. A javaslat 57 paragrafusból áll, s bár az előterjesztés indokolása szerint a függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetése a cél, az előterjesztésnek jó, ha a fele szól erről. Semjén doktor nyilván megvilágosodott, bár vélelmezhető, hogy szóltak neki, miről álmodjon. Amúgy az általa jegyzett javaslat nem kis részben nagy átverés, bár ez csak hosszas kutakodás után derül ki – ami a laikusoktól nemigen várható el.

A függő hatályú döntés – amit 2016-ban a Fidesz vezetett be – egyebek mellett azt jelenti, hogy amennyiben egy hatóság nem tud úgynevezett sommás eljárás keretében határozni, nyolc napon belül függő hatályú döntést hozhat. Ha pedig hatvan nap alatt sem sikerül érdemi határozatot hozni, az ügyfél megkezdheti a kérelmezett tevékenységet, és számára vissza kell fizetni az eljárási díjat. De ez csak kis kitérő, hogy mindenki értse, mire vonatkozik Semjén megvilágosodása.

A miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslat veszélyhelyzetben megvonta volna a polgármesterek önálló döntési jogát, és minden kérdésben a többségében a hatalom képviselőiből álló védelmi bizottságoké lett volna a főszerep. Csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – korábbi ígéretének megfelelően – ezt a passzust törlő módosító indítványt terjesztett be.

Ettől azonban a salátatörvény lényege mit sem változott: az nagyobb részben nem a függő hatályú döntés lehetőségének megszüntetéséről, hanem sok más jogszabály módosításáról szól. Pedig az Alkotmánybíróság korábban – igaz, csak a költségvetési törvény kapcsán – már figyelmeztetett rá, hogy ez így nem megy. A legsarkosabban talán Bragyova András volt alkotmánybíró fogalmazott: a törvényszerkesztés alkotmányos alapon akkor kifogásolható, ha a javaslat jelentős számú törvényt módosít, és azokat semmiféle kimutatható logikai kötelék nem kapcsolja össze, mert a módosítások efféle jogtechnikai módja nehézzé teszi a változások lényegének megismerését.

sala_ta.jpg

Most pontosan ez a helyzet állt elő. Mert mit keres az előterjesztésben az épített környezet alakításáról szóló törvénynek a „plázastop” szabályait pontosító módosítása? S hogyan kerül bele a nemzeti emlékhelyek méltóságának megőrzése érdekében az a tilalom, hogy a kegyhelyek öt kilométeres körzetében nem lehet külfejtéses bányát nyitni? Mellesleg akar valaki mostanában új bányát létesíteni? Ez így egy nagy marhaság.

Miközben akár egyet is lehet érteni azzal, hogy kiemelten közérdekű beruházás esetén nem kell a terület tulajdonosának hozzájárulása a létesítmény megközelítéséhez szükséges építményrészek – például a mozgáskorlátozottak számára rámpák – megépítéséhez. Helyes, nincs ezzel semmi baj, de ez miért került éppen ebbe az előterjesztésbe?

Azután most jönnek az igazi gazságok. „Ha a közös működtetésre irányuló megállapodás keretében az önkormányzati fenntartású színház éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a központi költségvetés biztosítja, a színház vezető állású munkavállalója felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja” – április 1-jétől így rendelkezik az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény. Na, Semjén ezen még csavarna egyet, és hozzátenné: az ilyen színház felügyelőbizottsága öt fő lehet, és közülük hármat a szakminiszter bízhat meg. Ha már „állami” az intézmény, miért nem mind az ötöt? Minek szemérmeskedni.

Nem szégyenlősködik ugyanis a miniszterelnök-helyettes, amikor – persze a salátában jól eldugva – törvényi szintre emelné: az anyakönyvi nyilvántartásban a születési nemet az elsődleges nemi jelleg alapján kell bejegyezni, és azt később nem lehet megváltoztatni. Miért nem mondja ki bátran, hogy a nemváltoztató műtétet egyszerűen be kellene tiltani? Eddig persze nem megy el, csak az ilyen beavatkozást vállaló személyek esetében lehetetlenné tenné, hogy az állami adatbázisban is átvezessék a változást.

Ami meg talán a legnagyobb aljasság: a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény módosítása. Nem elég, hogy a jogszabály szerint a „Budapest XIV. kerület 29732/1 helyrajzi számú ingatlannak (...) az államot, Budapest Főváros Önkormányzatát és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatát megillető tulajdoni hányada e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges terület ingyenesen, az e törvény hatálybalépésétől számított 99 éves időtartamra az állam 100 %-os tulajdonában álló Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe kerül”.

Semjén most azt is javasolja, hogy a kormány szabadon rendelkezzék ezzel a területtel, vagyis: minősítsék nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá a Városliget egészét. Ebből az jön ki, hogy – bár korábban a miniszterelnök azt ígérte, ha főváros nem akarja, leállítanak minden újabb építkezést – azt csinálnak a ligettel, amit akarnak. Nyilván ez is szerves része a függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetésére irányuló javaslatnak.

Kész szerencse, hogy Semjén nem jogász, hanem a vallástudományok terén kifejtett tevékenysége kapcsán érdemelte ki a doktori címet. Ez nyomatékos enyhítő körülmény a tekintetben, hogy a nevét adta ehhez az emészthetetlen, a fideszes jogalkotási törvény alapján is elfogadhatatlan „salátához”.

Mindazonáltal mélyen tiszteljük, hogy a figyelme mindenre kiterjedt, és a településkép védelméről szóló törvényben a „magyar állam” helyett „az állam” fordulatot javasolja használni. Nem is értjük, hogyan élhettünk eddig együtt ezzel a slendrián szöveggel.

Köszönjük Semjén doktornak, hogy megvilágosított minket is. De azért szégyellje magát!

 (Címlapfotó: 24.hu – Semjén Zsolt.)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4115587320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.