Az uniós jog ott is jelen van a mindennapi életünkben, ahol nem is gondolnánk. Az EU alapjogi chartája kifejezetten nevesíti többek között, hogy a „gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. Amennyiben erről egy európai parlamenti képviselő kíván meggyőződni, a kérdéseire választ kell kapnia. Az meg külön indokolást követelne, ha nem engedik, hogy személyesen is megtekinthesse, milyen állapotok uralkodnak mondjuk egy gyermekotthonban.

Egy ír férfi a gyanú szerint másfél héttel ezelőtt Budapesten megölt egy amerikai nőt. A feltételezett elkövetőt gyorsan elfogták, és ő a védelmére a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodának adott megbízást. A felfokozott médiaérdeklődésre tekintettel a fiatalember felhatalmazott minket arra, hogy az ügy állásáról folyamatosan tájékoztatást adhassunk. A férfi ténybeli beismerő vallomást tett, ám a bűncselekmény elkövetését tagadta, és egyelőre – szakértői vélemények híján – mi is ebből indulhatunk ki.

Már az is bűncselekmény lehet, ha valaki jogosulatlanul személyes adatokat kezel. E körbe tartozik minden olyan adat, amely egy természetes személlyel kapcsolatba hozható. Ilyen többek között a név, a lakcím, illetve akár egy, az érintett hozzájárulása nélkül készített fotó, hang- vagy képfelvétel is. A hatályos szabályok szerint jogosulatlan „adatkezelőnek” minősül mindenki, aki például titokban magánbeszélgetéseket rögzít, akkor is, ha azokkal nem kezd semmit, csak saját magának megőrzi. Ehhez elég egy preparált autókulcs is.

Az új amerikai elnök a kampánya során többször hivatkozott Orbán Viktorra, mint a „legnagyobb tiszteletnek örvendő” erős vezetőre. Donald Trump pontosan tudja, kicsoda Orbán Viktor, és működik köztük a kémia – nyilatkozta Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Alighanem igaza van, mert két végtelenül populista, a hatalom megőrzése érdekében a potenciális választókat megosztó, valamilyen párhuzamos valóságban élő politikus egymásra találásáról van szó. Madarat tolláról, embert barátjáról...

Nálunk szerencsésebb európai városokban sok pénzt költöttek P+R-parkolók kialakítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére. És akkor megéri, hogy az emberek az autó helyett buszra, villamosra, metróra váltsanak. De ez ma mintha nálunk nem érdekelne senkit. Mellesleg Terézvárosban mindössze 6378 parkolóhelyet tartanak nyilván, miközben a kerületi lakosok eddig 8466 ingyenes engedélyt kaptak. Ha többet kell fizetniük, attól több hely lesz? Lehetne, de ki fizetné meg például a mélygarázsok építésének költségeit?

Egy jogállamban a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, kivéve a gyevi bírót. Boris Johnson brit kormányfő belebukott a covidos bulikba, de mi kell ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök – akinek a gyermekkori barátja, az édesapja, a lánya, a veje, és ki tudja még, milyen ismerőse kőgazdag milliárdossá vált – ne lemondjon, hanem legalább elszégyellje magát?  A Tiborcz István érdekkörébe tartozó egyik cég által az eredetihez képest kétszeres áron felújított geszti Tisza-kastély (!) előtt tartott sajtótájékoztatót október elején a kihelyezett kormányülésről Orbán Viktor.

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az ellenzék esetleges 2026-os győzelme esetén visszaszerezzék a költségvetést megillető, de a NER-lovagok számláján landolt pénzeket? Nagyjából semmit, bár Magyar Péter figyelmeztette a „nemzet vejét”: „Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!”. A visszamenőleges jogalkotás tilalma miatt erre nincs remény, hiszen mindent „törvényesen” nyúltak le. Az oligarchák legfeljebb attól tarthatnak, hogy 2026-ban olyan kormány léphet hivatalba, amely az egész nemzetet, és nem az Orbán-klánt szolgálja.

Ki utasítaná el, hogy támogassák a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, és van-e valaki, aki nem értene egyet a bérek emelésével – a bruttó egymilliós átlagfizetéssel –, a szakmunkás fiatalok számára nyújtandó kedvezményes kölcsön bevezetésével, a lakhatás elősegítésére és a családtámogatásokra fordított összeg növelésével? Senki. Ezért felesleges milliárdokért újabb nemzeti konzultációt tartani. További kérdés lehet Magyarország semleges gazdaságpolitikája, amit  azonban még a szakértők sem tudnak értelmezni.

A tehetősebb településektől jövőre elvesznek újabb 65 milliárdot, amiből viszont igazán érdemi segítséget nem tudnak nyújtani a leszakadó járásoknak. Amúgy az állam feladata lenne, hogy a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési támogatást nyújtson. Ám inkább másra költenek: például a Lázár János kastélyához vezető utat kilométerenként 500 millióból újítják fel.

Az Alkotmánybírósághoz, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat Gyurcsány Ferenc, ha úgy ítéli meg, hogy sérült a szólásszabadsághoz való joga, amikor Kövér László a felszólalása közben elnémította a mikrofonját. Strasbourgban a fegyelmezési jogkörében eljáró házelnök egyébként már több ügyet is elbukott.