A rendszerváltozás utáni talán legnagyobb tömegrendezvényt hozták össze múlt szombaton civil szerveződések a főpolgármester közreműködésével – a Tisza nélkül. És persze a gyülekezési jogot páros lábbal tipró Orbán Viktor hatékony segítségével. A Budapesti Büszkeség menete hihetetlen erődemonstráció volt, amelynek résztvevői kimondták: eddig, és ne tovább! Ám akkor merre menjünk?  Van rá nem egészen tíz hónapunk, hogy eldöntsük. 

Szombaton mindenki szabadon csatlakozhat a Budapesti Büszkeség névre keresztelt rendezvényhez, mert Orbán Viktor megígérte: bár a felvonulás szerinte törvényellenes, de erőszakot nem alkalmaznak. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a résztvevőknek számolniuk kell a világos és egyértelmű következményekkel. Egyelőre nem tudjuk, mire gondolt. A Vámház körutat mindazonáltal bekamerázták. Szerencsére esély sincs arra, hogy a várhatóan több tízezer résztvevőt érdemben azonosítsák és szabálysértési eljárás alá vonják.

Az USA-ban ideiglenesen tiltólistára vett, majd onnan ismeretlen körülmények között lekerült Rogán Antal miniszter lehetne egy vízionált hadiállapot kihirdetése esetén a „főcenzor”. Becsukathatna portálokat, lapokat, és dönthetne az életben hagyott médiumok tartalmáról, vagyis egyszemélyben véget vethetne a sajtó szabadságának. A cél egyértelmű: a Fidesz mindent is megtenne a hatalmának megőrzése érdekében. Ám a kibertérben az információ áramlását, az egymással ütköző vélemények megjelenését legfeljebb akkor lehetne korlátozni, ha Magyarországon lekapcsolnák az internetet, amire volt már elvetélt kísérlet.

Sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha a kormány nem akarna hatalmi szóval beavatkozni minden civil szerveződés működésébe. Akiket zavar a békés budapesti Pride-felvonulás, ne menjenek oda, és a gyerekeiket is tartsák távol a felvonulástól. Nem kellene jogszabályokkal trükközni, fenyegetőzni, hanem hagyjuk élni egymást. Virágozzék minden virág. Akkor is, ha bárkinek nem tetszik annak illata...

Zelenszkij elnök plakátokon való szerepeltetése azzal magyarázható, hogy nem mutat kellő hálát Magyarország segítsége iránt – állítja Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Ám miért is kellene neki bármilyen gesztust gyakorolnia, mert semmilyen adat nem támasztja alá, hogy tömegesen fogadtunk be ukrán menekülteket a háború kitörése óta. Szemben a németekkel és a lengyelekkel: ketten együtt kétmillió háborús üldözöttnek biztosítottak ideiglenes védelmet.

A „helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be” – tartalmazza egy újabb törvénymódosítás. Meg azt is, hogy amikor valaki az ingatlanját eladásra meghirdeti, az önkormányzatot, a szomszédot, illetve az adott település bármely lakóját elővásárlási jog illeti meg. Mi ez? Tényleg végképp szakítani akarunk a civilizált világgal?

Rogán Antal miniszter azt ígérte tavaly, hogy az idén már nem módosítják a választási törvényeket. Nem először érhetjük hazugságon a kormány valamelyik emberét: mégiscsak belenyúlnak a szabályokba. Egyetlen tollvonással megszüntetnék az egyéni jelöltek kampányköltéseinek korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, az ÁSZ pedig nem is ellenőrizhetné a pénzek forrását és felhasználásának módját. Mondhatnák, hogy ügyes húzás. Amennyiben a KDNP-s képviselők javaslatát elfogadják – és miért ne tennék? –, a NER oligarcháin múlik, hány milliárddal tolják meg 2026-ban a fideszes jelöltek kampányát.

Karácsony Gergely bizonyosan nem valósított meg bűncselekményt, amikor a fővárosi közösségi közlekedés pénteki, tíz perces leállításáról döntött. A Fidesznek inkább azon az alkotmányos rendelkezésen kellene elgondolkodnia, amely szerint  a„helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”. Ezzel szemben Budapestet alaptörvény-ellenesen csak büntetni akarják.

Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra az államfő „Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről” címet viselő jogszabályt. Az annak elfogadása során követett eljárás Sulyok Tamás szerint sérti az alaptörvényt, de ha ez így volt, miért nem az Alkotmánybírósághoz fordult? Annyira azért nem bátor?

„A szolidaritási hozzájárulás mértéke nem veszélyeztetheti az önkormányzatok kiegyensúlyozott és fenntartható gazdálkodását” – mondta ki az Alkotmánybíróság. Az alaptörvényben pedig az olvasható, hogy a „helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”. Budapesten egészen mást látunk: a 39 milliárdos támogatás mellett elvonnának 89 milliárdot, amivel csődbe juttathatják a fővárost. Most elvettek 10 milliárdot, ami elvileg jogszerű, mert a törvényen alapuló fizetési kötelezettség adók módjára azonnal behajtható.