Az 1 milliárd feletti vagyonnal rendelkezőket különadóval sújtaná a Tisza, legalábbis ezt vetik fel a Nemzet hangja címen elindított kampányban. Csakhogy ez végrehajthatatlan, mert senki nem tudja, kinek van ennyije. Az Alkotmánybíróság korábbi döntései is arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen adó kivetése aggályos lehet. Fontosabb lenne az egész adórendszerről társadalmi párbeszédet kezdeményezni – beleértve az unión belül legalacsonyabb társasági adót, a legmagasabb áfát és az egykulcsos szja-t is –, hiszen minden mindennel összefügg. Nézze már valaki felnőttnek a választókat!

A gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet szerint Tuzson Bence igazságügyért felelős miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy a Szőlő utcai javítóintézet „vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét teljeskörűen vizsgálja ki”. Ám mi köze egy tárcavezetőnek bármely konkrét ügy aktáihoz? A pedofília gyanújával hírbe hozott politikusok mosdatása, vagy a gyermekek védelme a cél?

Kétségkívül hibát követett el a Tisza szakpolitikai tanácsadója, amikor önvédelmi fegyverével felszerelkezve jelent meg egy pártrendezvényen. Ez nehezen indokolható, ám feladta a magas labdát a NER-nek. Ruszin-Szendi Romulusz a hatályos jogszabályok egymásnak ellentmondó rendelkezései miatt sem követhetett el jogsértést, ám mindazoknak, akik a NER ellenfeleként lépnek fel, óvatosnak kell lenniük, mert a hatalmát őrző Fidesz minden lehetőségbe belekapaszkodik.

Egy volt területi gyerekvédelmi szolgálati vezető szerint a kormányzat két magas rangú tagjának szállíthattak gyerekeket a fővárosi Szőlő utcai javítóintézetből. Ám kizárólag a rendőrség, illetőleg az ügyészség van abban a helyzetben, hogy ezeket az információkat értékelje egy büntetőeljárás keretei között. De csak akkor, ha van rá akarat. Úgy tűnik, eddig valamilyen ismeretlen okból nem volt ilyen szándék, miközben 1996 óta keringtek pletykák az intézet vezetőjének visszaéléseiről, és legalább két alkalommal nyomozás is indult, de következmények nélkül.

A NER olyannyira ódzkodik az Európai Ügyészséghez történő csatlakozástól – és a jogállamisági követelmények betartásától –, hogy inkább lemond uniós eurómilliárdokról. A hatalom megőrzése érdekében semmi nem drága. Az pedig, hogy az idei kötcsei rendezvény a nyilvánosság jegyében folyt, nettó hazugság, mert a miniszterelnök közelébe sem engedtek senkit, aki nem a rendszer vazallusa.

„A tulajdon társadalmi felelősséggel jár” – idézhetnénk az alaptörvényt. Ami azt jelenti, hogy aki tehetősebb, vállaljon nagyobb részt a közterhek viseléséből. Az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó ennek ellentmondani látszik. Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét most keresztre feszítik, mert felvetette ezt a kérdést. Reméljük azonban, hogy egy normális országban a normális emberek megértik: mélyen igazságtalan, hogy a 290 ezer forintos bruttó minimálbérből százalékra pontosan annyit kell adózni, mint a NER-lovagok milliárdos jövedelme után.

Lehet vitatkozni azon, hogy a hatvanpusztai uradalom mezőgazdasági tevékenységet folytat, vagy egészen más célokat szolgál-e. Az is kérdéses, miből futotta a miniszterelnök édesapjának erre a luxusberuházásra. Az viszont a nyilvánosan hozzáférhető cégadatok alapján tény, hogy a birtokot a Mészáros Lőrinc egyszemélyes tulajdonában álló Talentis Group Zrt. által tulajdonolt Testőr Kft. őrzi. A vállalkozás alkalmazottja által okozott kárért pedig a foglalkoztató felel.

A NER ügyesen kihasználta a menekülthullám, majd az orosz–ukrán fegyveres összecsapások Magyarországra jelentett vélelmezett kockázata miatti félelmeket, és ezekre hivatkozva két választást nyert a Fidesz. De ha nem lesz háború, és nem jönnek a migráncsok sem, mivel fog előállni Orbán Viktor 2026-ban? Talán csak nem a magyar gazdaság „sikereivel”? A „növekvő” GDP-vel? A „csökkenő” inflációval, a „szárnyaló” életszínvonallal, a „javuló” népesedési mutatókkal? Ezekből semmi nem igaz. Így törheti a fejét, mivel kampányolhat majd a nemzet megmentőjének szerepében tetszelegve.

Az Orbán-kormány 2012-ben 14-ről 12 évre csökkentette bizonyos súlyos bűncselekmények esetén a vétőképes életkor határát. Szakemberek hiába mondták, hogy hatékonyabb eszköz lehetne a gyermekvédelmi intézményrendszer megerősítése, a pedagógusok megfelelő felkészítése, a szülők edukálása, és általában a társadalom érzékenyítése. Hiába beszéltek, mert míg 2019-ben a KSH adatai szerint a 14 év alattiak körében 1826, tavaly viszont már 4350 bűnelkövetőt regisztráltak. Gyilkosságot ebben az életkorban szerencsére évente mindössze egy-két alkalommal követnek el, ám ezeknek is lehet valamilyen, a külvilág számára érzékelhető előzménye. Nagy baj, ha ezt senki nem veszi észre.

Az alaptörvény szerint „nem lehet országos népszavazást tartani (...) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról” szóló kérdésekben. Sajnos ilyen a nyugellátás mértéke is. Hiába nyomorog a nyugdíjasok csaknem harmada, erre a mindenkori kormánynak kell(ene) megoldást találnia, mert a referendum nem lehetséges út. A 2026-os választáson indulni kívánó pártok nem kerülhetik meg, hogy színt valljanak arról, mit akarnak kezdeni a két és fél millió nyugdíjas honfitársunkkal, hogy ők tudják majd, kire szavazzanak.