Magyar Ügyvéd Blog

Vajon mit kezd a Nemzeti Választási Bizottság a kormány és Karácsony Gergely népszavazási kezdeményezéseivel?

2021. július 29. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2021-07-29_16_35_36.pngA kormány, illetve Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt is öt-öt kérdés hitelesítését kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál. A testület pénteken dönt a kormány indítványáról, azt pedig egyelőre nem tudni, Karácsony ügyében mikor tárgyalnak. Amúgy ha a bizottság kellőképpen következetes, akár mindkét próbálkozásra – de legalábbis a kérdések zömére – nemet mondhat.

Nézzük először is a kormány kérdéseit:

  • Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményekben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak?

A nemzeti alaptantervet is a szülők megkérdezése nélkül fogadták el, ugyanakkor a közoktatás egyik feladata lenne, hogy a nagykamaszokkal nyíltan beszélgessenek a szexuális kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő dolgokról. Mellesleg a kérdés egyértelműsége – amelyre a Nemzeti Választási Bizottság igen gyakran hivatkozik – is kétséges.

  • Támogatja-e ön, hogy kisgyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

A nemi átalakító kezeléseket senki semmilyen korosztályban nem népszerűsíti. Ugyanakkor felvetődik: egy esetleg eredményes népszavazás ez az Országgyűlésre milyen törvényalkotási kötelezettséget róna.

  • Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyerekek számára is elérhetőek legyenek a nemi átalakító kezelések?

Erre ma nincs lehetőség, és épeszű ember ezt nem is szeretné. Mellesleg szintén homályos, hogy a Háznak ennek kapcsán milyen feladata lenne.

  • Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

A ma hatályos szabályok szerint szexuális tartalmakat csak meghatározott korlátozó feltételek szerint lehet bemutatni, a kérdés tehát szükségtelen.

  • Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Lásd, mint fent: szexuális tartalmakat csak meghatározott feltételek szerint lehet bemutatni.

Így az összes kérdést akár az egyértelműség hiányára hivatkozva vissza lehetne utasítani, mert nem világos, hogy egy érvényes népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettség terhelné a Parlamentet. Ráadásul a kérdések ismétlődnek, hiszen a nemi átalakító kezelésekkel az ötből három pontban is foglalkoznak, ami az egész komolyságát vonja kétségbe. Mindezek ellenére a testület nem meg lephető módon a kérdéseket akár át is engedheti.

 

Ami pedig a Karácsony-féle referendumot illeti (bár nem tudjuk, ezt mikor tűzik napirendre):

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Az ügy kétségkívül parlamenti hatáskörbe tartozik, ám érinti a költségvetést, és erre hivatkozva a Nemzeti Választási Bizottság nemet mond rá. Mellesleg az egyértelműség kérdését veti fel a „leghosszabb időtartama” fordulat.

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy minden hatvan év fölötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ingyenesen legyen jogosult SARS-CoV-2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas tesztre?

A Nemzeti Választási Bizottság az egyértelműség hiányára hivatkozva utasíthatja el a kérdést, mert a választópolgárok jelentős része vélhetően nem tudja, hogy mit jelent a neutralizáló antitest, így a népszavazás alkalmával „nem lennének tisztában azzal, hogy mit támogatnak, illetve miről szavaznak”, ami a Kúria egyik irányadó döntése szerint kizáró ok.

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?

A Nemzeti Választási Bizottság 2018 októberében – igaz, csak az elnök voksának figyelembevételével, mert akkor öt-öt lett a szavazási arány – visszautasított egy hasonló tartalmú népszavazási kezdeményezést. Egyébként ezzel kapcsolatban felvetődhet, hogy nemzetközi szerződés tartalmáról – és ilyenek az EU alapszerződései is – nem lehet népszavazást tartani.

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy koncessziós szerződés keretében gazdasági társaságnak ne legyen átengedhető magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetése?

Ez könnyen lehet a költségvetést érintő kérdés, és ilyenben tiltott a referendum.

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”

Ezen a kérdésen talán nehéz lehet fogást találni, mert egyértelmű, legfeljebb arra lehet hivatkozni, hogy a polgárok nincsenek tisztában a döntésük következményeivel.

A Nemzeti Választási Bizottság alapvetően nem szereti a népszavazás intézményét, mert 2010 óta mindössze egyetlen kezdeményezés jutott el a referendum kiírásáig: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. Ezt a kormány indítványozta 2016-ban – miként az újabb referendumot is –, de a saját dugájukba dőltek azzal, hogy az érvényességi küszöböt ötven százalékos részvételhez kötötték. Ezt pedig az elképesztő propaganda ellenére sem sikerült elérni.

A mostani kormánykezdeményezés kapcsán pedig nem érdektelen, hogy maga Orbán Viktor fogalmazta meg, nem fontos az érvényesség. De akkor mire jó az egész sokmilliárdos – több tízmilliárdos – cirkusz? Arra mindenképpen, hogy nyakunkon a választási kampány, és akkor lehet közpénzből finanszírozni a Fidesz érdekeit szolgáló (kamu)kérdések népszerűsítését. Mi már edzettek vagyunk és semmin nem csodálkoznánk.

(Fotó: Soós Lajos / MTI – ülésezik a Nemzeti Választási Bizottság)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr8516642618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása