Számtalan kérdést kaptam a vasárnapi Kossuth téri tüntetésen is arra nézve, hogy mit lehet tenni a május 13-án éjfélkor előterjesztett, a véleménynyilvánítás szabadságát durván sértő törvénytervezet ellen. Szinte mindenki az Európai Unió szervezeteitől várja a jogi megoldást, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróságtól nem számíthatunk semmi jóra, mert nem működnek a fékek és ellensúlyok, nincs alkotmányosság, nincs jogállam.

Áttelelő poloskák! Itt a tavaszi nagytakarítás ideje – ígérte Orbán Viktor március 15-én. Az eddig fogatlan oroszlán Szuverenitásvédelmi Hivatalnak a külföldről támogatott civileket minden jogi következmény nélküli megbélyegző jelentései a kedden éjfél előtt két perccel benyújtott törvénytervezet szerint – ami a szervilis Halász János egyéni javaslata, így arról nem kell senkivel egyeztetni – komoly következményekkel járhatnak. A javaslat valós veszélyeket rejt, és akár az érintett szerveződés bíróság általi megszüntetéséhez is vezethet. Csakhogy nem eszik ilyen forrón a kását, nem betojni, hanem cselekedni kell.

A jogállamiságot semmibe vevő hatalom kinevezettjeit lehet-e nem jogállami eszközökkel kiebrudalni? A válasz valószínűleg az, hogy nem. Mert ha bárki ezt az utat választja, semmivel nem lesz különb, mint a Fidesz. Rendszerváltozást lehet kívánni, de csak az unió által megkövetelt jogállamisági feltételrendszer figyelembevételével. Már ameddig ennek az érdek- és értékközösségnek a keretein belül akarunk vagy tudunk maradni.

Azokban a választókerületekben, ahol ma is ellenzéki képviselő van, érdemes lehetne előválasztást tartani – vetette fel a momentumos Fekete-Győr András. Azoktól ugyanis, akik korábban elnyerték a szavazók bizalmát, nem kellene feltétlenül megszabadulni. Éppen elég nagy feladat lesz Magyar Péterék számára, hogy a Fidesz uralta 87 körzetben a semmiből varázsoljanak elő versenyképes jelölteket.

Hamarosan kirúgja a miniszterelnök a legfőbb ügyészt – véli Magyar Péter. De miért tenné? Ha csak azért nem, hogy egy 2026-os kormányváltás esetén 2034-ig a saját bizalmasa tölthesse be ezt a posztot. Amennyiben pedig Polt Pétert alkotmánybíróvá teszik, és a testületben megüresedett további két posztot is NER-közeli jelöltekkel töltik be, az Alkotmánybíróságon legalább 2032-ig fideszes kádereké lesz a többség.

Készült évekkel ezelőtt egy rendőrségi toborzóplakát, amit azonban Rétvári Bence belügyi államtitkár a Rendőrség Napja alkalmából a KDNP.HU felirattal kiegészítve tett közzé. A képen szereplő őrmester emiatt tiltakozott, mert ő nem egy politikai szervezet népszerűsítéséhez adta az arcát, hanem ideológiai meggyőződésétől függetlenül az összes magyar polgárt szolgálja. A felettesei máris figyelmeztették – hogy egy klasszikust idézzünk –, nix ugribugri, és minden nyilvános szerepléstől eltiltották. A képet Rétvári máig nem törölte az oldaláról.

Kövér László szintet lépett: a renitens képviselőket már nemcsak pénzbírsággal sújtotta, hanem a füstgyertyázós akció miatt hat főt kitiltott a parlamentből. Ez az egyéni képviselői jogok érvényesülését garantáló házszabályi rendelkezésekkel – és az alaptörvénnyel – sem egyeztethető össze. Érdemes emiatt az Alkotmánybírósághoz, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni. A „házmester” újabb döntése kapcsán több példa is eszünkbe jut arra, hogy a képviselőkre kiszabott büntetést a nemzetközi fórum jogellenesnek találta.

Március végén 22 ország budapesti nagykövetsége jelezte közös nyilatkozatában, hogy a gyülekezési jogot korlátozó magyar szabályozás sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Akit megbüntetnének az esetleg betiltásra ítélt Pride-on való részvétel miatt, így jó eséllyel nyerni fog a magyar állammal szemben a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt. Bármit is üzen Orbán Viktor, s bármit tartalmazzon a magyar alaptörvény. Felesleges volt a NER-nek újabb frontot nyitnia, mert a gyülekezési jog gyakorlása eddig nem okozott különösebb problémát.

Abban nincs semmi kivetnivaló, hogy az MNB saját hatáskörében eljárva piacfelügyeleti eljárást indított Magyar Péterrel szemben, hiszen ez a dolga. Ám ahhoz, hogy a Btk. szerint tilalmazott bennfentes kereskedelem büntetőjogi tényállása megállapítható legyen, bizonyítani kell: a Tisza Párt elnöke valóban rendelkezett olyan, csak a kivételezettek által elérhető információkkal, amelyek birtokában jelentős haszonnal kecsegtető pénzpiaci műveleteket hajhatott végre. Ugyanakkor kérdéses: miként kerülhettek a sajtóhoz a banktitok körébe tartozó információk?

A korrupcióval hírbe hozott Rogán Antal minisztert kizárólag politikai megfontolások alapján vették le az Egyesült Államok szankciós listájáról. A döntést érdemben nem indokolták, így a gyanú marad, ami zsarolásra is okot adhat. Emiatt könnyen lehet, hogy a korábban meghirdetett „pávatánc” most „társastánccá” válhat: az Európai Unió, Kína, Moszkva és az USA érdekeire, elvárására figyelemmel kellene „táncolnunk”.