Magyar Ügyvéd Blog

Megfektetett menekültek Ásotthalomnál

Törvényt sértettek Toroczkai pandúrjai?

2017. június 28. - Magyar Ügyvéd

kerites_1.jpg

Megfektették a menekülteket Ásotthalom határában a helyi mezőőrök – újságolta el boldogan a település jobbikos polgármestere. Vajon törvényes és arányos intézkedésről volt szó, vagy Toroczkai László „magánhadserege” – a mezőrök munkáltatója az önkormányzat – túllőtt a célon? Feljelentés már van az ügyben.

Toroczkai László, a Jobbik alelnöke és Ásotthalom polgármestere tette közzé saját Facebook-oldalán, hogy a faluban létrehozott mezőőrség menekültek egy csoportját fogta el és fektette le a földre. A poszt szerint menekültek egy csoportja egy ásotthalmi tanyára próbált betörni. Átvágták a dupla határkerítést, és létrát is használva jutottak be a területre. Toroczkai beszámolója szerint „valami oknál fogva nem ért oda időben a határvonalat őrző rendőrség”.

A poszthoz mellékelt képek alapján az Együtt választmányának elnöke, Szigetvári Viktor feljelentést tesz csoportosan elkövetett önbíráskodás és kényszerítés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Szigetvári szerint „Toroczkai szabadcsapatai törvénytelenül jártak el, mikor hazánkba a genfi konvenció szerint jogszerű menedékkérőként érkező embereket kényszerítettek a földre rendőrségi intézkedés nélkül”.

A politikus úgy látja, hogy „a legitim erőszak monopóliumával Magyarországon az állami erőszakszervezetek rendelkeznek kizárólag, nem tűrheti el Fidesz-kormány, hogy bárki embertelenül és önbíráskodóan járjon el bárkivel szemben Magyarországon, akik ugyanúgy emberek, mint mi vagyunk"

Szintén feljelentést tesz a Párbeszéd Magyarországért is. A párt szerint „az ásotthalmi polgármester által létrehozott mezőőrség a hatáskörén túllépve, faji és etnikai hovatartozásuk miatt bántalmazott menekülteket”. A Párbeszéd közösség tagjai elleni erőszak gyanúja miatt fordul a hatóságokhoz. 

De mit mond a jog?

„Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – olvasható a Btk.-ban a közösség elleni erőszak cím alatt.

Az önbíráskodás tényállása pedig így szól: aki „abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ez meg a kényszerítés: „Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ezek így szinte biztosan nem jönnek össze. „Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – viszont már használhatóbb tényállás lehetne, amennyiben nem bűncselekmény elkövetésén érték tetten a földre kényszerített embereket. Ezért kell Toroczkai verziójába az a kevéssé életszerű elem, miszerint az elfogott személyek éppen egy tanyára akartak betörni.

Meg szóba jöhet a hivatali visszaélés, hiszen a mezőőr hivatalos személy. Az a hivatalos személy pedig, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon hivatali hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben az eljárás alá vont személyek meg sem kísérelték a szökést és nem álltak ellen az intézkedésnek, földre fektetésük mindenképpen szükségtelen megalázásnak tűnik. A mezőőr ugyanis kellően ki van képezve és fel is van fegyverezve ahhoz, hogy az intézkedést a delikvens földre parancsolása nélkül is eredményesen be tudja fejezni. Ezért a hivatali visszaélés gyanúja felmerülhet.

Lehetett akár jogszerű is az intézkedés

Azt, hogy valóban történt-e bármilyen jogsértés, az eset pontos körülményeinek ismerete nélkül nem tudjuk. Ami viszont biztos: a „mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy” – mondja ki a fegyveres biztonsági őrség, valamint a természetvédelmi és a mezei őrszolgálat működését szabályozó törvény.

Ha tehát valaki tényleg egy tanyára kíván behatolni, azzal szemben teljesen jogos lehet az, hogy a helyszínen visszatartják. „A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel” – ezt meg az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló törvény írja elő.

Az nem derül ki azonban, hogy mi volt tulajdonképpen a jogsértés. A határkerítés átvágása, esetleg a betörési kísérlet? Bár ez tulajdonképpen közömbös, mert a határzár tiltott átlépése, illetve megrongálása, s a betörés is bűncselekmény. Ha ilyesmit látnak, a mezőröknek fel kell lépniük.

A büntetőeljárási törvény szerint a „bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni”.

Ugyancsak törvény mondja ki, hogy a bűncselekményen tetten ért személyt, amennyiben nem igazolja magát, a mezőr legfeljebb két óra időtartamban visszatarthatja. De ha úgy ítéli meg, az elkövetőt maga is előállíthatja, és ennek végrehajtása érdekében kényszerítő eszközöket alkalmazhat.

Az intézkedés nem okozhat azonban olyan hátrányt, amely „nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával”. Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Alapvetően a testi kényszer jöhet szóba, de indokolt esetben akár a könnygáz vagy a bilincs is bevethető. Mellesleg a mezőőrnek sörétes puskája is lehet, de azt ember ellen kizárólag jogos védelmi helyzetben fordíthatja, amikor a maga vagy mások testi épségét közvetlen támadás fenyegeti.

Kell-e nekünk „magánhadsereg”?

Más kérdés, szerencsés-e, ha egy önkormányzati rendészeti szervet efféle jogosítványokkal ruháznak fel. Vannak ugyan a mezőőrrel szemben feltételek, hiszen kötelező a középfokú végzettség, a mezőőri vizsga, az erkölcsi bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság igazolása, s a rendőrség bármikor ellenőrzést tarthat, de nem zárható ki, hogy egy polgármester valahol saját „milíciájaként” tekintsen a mezőőrségre.

Úgy tűnik, hogy Ásotthalmon valami ilyesmi történhetett, legalábbis erre utal Toroczkai megjegyzése: nem tudhatták a menekültek, hogy „a mi mezőrségünk mindig éber”. Mintha csak határvadász feladatokkal küldte volna ki őket a terepre. Mellesleg ő volt az, aki szinte elsőként követelte a kerítést a határra. 

„Aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szabálysértést követ el” – ezt tartalmazza a szabálysértési törvény. A rendelkezés nyilván a Jobbikhoz köthető Magyar Gárda tevékenysége miatt született, de az önkormányzat által fenntartott mezőőrségre ez természetesen nem vonatkozik.

Egyébként a „rendészeti feladatokat ellátó személy az intézkedés megkezdése előtt – ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni”, illetve „az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről”.

Nem tudjuk, mindezt megtették-e. Nem is fog kiderülni, mert Toroczkai lelkesen közölte: a migránsok „már Szerbiában vannak”. Azt sem biztos, hogy megtudjuk, tényleg volt-e törvényes okuk a mezőőröknek a beavatkozásra, s valóban arányos intézkedés-e a menekültek megfektetése.

Mindesetre a jogszabály előírja, hogy a mezőőr két napon belül köteles az intézkedésről írásbeli jelentést készíteni, a munkáltatónak pedig a fellépés jogszerűségét ki kell vizsgálnia. Nincsenek persze kétségeink, hogy a polgármester mindent törvényesnek talál. Viszont – ismételjük – a „rendőrség bármikor ellenőrizheti a rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések dokumentáltságát és jogszerűségét”. Ha akarja, bár a feljelentések hatására valamit lépni kell.

(Fotó: 24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5812624815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása