Hetek óta folynak a találgatások arról, mi lesz a következménye a fővárosi önkormányzati választásnak. Karácsony Gergely 41 vokssal nyert Vitézy Dáviddal szemben, miközben a budapesti közgyűlés összetétele még ennél is zavarosabb helyzetet teremtett. Ennek egyik oka, hogy a választókban nem sikerült tudatosítani: a kormányzóképesség közgyűlési többség nélkül csak igen nehezen biztosítható. Más lenne persze a helyzet, ha a Fidesz nem írja át az utolsó pillanatban a választási szabályokat.

Hiába szüntette meg formálisan a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter Varga Judittal folytatott konyhai beszélgetése során készült hangfelvétel ügyében indított eljárást – amelyről hivatalosan a felettes szerve, a Központi Nyomozó Főügyészség adott tájékoztatást –, az nem tekinthető lezártnak. Tudnunk kell, hogy „Brüsszel” nyomására, a jogállamisági eljárás lezárása érdekében született egy új szabályozás: a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatos bűncselekmények esetén folytatott eljárás megszüntetése ellen bizonyos esetekben bárki felülbírálati indítványt nyújthat be, amelyről a bíróság dönt. Hogy erre jó fórum-e a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája, az legalábbis aggályos.

Nem lehetett igazi kérdés Magyar Péter előtt, hogy az Európai Parlamentben vagy a fővárosi közgyűlésben kíván dolgozni. Mindkét mandátumát felvehetné, hiszen szerinte a brüsszeli munka havi nyolc nappal letudható, míg a közgyűlés havonta egyszer ülésezik. A két poszt ellátása pedig jogilag nem összeférhetetlen, és a különféle feladatok ellátása sem tűnik megoldhatatlannak.

Soha nem látott szoros küzdelem folyik a főpolgármesteri poszt elnyeréséért, és a jogerős végeredmény mostanáig sem született meg. Szokták mondani, hogy a választás a demokrácia ünnepe, de ez most valamiféle gyászmisére emlékeztet. Az egész folyamat leginkább a választók megtévesztéséről szólt, megfejelve azzal, hogy a hatályos törvények különféle értelmezése valóban vitatható döntésekre adhatott lehetőséget.

A szavazatok újra számlálását fogja kérni Vitázy Dávid, és addig nem nyugszik, míg minden egyes szavazatot nem hitelesített az illetékes választási iroda. Erre aligha lesz lehetősége, mert az, hogy minimális különbséggel veszítette el a főpolgármesteri posztért vívott versenyt, a szavazatszámlálás során elkövetett konkrét jogsértés megjelölése nélkül nem indokol semmilyen jogorvoslati eljárást.

Aki közveszély helyszínén riogatja az embereket, rémhírtejesztést követhet el, de az, hogy Orbán Viktor és csapata harmadik világháborút vizionál, valószínűleg belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. A Btk. az efféle ostobaságokra – aljas húzásokra – nem képes reagálni, ám ettől még érdemes beszélni a NER erősen kifogásolható kampányáról, és a gyermekek jogellenes kihasználásáról.

„Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” – fogalmazott egykor Kósáné Kovács Magda. A hatályos „alkotmány” szerint az „Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást”. A DK erre tett javaslatot, mert „a magyar földet külföldieknek kijátszó köztársasági elnök nem fejezheti ki a magyar nemzet egységét”. Ne várjunk azonban csodára: a családja múltjával kapcsolatban is füllentésen ért Sulyok Tamás még jó pár évig államfő lesz.

Az ellenzéki pártok egy része nyilvános, élőben közvetített vitát követelt a június 9-i választások előtt az állami televízióban. Nesze nektek, megkapjátok: másfél órát adnak a 11 EP-listavezetőnek, így mindenkire juthat akár nyolc perc is. A két moderátor persze erősen a Fideszhez köthető személy lesz, bár ennek sok jelentősége nincs. Ennyi idő ugyanis még ahhoz is kevés, hogy a pártok egyáltalán érdemben beszéljenek az unióval kapcsolatos saját elképzeléseikről, nemhogy vitatkozzanak bármiről.

Aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért jelentené fel Magyar Péter a Fidesz elnökét, mert egy óriásplakáton közvetve háborúpártisággal vádolják. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint azonban ez belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. A kifogásolt plakát kétségkívül a politikai kommunikáció szánalmas selejtje, de jogilag nehezen támadható. A többi hasonló fideszes üzenettel megy majd a történelem szemétdombjára.

Szinte hungarikumnak számít, hogy évtizedes vita folyik arról, egy-egy országos választás előtt az állami televízió lehetőséget biztosít-e a jelöltek közötti nyilvános polémiára. Erre mostanában nemigen volt példa; utoljára az MTV stúdiójában 2006 áprilisában vitatkozott Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt. Bele is bukott Orbán, és azóta senkivel nem áll ki. Most legalább az EP-listavezetők vitatkozhatnak majd az állami televízióban, bár egyelőre igen sok a megválaszolatlan kérdés, mert nem érdemi ügyekről, hanem a vita feltételeiről szól a vita.