Nemigen tudni miért, de a belügyi tárca nem akar színt vallani arról, van-e áram, s ha igen, mekkora a magyar-szerb határra telepített kerítés mentén kifeszített drótokban. Az is eléggé homályos, magasfeszültséggel akarják sokkolni a menekülteket, vagy a rendszer csak arra jó, hogy jelezze, ha valahol hozzáértek a vezetékhez, illetve átvágták azt.
Elektromos áram lehet a magyar–szerb határra épített kerítésben – adta hírül az Index. A veszélyre magyar, szerb és arab nyelven figyelmeztetnek: „Vigyázat! Elektromos kerítés!”. A portál érdeklődésére a BM a következő választ küldte: „Az Ön által feltett kérdések idő előttiek, azokra a választ egy rövidesen megjelenő kormányhatározat tartalmazza majd”.
Egy külföldi hírügynökség ugyanerről kérdezte a minisztériumot, s a tárca kissé bőbeszédűbbnek bizonyult. Azt közölték, hogy a kerítésben nincs áram, de egy körülbelül tíz kilométer szakaszon kiépített szabotázs elleni intelligens jelzőrendszer működése igényel villamos energiát, de ez még feszültségmentes.
Az Index információi szerint az új rendszer telepítése során áramütés ért egy munkást, akit emiatt kórházba kellett szállítani. A szaktárca ezzel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy ebben nem illetékes, és javasolták, a portál forduljon a kivitelezőhöz, mert ha valóban munkabaleset történt, ő tud tájékoztatást adni.
Pénteken végül a szaktárca mégis kiadott egy közleményt, amely szerint a kettős határkerítéssel párhuzamosan, mintegy tíz kilométer hosszban tényleg kiépítettek egy helymeghatározásra alkalmas biztonságtechnikai jelzőrendszert, amely „korlátozott energiájú elektromos impulzusokkal működik”. Ez a magyar-szerb határszakasz teljes hosszán megvalósul majd. A BM szerint a rendszert – a szabványnak megfelelően – a nemzetközi minősítő „emberi élet veszélyeztetésére alkalmatlannak” minősítette.
Az egyébként, hogy a már meglevő kerítés mellett lesz egy másik is, nem meglepő, hiszen Pintér Sándor belügyminiszter már tavaly szeptemberben jelezte: a déli határon az ideiglenes (?) biztonsági határzár mentén húzódó „manőverúttól az ország belseje felé második kerítés épül ki, amely elektromos kerítésvédelmi rendszerrel kerül megerősítésre”.
Ebből egyértelműen kiderült, hogy jön a villanyáram. Különben már idén április végén bárki láthatta – mikor Kontrát Károly belügyi államtitkár felavatta a második vonal egy részét –, hogy a külső kerítésre „villanypásztort” szereltek.
Csak jó lett volna – jó lenne – tisztázni, hogy pontosan miről van szó. Meg azt sem ártana megmagyarázni, mi indokolja egy második védvonal kiépítését, mert migránsok már szinte nincsenek is a határon. Vajon miért nem elég a már meglevő „ideiglenes” határzárat megerősíteni azzal a bizonyos elektromos kerítésvédelmi rendszerrel?
Ezzel kapcsolatban egyébként szomorú hírünk van. Olyan elektromos kerítést, amely alkalmas a behatolás jelzésére, bizonyos – nem túl szigorú – feltételek mellett bárki telepíthet Magyarországon. A drótokban lehet mindössze pár voltnyi feszültség, és ekkor a központba jelzés érkezik, ha valaki megérintette vagy átvágta vezetéket, de a behatoló szinte nem érez semmit.
Az sem jogellenes azonban, ha a drótokba akár tízezer voltos feszültséget vezetnek, így azok érintése igencsak megrázó – bár az emberi életet és egészséget nem veszélyeztető – élmény lehet. Ilyen rendszert csak meglevő kerítésen belül lehet kialakítani, biztosítva ezzel, hogy a magasfeszültségű vezetékekhez véletlenül senki ne érhessen hozzá.
Egy európai szabvány részletesen meghatározza azt is, hogy a drótokba milyen időközönként mekkora elektromos impulzus vezethető, s az azokkal érintkező személyt legfeljebb néhány Joule energia érheti. Az összehasonlítás kedvéért: egy defibrillátor két-háromszáz Joule energiát ad le.
További követelmény, hogy figyelmeztető táblákat kell kihelyezni, amelyekből egyértelműen kiderül: vigyázat, aki a védett területre akar behatolni, az áramütésre számíthat.
Ami pedig a vélelmezett munkabalesetet illeti: a rendszert a telepítése után a szokásostól eltérő körülmények között tesztelik. A vezetékekben ekkor kisebb feszültség mellett jóval nagyobb áramerősség is lehet, ami már valóban súlyos sérülést okozhat.
Volt már egyszer Magyarországon elektromos kerítés: az SZ100-as típusú szovjet elektronikus jelzőrendszert – az aknazár felszedésével egy időben – a múlt század hetvenes éveinek elején telepítették a magyar-osztrák határon. A drótokban azonban mindössze 15 voltos feszültség keringett, ezért ha azokhoz bárki hozzáért, legfeljebb némi bizsergést tapasztalt. A rendszer különben csak akkor jelzett, ha valahol két vezetékszál összeért vagy a drótot elvágták, s tudni lehetett azt is, mely szakaszon történt valami.
A BM azonban egyelőre nem árulta el, hogy tényleg nagyfeszültséggel akarják-e sokkolni a nem létező menekülteket, vagy csupán a kerítésen történő áthatolást akarják figyelni. Azt sem tudni, hogy miért kell ehhez kormányhatározat, amire a tárca utalt. Ha csak azért nem, hogy a beruházás költségvetési fedezetét biztosítsák. Ami persze önmagában aggályos, mert ha nincs döntés a pénzről, hogyan kezdhették el egyáltalán az egészet?
Másfelől ismét utalunk arra, hogy nagyfeszültségű védelmi rendszert csak úgy lehet telepíteni, hogy ahhoz akaratlanul senki ne érhessen hozzá. Ehhez viszont tényleg kell a kettős kerítés: egyik a szerb, a másik a magyar oldalon, mert csak így akadályozható meg a vezetékek véletlen érintése.
Ez pedig arra utal, hogy itt nem törpeszültséget táplálnak a drótokba, ami kizárólag a behatolás jelzésére jó, hanem áramütéssel sokkolni is akarják azt, aki illegálisan lépne magyar területre. A figyelmeztető táblák is ezt a vélekedést erősítik. Ha pedig a magyar-szerb határon végig tényleg kettős elektromos kerítés épül, újabb tízmilliárdos nagyságrendű összeget dobunk ki a semmire. Arról nem is beszélve, hogy a feszültség alá helyezett kerítés kiépítésének milyen üzenete van.
