Nem hivatalos személy elleni erőszak – más források szerint becsületsértés – miatt rendelték el annak a férfinak a körözését, aki szerdán Esztergomban felrobbantotta a házát, és halálba vitte magával a Terrorelhárítási Központ egyik fiatal munkatársát is. Ennek a tragédiának nem kellett volna bekövetkeznie.
Az esztergomi Búbánatvölgyben lakó, ismerten mentális problémákkal küzdő férfi magára robbantotta a házát, megölve ezzel a TEK egy emberét is. Ő azért kezdett fenyegetőzni, mert a jelentős közműtartozása miatt a lakását és a kocsiját végrehajtás alá vonták. Kilátásba helyezte, hogy ezt nem hagyja annyiban. Ami tulajdonképpen egy pitiáner ügy, hiszen számos adós lehet hasonló helyzetben.
Azt nem tudjuk, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyáltalán miként keveredett ebbe a történetbe, de vannak kérdéseink. Amennyiben a körözést valóban csupán nem hivatalos személy elleni erőszak miatt adták ki – ezt a tényállást amúgy a Btk. nem ismeri –, az nemigen igényelt volna ilyen rendkívüli rendőri beavatkozást. A hivatalos személy elleni erőszakot viszont – amit a fenyegetés is megvalósíthat – természetesen komolyan kell venni. Így az intézkedés szükségességét nem lehet kétségbe vonni. Annak arányossága és még inkább a szakszerűsége ezzel együtt felvethet kételyeket.
Szerda este a TEK műveleti egysége a sajtóhírek szerint előre egyeztetett bűnügyi feladat végrehajtására vonult ki Esztergom egy külterületi családi házához. Ott 19 óra körül hatoltak be az épületbe, mert – a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos közleménye szerint – a körözés alatt álló férfi nem volt együttműködő és a vele folytatott egyezkedés sem vezetett eredményre. A négy és fél órás túsztárgyalás során – bár túszok nem voltak – a férfi végig agresszív volt, de volt néhány pillanat, amikor úgy tűnt, megadja magát. Egyébként az ügyészség péntekre ígért részletesebb tájékoztatást, ennek azonban estig nem láttuk nyomát.
Enélkül is szóba jöhet az azonnali intézkedés szükségessége és szakszerűsége. Amennyiben tényleg nem voltak túszok, vajon miért kellett a házba behatolni, miközben az elkövető világossá tette: ha ez megtörténik, ellenáll? Robbantott is, magával rántva a halálba egy TEK-es rendőrt, s több kollegájának és néhány tűzoltónak okozott súlyos sérülést.
Az önmagában nem kifogásolható, hogy a hatóság emberei meg akartak akadályozni súlyos, akár közveszélyt okozó bűncselekményt. Ám az adott helyszínen és körülmények között nem a behatolás lett volna az igazán hatékony megoldás, hanem inkább az ingatlan lokalizálása és a türelmes kivárás. A nyomozó ügyészség persze folytathat több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés és annak kísérlete bűntettének megalapozott gyanúja miatt eljárást. A vélelmezett tettes azonban odaveszett. A halott rendőrt – bár őt Pintér Sándor hősi halottnak nyilvánította – pedig már nem lehet feltámasztani.
Nincs valami baj a képzési rendszerrel? Emlékezzünk csak arra, hogy idén januárban Budapest XI. kerületében egy ott lakó férfi az egyik szomszéd lakás ajtaját beszakította, mert oda be akart jutni. A megerősített létszámban kiérkező rendőrök a tettest intézkedés alá vonták, aki az egyenruhásokra támadt. Késsel három rendőrt megszúrt, majd az utcára menekült, ahol az egyik járőr figyelmeztető lövést követően őt lábon lőtte, majd ezután elfogták. Ám eközben az egyik egyenruhás meghalt! Az állítólag megerősített rendőri erők beavatkozása mellett tényleg be kellett volna-e ennek következnie?
Régebbi történet: öt-hat lövést adott le a rendőrökre az az idős férfi, aki megölt egy rendőrt 2016 októberében Bőnyben. Tudták, hogy a gyanúsított engedély nélkül tart a birtokában géppisztolyokat is, de akkor a TEK-et csak utóbb, az esemény bekövetkezte után értesítették. Mára kiderült, a terrorelhárítók sem állnak mindig a helyzet magaslatán...
(Fotó: origo.hu – ennyi maradt az esztergomi házból)
