Magyar Ügyvéd Blog

Tényleg lehet államtitok egy ötvenméteres alagút?

2021. február 27. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2021-02-27_19_19_35.pngÁllamtitkot sértett-e a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, amikor nyilvánosságra hozta, hogy a Puskás Aréna megközelítése érdekében a VIP-vendégek számára alagutat akarnak építeni? Gulyás Gergely miniszter szerint nincs ebben semmi titok. De akkor miért kezdeményezték a bizottságnál, hogy a beruházást ne a közbeszerzési eljárás általános szabályai szerint valósítsák meg?

A Puskás Aréna alá kifejezetten a miniszterelnöknek építenének alagutat, az egész beruházást pedig titkosítanák – erről beszélt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János egy kedden közzétett videójában. Később pontosított, mert általában a védett személyek, köztük Orbán érdekében építenék az alagutat. Ami még mindig elég szerencsés megközelítés.

A nemzetbiztonsági bizottság egyébként gyakran dönt arról, hogy egyes beruházásokat – és e körbe tartozik ez a bizonyos, ötven méter hosszúságú alagút is – nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva mentesít a közbeszerzési eljárás alól. Ezzel csak az a baj, hogy nincsenek igazán pontos szabályok arra, milyen építkezéseket vagy eszközbeszerzéseket vonhatnak ki a védendő közérdekre hivatkozással a közbeszerzési törvény szabályai alól. Különben ha a bizottság egyetért az előterjesztővel, az ilyen beruházásokkal kapcsolatos információkat minősített adatként kell kezelni.

Ahhoz, hogy a rövid aluljárót nemzetbiztonságilag kockázatmentesen lehessen megépíteni, hogy a közönség és a védett személyek biztonsága érdekében semmilyen információ – speciális menekülési lehetőségek, térfigyelők pozíciója stb. – ne kerüljön illetéktelen kezekbe, a nemzetbiztonsági bizottság jóváhagyta, hogy a tervezési és kivitelezési munkák egy nemzetbiztonságilag minősített, meghívásos, többszereplős versenyeztetés keretében legyenek pályáztatva. A költségekről a pályáztatás után az építtető köteles beszámolni a bizottságnak – indokolta az alagúttal kapcsolatos eljárást a Miniszterelnökség.

Akkor jönnek a további kérdések. Minősítéssel védhető közérdeknek tekinthető az ország szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása. Lássuk be, ez meglehetősen tág értelmezésre ad lehetőséget.

Ebbe sok minden belefér, miközben felvetődik: esetenként nem azért kezdeményezik-e a nemzetbiztonsági bizottságnál, hogy egyes beruházásokat a közbeszerzési törvény szabályaitól eltérően valósíthassanak meg, mert ezzel valakit előnyösebb helyzetbe akarnak hozni? Félő, hogy igen, mert nem egyszer a Fidesz-barát oligarchák számára kedvező döntést szeretnének kicsikarni.

Nem vitatjuk, hogy a nemzetbiztonsági érdek sok más szempontot – például a nyilvánossághoz fűződő közérdeket – felülírhat. Nincs ezzel semmi baj, ha a hatályos jogot annak rendeltetése szerint alkalmazzák. Ami a konkrét ügyet illeti, az alagút építése önmagában bizonyosan nem tekinthető minősített adatnak, és Stummer ennél többet nem árult el. Ha arról is beszélt volna, hogy a létesítményben milyen biztonsági rendszereket, illetve milyen menekülőútvonalakat alakítanak ki, az már lehetne titoksértés.

Mellesleg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem indokolt Stummer János elmozdítása a nemzetbiztonsági bizottság éléről, mert a Puskás Arénába tervezett alagút létesítésének nyilvánosságra hozatala nem tartalmaz titkos információt. Akkor meg miért is folyik ez az egész cirkusz? Miért nem kapott a közvélemény korrekt tájékoztatást arról, hogy a 190 milliárdnyi közpénzbe kerülő Puskás Aréna építése nem fejeződött be, mert kell még a VIP-vendégek fogadására egy alagút is plusz kétmilliárdért?

Ezzel kapcsolatban inkább ezt kellene feszegetni, miért maradt ki ez az alagút, hiszen különösebb szakértelem nélkül is tudni lehet: egy-egy tömegrendezvény esetén például politikusok, népszerű zenekarok és sportolók számára – ami igencsak túlmegy a nemzetbiztonsági érdeken, mert például egy nemzetközi hírnévnek örvendő együttes fellépése esetén elég nehéz erre hivatkozni – mindenütt biztosítanak a rendezvény megközelítéséhez a látogatóktól elkülönített útvonalat. Ehhez nincs szükség semmiféle utólagos felülvizsgálatra – amire a kivitelező is hivatkozik –, csupán a józan észre kellett volna hagyatkozni.

Ettől még lehet persze feszegetni a jobbikos képviselő felelősségét, mert a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként nem szabadna „kibeszélnie”. Másfelől csupán az alagútépítés tényét közölte, és szenzitív adatokat nem osztott meg. Így ha esetleg meg is sértette a Btk. minősített adattal visszaélésre vonatkozó tényállását, a cselekményének társadalomra veszélyessége hiányzik, ezért valószínűleg nem marasztalható el. Ezt az álláspontot képviseli közvetve maga Gulyás Gergely is, hiszen nem menesztené a nyilatkozata miatt a nemzetbiztonsági bizottság elnökét.

És hogy tovább árnyaljuk a képet: amennyiben Stummer ellen büntetőeljárás indulna – feltéve, hogy az Országgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogát –, nyilván beszélne arról, miért hozta nyilvánosságra az alagútépítés ügyét. Akkor meg az is kiderülhetne, hogy lehet itt más jogsértés: a nemzetbiztonsági bizottság eljárását talán azért kezdeményezték, hogy kikerüljék a közbeszerzési törvény szabályait. Akadt erre példa korábban is...

(Fotó: Mohos Márton/24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4716442756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása