Az innovációért és technológiáért felelős miniszter az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, az emberek egészségének és életének megóvása érdekében, a járvány terjedésének modellezése, elemzése céljából jogosult bármely rendelkezésre álló adat megismerésére, kezelésére. A kormányrendelet szerint erre nincs semmilyen határidő, sem külső kontroll. Ez a jogállam csődje.
Ha egy jogszabály azt mondja ki, hogy a járványhelyzetben „bármely” adatot le lehet kérdezni, akkor abba tényleg szinte minden belefér. A célhoz kötöttséget azonban számon lehet kérni, a cél pedig egyértelműen a járványhelyzettel van összefüggésben. Vagyis: a megelőzésre és a következmények elhárítására vonatkozó adatokról van szó, ezen a rendelet sem léphet túl. Erről a Klubrádió kérdezett, és a teljes beszélgetés itt hallgatható meg.
A rendelet egyébként így szól: „Az innovációért és technológiáért felelős miniszter – mint a kormány tudománypolitikáért és informatikáért felelős tagja – az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében, a járvány terjedésének modellezése, elemzése céljából jogosult bármely rendelkezésre álló adat megismerésére, kezelésére”.
Ez elég durván hangzik, mert ha egy jogszabály azt mondja ki, hogy „bármely” adat, akkor abba nagyjából minden belefér. Alapvetően persze a járvány megelőzésére és következményeinek elhárítására vonatkozó adatokról lehet szó, s a rendelet például nem vonatkozhat arra, hogy titkos adatgyűjtéssel – amihez adott esetben bírósági engedélyre lehet szükség – szerezzenek meg információkat. A jogszabály azonban igen tág lehetőséget teremt arra, hogy kikérjenek adatokat, kezeljék, összegyűjtsék azokat, miközben nem tudni, hogy kit keresnek meg és milyen válasz érkezik a megkeresésre.
A „rendeleti kormányzás” már csak emiatt is visszaélésekre ad lehetőséget. Ki tudja, hogy ezek a „bármely” adatok mit jelentenek, szenzitívek-e, nem lépik-e túl az illetékes szervek a hatáskörüket ezek kezelésénél. Ráadásul ebben az esetben is megvan a korlátlanság, hiszen nem mondja meg a rendelet, hogy az adatkezelés meddig tart, mert még azt sem teszi hozzá a jogalkotó, hogy a járvány végéig.
Arról nem is beszélve, hogy a kormány folyamatosan azt hangoztatja: a parlament bármikor dönthet a veszélyhelyzet megszüntetéséről. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy a jelenlévő képviselők kétharmadának kellene úgy szavaznia, hogy a kabinettől visszavonják a „rendeleti kormányzás” jogát. Az országgyűlési frakciók összetételének ismeretében ennek mennyi a reális lehetősége? Nulla!
A kormányzat a járványveszélyt tehát a saját hatalmának megszilárdítására, fenntarthatóságára, megdönthetetlenségére használja fel, ami egyértelműen visszaélés a járványhelyzettel, ami teljesen elfogadhatatlan. Elég utalni arra, hogy a kórházi ágyak felének – majd hatvan százalékának – kiürítése kapcsán az emberi életekkel tartottak főpróbát, meg hadgyakorlatot, majd amikor ezt a fejükre olvasták, akkor közölték, hogy ténylegesen az ágyak mindössze két százalékának felszabadításáról volt szó.
Tényleg ennyire hülyének néznek minket? Egyébként a témában a Halmai Gábor alkotmányjogásszal folytatott beszélgetést itt hallgathatják meg, Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogász professzora és Halmai közös elemzését pedig itt olvashatják.
(Fotó: Youtube)
