Magyar Ügyvéd Blog

Új alkotmánybírák: a szakmaiság helyett a szervilizmus mindenekelőtt

2023. július 02. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2023-07-02_15_40_39.pngA tizenöt fős Alkotmánybíróság négy tagjának is megszűnik szeptember 1-jén a megbízatása. Mivel az új tagokat az elődök mandátumának lejárta előtti kilencven napban választják meg, az illetékes parlamenti bizottság meg is hallgatta a saját jelöltjeit, és – nem kis meglepetésre – mindegyiket alkalmasnak találta, s róluk kedden szavaz a parlament.

Az Alkotmánybíróság az alaptörvény védelmének legfőbb szerve, ám ez csak üres fordulat, mert a Fidesz már az első kétharmada kezdetén jelentősen korlátozta a testület jogköreit, ráadásul azóta kizárólag a saját embereit hajlandó alkotmánybírává választani. Egyebek mellett erről is szóltam a Klubrádió Hetes stúdió című, Rózsa Péter vezette műsorában szombaton.

Van itt egyáltalán miről beszélgetni? – kérdeztem vissza, mert egy jogászembernek nehéz értelmeznie mindazt, ami az AB körül történik. Ez a jogállamiság megőrzésének csúcsszerve, a NER azonban nyilvánvaló tette, hogy nem kér semmilyen belső vagy külső kontrollból. Ezért a hatalom gyakorlását felülvizsgálni hivatott minden intézményt bedaráltak, és az elsők között az Alkotmánybíróság esett el. Ennek a szervezetnek korábban olyan tagjai voltak, mint például Sólyom László egykori köztársasági elnök, Bihari Mihály, Bragyova András, Vörös Imre, Kukorelli István, Holló András, Erdei Árpád. Mindannyian – politikai hovatartozásuktól függetlenül – kivételes szakmai tudással és általános megbecsüléssel bírtak.

Hamarosan Haszonicsné dr. Ádám Mária, dr. Varga Réka, dr. prof. Patyi András és dr. Lomnici Zoltán töltheti be a megüresedő négy alkotmánybírói posztot. Nem tisztem e jelöltek szakmai pályafutását értékelni, annyit azonban kénytelen vagyok megjegyezni, hogy közöttük egyetlen egyetemi tanár van, de mondjon majd róluk ítéletet az utókor.

Inkább térjünk vissza a jog talajára. Az AB most is kizárólag fideszes delegáltakból áll. Ennek magyarázata, hogy egykor a Parlament alkotmánybírákat jelölő eseti bizottsága paritásos alapon állt fel, vagyis egy frakció egy tag. Ezt a NER regnálása legelején úgy módosították, hogy az eseti bizottság 9, de legfeljebb 15 országgyűlési képviselőből áll, s a tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok a létszámuknak megfelelő arányban jelölik. Egy 2019-es országgyűlési határozat szerint a Fidesz maga delegálhatott nyolc főt, vagyis a KDNP nélkül is megvolt a többsége.

Sólyom László volt köztársasági elnök a maga idejében, a 2010-es évek elején erősen kifogásolta, hogy a kormánytöbbség maga jelöljön alkotmánybírákat, majd meg is válassza őket. A korábbi rendszer, ami a jelölést konszenzushoz kötötte, bő egy évtizede megszűnt, így tényleg nincs is miről beszélnünk: az alkotmányosság őrének tekintett testületbe csak a Fidesz emberei kerülhetnek be. Megvan hozzá a parlamenti kétharmaduk, hogy meg is válasszák őket. És még 2011-ben tisztázták a viszonyokat: az AB tagjainak számát – a korábbi 11 helyett – 15-re növelték, így biztosítva a Fidesz biztos többségét a testületben. Azóta pedig a nem NER-kompatibilis bírák ki is öregedtek.

Tavaly nyáron még léptek egy nagyot: azóta az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot. Az igazságügyi bizottság – amelyben a 12-ből hét fideszes és egy KDNP-s képviselő ül – pénteken meg is hallgatta a maga által javasolt személyeket, ami már önmagában abszurd. Természetesen mindegyiküket alkalmasnak találta.

Ezen nehéz fogást találni, mert aki jogász végzettséggel rendelkezik, betöltötte 45. életévét, de a hetvenet még nem, és kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik, az mind szóba jöhetett. A hangsúlyos szempont azonban nem a kiemelkedő tudás. Ma ennél fontosabb a lojalitás. Nagyon szeretnénk tudni, hogy a szakbizottság milyen szempontok alapján döntött, de a parlamenti honlapon az ülésről készült jegyzőkönyv jó esetben egy-két hét múlva érhető majd el.

S hogy mi van a szakmai tisztességgel? Vannak visszautasíthatatlan ajánlatok – mondtam a Klubrádióban. Mellesleg az sem közömbös, hogy az alkotmánybírót 12 évre választják – ami három parlamenti ciklust jelent –, ez tehát egy biztos állás. Így bizonyára akadnak, akik feladják az elveiket, és a saját szervilizmusokat az alkotmánybírói talárral fedik el.

(Fotó: az Alkotmánybíróság hivatalos Facebook-oldala)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2618158160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása