A rémhírterjesztés a jelenlegi háborús helyzetben különösen veszélyes, ezért az álhírek terjesztőit a kormány feljelenti – tudatta a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Az üzenet nyilván annak az MSZP-s politikusnak szólt, aki aggályait fogalmazta meg a mentő- és tűzoltóautók üzemanyag-ellátása kapcsán. A büntetéssel való fenyegetés helyett azonban mindenki számára elérhető tisztességes, valós információkkal kellene szolgálni.

Határvadásznak állni vonzó ajánlat, hiszen a nyolc általánossal rendelkezők már a képzés idejére is alapilletményre jogosultak, amelynek mértéke bruttó 300 ezer forint, utána pedig bruttó 400 ezer üti a markukat. Ehhez az „álomfizetéshez” mindössze 160 óra képzési időt kell teljesíteniük, majd a záróvizsgát sikerrel abszolválniuk. És mi lesz utána, amikor a minimális ismeretek birtokában intézkedniük, netán a fegyverüket is használniuk kell?

A jogállamiság egyik alapértéke a jogbiztonság, amit most a hatalom lábbal tipor. Egyik napról a másikra felrúgták a rezsicsökkentés megőrzésére tett ígéretüket, és hétfőtől új tarifarendszer lép életbe, amelyről nem folytattak semmilyen egyeztetést, miközben a fogyasztóknak adtak vagy két hetet a felkészülésre.

A helyi népszavazás a közügyekben való részvétel egy igen fontos eszköze, hiszen kivételes lehetőséget kínál arra, hogy egy közösség érvényesíthesse a részvételi demokráciához fűződő jogát. Ezzel a felhatalmazással bármikor élhetnek a polgárok, de mostantól jogorvoslati kérelem esetén a fideszes Alkotmánybíróság dönthet. Egyelőre más a helyzet, és Tatán a hét végén még lehet helyi referendum, s mindenkit arra bíztatunk, hogy éljen az állampolgári jogával.

Csaknem egy hónapja, hogy a főváros VI. kerületében leomlott egy ház tetőszerkezete, de egyelőre csak annyit tudni, hogy az eset miatt a rendőrség nyomozást folytat. Az viszont bizonyos, hogy a károkat valakinek meg kell térítenie, és mindenki jobban jár, ha – akár jogi képviselő közreműködésével – kölcsönösen elfogadható megegyezésre törekszik.

A jogállamiság nagyobb dicsőségére adtak két hetet a hivatalosan máig nem ismert körbe tartozók, vagyis a rezsicsökkentésből majd részben kimaradó fogyasztók számára a piaci villamosenergia- és gázárak alkalmazására való felkészülésre. Erről a háborús veszélyhelyzetben is legalább kormányrendeletet kellett volna hozni, ami máig nem született meg, de az intézkedés augusztus 1-jén hatályba léphet.

A büntetés-végrehajtás két kutyakiképzője fulladt a Dunába egy fogolyszökést imitáló gyakorlat közben. Ezzel kapcsolatban kérdések sora adódik: megfelelően felkészítették-e a fegyőröket a feladatra? Rendelkeztek-e megfelelő védőfelszereléssel, s miért a folyónak azt a szakaszát választották, ahol veszélyes örvények vannak, amelyek leküzdése teljes menetfelszerelésbe öltöztetett gyakorlott úszók számára sem feltétlenül megoldható kihívás?

Nagy kérdés, hogy a rendeleti kormányzás – amely direkt, a piacgazdasággal nehezen összeegyeztethető beavatkozást is jelent a gazdasági folyamatokba – most mit segít a lakosságnak? Összességében vélhetően keveset, mert az olcsóbb csirkefarhát árát más termékekben fizetjük meg. A rezsicsökkentés sincs ingyen, mert valamilyen trükkel – gondoljunk csak a világelső, 27 százalékos áfára – azt is rajtunk hajtják be. Magyarország államformája tényleg a veszélyhelyzet lett? A rendeleti kormányzás amúgy nem ismeretlen a számunkra, hiszen az egykori pártállami alkotmány sem szólt másról.

A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga. Vagy nem, mert van bőven kivétel. Az új köztársasági elnök által aláírt legutóbbi törvénymódosítás szerint a gyakorlatban a pedagógusok sem élhetnek a munkabeszüntetés, mint a nyomásgyakorlás leghatékonyabb eszközével.

Miközben a héten a Parlamentben megkezdődött az országos referendumot elrendelő határozati javaslat előkészítése, az Alkotmánybíróság szerdán a Karácsony Gergely által a kínai Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék ügyében kezdeményezett népszavazási kérdéseket hitelesítő kúriai végzéseket felülvizsgálta, és kimondta: a döntések alaptörvény-ellenesek. Vagyis nem lesz referendum, ami azt jelenti, hogy a szervezők hiába dolgoztak, akik pedig aláírtak, azokból is bohócot csináltak. Ezzel a helyzettel a jogalkotónak kezdenie kellene valamit.