Magyar Ügyvéd Blog

Vendéglőfoglalás: tényleg ez a civilek legjobb rendszerváltó ötlete?

2017. november 23. - Magyar Ügyvéd

vendeglo.jpgÉrdekes helyzet alakult ki pár napja egy budai étteremben: civil aktivisták megszállták a helyiséget, és ezzel átmenetileg lehetetlenné tették a vendéglátóhely rendeltetésszerű üzemeltetését. Nyilvánvaló, hogy kárt okoztak, de a rendőrség nem akart intézkedni, mondván, nem történt a hatáskörükbe tartozó jogellenes cselekmény. De akkor mi a jogi helyzet?

Sikerült egy rövid időre bezáratnia a Közös Ország Mozgalom és A Város Mindenkié aktivistáinak egy éttermet. A civilek erőszakmentes ellenállási akciója során ülősztrájkba kezdtek a Pest-Buda nevű, a Budai Várban található étterem-hotelben, mert a mozgalom vezetője, Gulyás Márton szerint a vendéglátóhelynek otthont adó épületet a Budavári Önkormányzat messze áron alul adta bérbe a vállalkozás tulajdonosainak. Így a közvagyont magáncélú profitszerzésre használhatják.

Az étteremtulajdonos Zsidai Roy havi 126 ezer forintot fizet a négy lakásért. Azokban luxusapartmanokat alakították ki, amelyeket naponta csaknem kilencvenezer forintért adnak ki. Zsidait korábban Orbán Ráhel, a miniszterelnök szállodaiparban és turizmusban utazó lánya a mentorának nevezte.

A múlt vasárnapi akció közben az étterem üzemeltetője úgy döntött, hogy bezár, így a vendégek elmentek, csak az aktivisták maradtak a helyszínen. Értesítették a rendőrséget is, s a járőrök az utcán lévő aktivistákat igazoltatták, de mivel úgy látták, hogy odabent nem történt jogszabálysértés, Gulyásékkal szemben nem intézkedtek. Végül a tiltakozók késő este - egy ajtórázárós, beriasztós, kivonulószolgálatos intermezzót követően - önként távoztak.

A rendőrség alighanem helyesen döntött, mert a feladata egyebek kellett a közterület rendjének fenntartása, az étterem pedig nem közterület. Másfelől a „rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja”.

Tehát elvileg nem zárható ki, hogy a rendőrök belépjenek a közforgalom számára megnyitott magánterületre – például egy szórakozóhelyre –, ha arra „bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében” szükség van. Az étteremben viszont nem történt semmi, ami a rendőrség hatáskörébe tartozott volna.

A közterület-felügyeletről szóló törvény a közterület fogalmát kiterjesztőbben értelmezi, s e körbe sorolja a „magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat”. Egy vendéglátóhely pedig tipikusan ilyen. Csakhogy a felügyelet dolga a közterületi rend és tisztaság védelme, valamint a közterület jogszerű használatának ellenőrzése, az étteremben pedig rend volt, azt pedig nem tisztük eldönteni, hogy a vendégnek kötelező-e fogyasztania.

Gulyásék „bűne” ugyanis mindössze annyi volt, hogy úgy ültek be egy vendéglőbe, hogy eszük ágában sem volt rendelni semmit. Ez pedig se nem szabálysértés, se nem bűncselekmény, mindössze az éttermi szolgáltatást nyújtó vállalkozás általános szerződési feltételeinek megsértése lehet, már ha ilyet a szórakozóhely egyáltalán a potenciális vendégei rendelkezésére bocsát. Amennyiben van ilyen ászf, arra való hivatkozással joggal szólíthatnak fel mindenkit a távozásra, aki csak üldögélni tért be egy vendéglőbe.

Az efféle helyzet megoldásának kulcsa tehát alapvetően az üzemeltető kezében van, aki alkalmazhat akár biztonsági őrt is, mert a személy- és vagyonvédelmi törvény erre közterületnek nem minősülő létesítmények őrzése érdekében lehetőséget ad. E jogszabály szerint az „olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető”, változatlanul magánterület marad, ahol a tartózkodás szabályait a tulajdonos maga határozhatja meg.

Ha tehát nyilvánvalóvá teszik, hogy csak mehet be, aki fogyaszt, a pincérek vagy a biztonsági őrök kitessékelhetik azokat, akik kizárólag üldögélni akarnak. Ez következik egyébként a polgári törvénykönyvből (Ptk.) is, amely szerint a „birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják”. Ebben az esetben a „birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet”.

A birtokhoz fűződő érdek sérelme egyértelmű, ha egy vendéglő működését lehetetlenné teszik, az annak megvédéséhez szükséges mérték viszont már nehezebben határozható meg. Azt, aki nem rendel, csak üldögél, távozásra szólíthatják fel, de akár ki is vezethetik, ha nem akar önként elmenni. Ennek feltétele persze, hogy a hely működési szabályait jól látható helyen közzétegyék.

De mi van, ha valaki maradni akar? Ebben az esetben a szükséges és arányos mértékű testi erőszak még beleférhet, de ha a vendég nagyon rúgkapál, alighanem a rendőrségnek kellene megoldania a helyzetet.

A Ptk. szerint a sértett fél kérhet birtokvédelmet a bíróságtól, illetve az önkormányzati jegyzőtől is. Ezt persze nem ilyen helyzetekre találták ki, mert az efféle eljárás hetekig is tarthat, miközben a civilek akciója néhány óra után befejeződött.

Felvetődhet ugyanakkor, hogy a civileknek esetleg kártérítést kell fizetniük, miután a sajátos akciójukkal kétségkívül kárt okoztak. Amennyiben ezt polgári engedetlenségnek tekintjük, a résztvevőknek számolniuk is kellett azzal, hogy a fellépésükkel okozott bevételkiesés miatt kártérítési felelősséggel tartoznak. Egy polgári perben a vendéglő tulajdonosa – üzemeltetője – a követelését jó eséllyel érvényesíteni is tudná, bár az elmaradt bevétel összegszerűségét bizonyítani nem lenne könnyű.

Ha az október 23-i határidőig a kormány nem tesz eleget a választási törvények átalakítására vonatkozó követeléseiknek, akkor következhet a polgári engedetlenségi mozgalom – nyilatkozta Gulyás Márton korábban. Hangsúlyozta, hogy csak békés dolgokról lehet szó, de „amikor majd nem én és egy társam ketten csinálunk akciókat, hanem százak az országban, akkor egy ponton túl az elég visszás lesz, hogy a magyar ügyészség folyamatosan embereket állít bíróság elé azért, mert szabad és tisztességes választásokat követelnek. A polgári engedetlenség szisztematikusan épül majd fel”. Hozzátette: ha folyamatosan nyomás alatt tartják az államhatalmat, s „az utcán olyan elégedetlenség hömpölyög végig, ami korlátozza az állam alapfunkcióinak ellátását is”, azzal talán kikényszeríthető, hogy megszavazzák a választási törvények módosítását. Konkrétumokat azonban nem árult el.

Egyelőre nem tudni, hogy a civilek folytatják-e a hasonló akciókat. Sokkal kisebb támadási felületet hagynának, ha legalább egy kávét rendelnének, ha már egész napra bekvártélyoznák magukat a kiszemelt NER-közeli vendéglátóipari egységben.  A célt vélhetően a bejárat előtti tüntetéssel is el lehet érni, azzal azonban mindenképpen számolniuk kell, hogy a közterületre szervezett demonstrációt alapvetően be kell jelenteni, mert a spontán gyülekezésre csak kivételesen van lehetőség, ha azt valamilyen aktuális politikai esemény indokolja. 

Az államhatalmat más eszközökkel ugyancsak lehet folyamatosan nyomás alatt tartani, bár nemigen tudni, Gulyás Márton mire gondolt. A közigazgatás egy részét például könnyen el lehet lehetetleníteni, ha elég sokan megjelennek a kormányhivatalokban, az okmányirodákban vagy a NAV-nál, s arra a napra biztosított összes sorszámot letépik, majd ügyintézést mímelve lefoglalják az ügyintézőket. Ezzel nemigen lehetne mit kezdeni, csak az a baj, hogy nem Orbán Viktort, hanem az ügyeik elintézésére váró polgárokat büntetnék.

Az viszont kisebb zavart okozna, ha a polgári engedetlenség például az adófizetés megtagadásában, tömeges bliccelésben, a díjköteles utak tudatosan ingyenes használatában nyilvánulna meg. Ezzel valószínűleg be lehetne dönteni egyes rendszereket. Budapestet is könnyen megbéníthatja pár tucat gyalogos, ha az Oktogonon szabályos módon néhány órán keresztül libasorban folyamatosan átkel a zebrán, és ezzel lényegében megakadályozza a járművek jobbra kanyarodását.

Gulyás polgári engedetlenségi kezdeményezését azonban nem érdemes túl komolyan venni, hiszen maga hirdette meg: a jelenlegi rendszer keretein belül kell lebonyolítani a 2018-as parlamenti választást. Ehhez annyit tesz hozzá, hogy közösségi finanszírozású közvélemény-kutatást készíttetne a Közös Ország Mozgalom mind a 106 egyéni választókerületben annak érdekében, hogy kiderüljön, kik azok az ellenzéki jelöltek, akik mögé be tudnak állni a változást akaró választók, és akik legyőzhetik a kormánypárti jelöltet.

Ez azért nagyon messze van a civil aktivista korábbi elképzeléseitől…

(Fotó: 24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5813347099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása