Magyar Ügyvéd Blog

Varga Judit akarja jogállamiságból kioktatni az EU-t?

2023. június 25. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2023-06-25_18_00_47.pngMagyarország 2024 második félévében esedékes uniós elnöksége alatt keményen dolgozik majd azért, hogy fenntartsák és megerősítsék az Európai Unió alapvető értékeit, így a jogállamiságot – írta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán. Vagyis: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű, mert a jogállamiság alapvető értékeit Magyarországon taposták páros lábbal a földbe.

Az Európai Unió soros elnöki tisztét alig több mint egy év múlva Magyarország tölti be. A soros fordulattal azonban egyelőre nem tudnak mit kezdeni, de a soros kapcsolást már kiirtanák a fizikatankönyvekből. Hátha valakinek erről is Soros György jutna az eszébe. így a NER történelemhamisító, a jogállamiságot páros lábbal földbe tipró, már a fizika oktatását átíró kormányáról nehéz elképzelni, hogy keményen dolgoznak majd az EU alapvető értékeit, így a jogállamiságot megerősítő intézkedéseken. Az illiberális demokrácia éllovasaitól vajon mire lehet számítani?

Menjünk vissza néhány évvel, amikor 2021 márciusában Varga Judit igazságügy-miniszter a Magyar Nemzetben azt írta: a jogállamisági vitákra nem lehet másként tekinteni, mint egy tudatosan homályban tartott önkényes politikai eszközre – ami szerinte a jogállamiság értelmezhetetlen –, ahol nincs érdemi vita, s az ellenfél érveit meg sem hallgatják.

Ez a „jóságos” miniszter asszonytól – ahogyan őt az 1. és 2. rendű vádlott Schadler és Vörnel perében emlegette –különösen figyelemreméltó kijelentés, hiszen szerinte a jogállamisági mechanizmusok csak akkor működnek, ha az érintett intézmények és tagállamok úgy tekintenek minderre, ha megértik: mindez értük van. Ezzel kapcsolatban érvelhetnénk azzal, hogy aki tudja, mit jelent a jogállamiság, az annak megfelelően cselekszik, aki pedig ezt nem érti, ezt az elvet tanítja.

A viták különben megosztottságot és kölcsönös bizalmatlanságot szülnek – írta a miniszter, aki szerint újra fel kell fedezni a konszenzus kultúráját. Ám ezzel kapcsolatban ne az unióra mutogasson, hanem kutakodjék a saját háza táján. A NER lassan 13 éves uralkodása idején hányszor érvényesítette a konszenzus kultúráját? A teljesség igénye nélkül: mindenfelé érdemi egyeztetés nélkül alkotmányoztak, s hoztak a polgárok alapjogait érintő jogszabályokat, maguk alá rendelték a független ellenőrző intézményeket, alapjaiban kérdőjelezték meg az önkormányzati rendszer működését, s támadásokat intéztek ellenzéki pártok és civil szervezetek ellen.

Mindezek után tényleg mi akarjuk kioktatni arról az uniót, mi az a jogállamiság? Abban persze akár egyet is érthetünk, hogy szigorú módszertanra van szükség a jogállamisági jogsértések azonosításához és az intézkedések szükségességének és arányosságának biztosításához. De ha a jogállamisági vitákra a kormányoldal szerint nem lehet másként tekinteni, mint egy tudatosan homályban tartott önkényes politikai eszközre, arról tényleg felesleges polemizálni.

Kétségtelen ugyanis, hogy a jogállamiság értelmezése függhet egy-egy adott tagállam hagyományaitól, sajátos jogrendszerétől, csakhogy az egész parttalan fecsegésnek vannak „nem homályos” elemei. Önkényesen kiragadva nézzünk néhányat a sorból.

  1. A jognak való alávetettség, amely az államra és annak polgárai számára egyaránt érvényes. Ennek része a független igazságszolgáltatás: a bírónak a peres felek státusától függetlenül, állami befolyásolástól mentesen kell döntenie minden jogvitában.
  2. A jogbiztonság, vagyis a kiszámíthatóság, amelynek része, hogy a kétharmad nem alkot érdemi egyeztetés nélkül egy nap alatt esetleg a társadalom széles rétegeit érintő új normákat.
  3. Az alapvető emberi jogok tisztelete, beleértve a véleménynyilvánítás, a gyülekezés, a sztrájkhoz való jog vagy a sajtó szabadáságnak jogát.
  4. A diszkrimináció tilalma, amely szerint nemi identitása, politikai, vallási, nemzetiséghez való tartozása alapján senkit nem lehet megkülönböztetni.

A felsorolást terjedelmi okokból befejezzük, és az olvasóra bízzuk, hogy ezeknek a jogállamiságot feltételező körülményeknek a NER maradéktalanul eleget tesz-e. Annyit azért ismét megjegyzünk, hogy itt nem a magyar kormány ellen indított, homályban tartott feltételek alapján kezdeményezett politikai támadásról van szó.

Orbán rendszere minden okot megadott rá, hogy kiutáljanak minket az EU-ból. Tíz- vagy százmilliárdokat költenek „büsszelezős”, „sorosozós”, „háborúpárti ellenzékről”, „elhibázott uniós szankciókról” szóló gyűlöletkampányra, miközben tönkre teszik az ellenzéki pártokat és médiumokat. Ebben a helyzetben miként lehet értékelni, hogy Magyarország tényleg keményen dolgozik majd a „Soros”-elnökség alatt az EU alapvető értékeit, így a jogállamiságot megerősítő intézkedéseken? Hiszen a NER azt is vitatja, hogy ennek vannak közösen elfogadható alapelvei. A vége az lehet ennek, hogy kiiratkozunk ebből a nemzetközi klubból...

(Fotó: Pixabay)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4418153374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása