Sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha a kormány nem akarna hatalmi szóval beavatkozni minden civil szerveződés működésébe. Akiket zavar a békés budapesti Pride-felvonulás, ne menjenek oda, és a gyerekeiket is tartsák távol a felvonulástól. Nem kellene jogszabályokkal trükközni, fenyegetőzni, hanem hagyjuk élni egymást. Virágozzék minden virág. Akkor is, ha bárkinek nem tetszik annak illata...

Karácsony Gergely főpolgármester Hegedűs Máté, a Budapest Pride szóvivőjének társaságában hétfőn bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen rendezi meg június 28-án a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt. „Mivel nagyon sokan figyelnek ránk a világban, nagyon sokan érkeznek majd Budapestre – európai parlamenti képviselők, európai fővárosok polgármesterei –, kell, hogy angol neve is legyen: ez a Budapest Pride” – fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester. Szerinte ez így nem tartozna a gyülekezési törvény hatálya alá, tehát nem lehet érvényesíteni a gyermekek védelmére vonatkozó rendelkezést, mert ezt nem is kell bejelenteni.

A HVG-nek és a Klubrádiónak nyilatkozva is felhívtam a figyelmet a Pride megrendezése – betiltása – kapcsán két jogszabályra, és ami jogforrásnak ugyan nem tekinthető, de a miniszterelnök véleményére is érdemes figyelemmel lenni.

1. A gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartását megelőzően legfeljebb egy hónappal, de legalább 48 órával előbb köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak, jelen esetben a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak.
2. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet hatálya azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre terjed ki, amelyeket szabadban tartanak, és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja. Ebben az esetben nincs bejelentési kötelezettség, és a rendőrség annak megtartásáról nem dönthet.
3. Orbán Viktor szerint „Magyarországon nincsen betiltva az, hogy a megszokottól eltérő szexuális szokású emberek összejöjjenek, és közös véleményüknek adjanak hangot. Ezt senki sem tilthatja meg. Ha valaki össze akar jönni a magafajtákkal egy nyilvános rendezvényen, és ki akar állni a jogai mellett, bátran megteheti. De a Pride nem egy véleménynyilvánítás szabadságát demonstráló összejövetel, hanem ahogy a nevében is benne van: az egy parádé”, aminek Orbán szerint „semmi köze a szabadsághoz!” A Karmelitából úgy látja, „gyülekezni lehet, összejönni lehet, de parádézni, lábbal tiporni a gyermekek védelméhez való magyarországi jogokat, jogszabályokat nem lehet”.

Vegyük sorra az érveket. A gyülekezési törvény szerint a rendőrség a bejelentett rendezvényt tudomásul veszi vagy megtiltja. Ez utóbbira akkor van lehetősége, ha „megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár”. Így „tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (...) törvényben „meghatározott tilalmat sérti”.

És itt van a kutya elásva: „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Ez értelmezés kérdése, mert még a Kúria sem tudta eldönteni, mikor lehet egy gyűlést erre hivatkozással betiltani. A helyzet pedig nem túl bonyolult: a szülőkre kell bízni, hogy a gyermekeiket kiviszik-e egy LMTQ-felvonulásra, vagy attól távol tartják őket. Ugyancsak az ő felelősségük, hogy az interneten megjelenő hasonló tartalmakhoz hozzáférést lehetetlenné teszik-e. Ha ezt a kötelezettségüket elmulasztják, vajon milyen szankciók járhatnak ezzel?

Emlékeztessünk Orbán Viktorra: „a Pride nem egy véleménynyilvánítás szabadságát demonstráló összejövetel, hanem (...) egy parádé”. Ám milyen alapon alkot jogot a miniszterelnök? Hiszen az önkormányzatok saját hatáskörben – kétharmados törvény alapján – szabadon dönthetnek arról, hogy például kulturális, sport- vagy akár a helyi kisebbségek jogait elősegítő rendezvényt tartsanak. Ezzel kapcsolatban nincs bejelentési kötelezettség, ám a rendezvény lebonyolítása előtt biztonsági tervet kell készíteni, gondoskodni kell megfelelő számú felkészült rendezőről, mentősről, és ha szükségesnek tartják, a rendőrség segítségét is kérhetik. Ez utóbbi esetben a 16/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szerint a szolgáltatásért fizetni kell.

Másfelől a rendőrségi törvény alapján ha „a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget”, kényszerítő eszközök alkalmazásának van helye. Mi van akkor, ha a rendőrség úgy véli, hogy a nem bejelentésköteles rendezvényen valaki „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”? Kiemelik az esetleg véletlenszerűen kiválasztott résztvevőket? Vagy szétverik az egész tömeget?

Itt több a kérdés, mint a válasz. Sokkal egyszerűbb lenne, ha a kormány nem akarna hatalmi szóval beavatkozni egyetlen békés civil szerveződés működésébe sem. Akiket zavar a Pride, ne menjenek oda. Nem mellesleg sokak tetszését az sem váltja ki, ha a fél fővárost lezárják egy Békemenet, egy augusztus 20-i körmenet, tűzijáték, esetleg egy futó- vagy bicikliverseny miatt.

Az előzmények ismeretében nem tudni, mi lesz a Pride sorsa. Ami bizonyos: a főjegyző a rendőrségen bejelentette a rendezvényt, és a BRFK sietve közölte, hogy azt a gyülekezési törvény alapján bírálják el. Az eddigi gyakorlat alapján pedig igen valószínű, hogy tiltó határozat születik, és akkor a Kúria mondhatja ki a végső szót. Karácsony szerint azonban Budapest ezzel azt a korábbi hagyományt éleszti fel, amely szerint minden év júniusában – a szovjet csapatok kivonulására is emlékezve – szabadságünnepséget rendez az önkormányzat. Mivel a Pride így önkormányzati rendezvénynek minősül, nem vonatkozik rá a gyülekezési törvény. A legfőbb bírói fórum majd eldönti ezt.

A legjobb megoldás azonban talán az lenne, ha a hatalom nem élne vissza a lehetőségeivel, nem akarna rátelepülni az önkormányzatokra, a civil társadalomra, hanem hagyná, hogy – amíg azzal alapjogokat nem korlátoznak – virágozzék minden virág. Akkor is, ha bárkinek nem tetszik annak illata...

Fotó: Venna Pride 2025)