Több olyan kamupárt is indul a tavaszi parlamenti választáson, amely 2014-ben a le nem adott ajánlóívek miatt kiszabott több tízmilliós büntetést sem fizette meg. Ha sikerül országos listát állítaniuk, ennek ellenére megkapják a kampánytámogatást. Ami visszajár, ha nem érnek el legalább egy százalékot, de amennyiben a párt vezetőinek nincs vagyona, a pénz gyakorlatilag behajthatatlan.
Nyomulnak idén is a kamupártok: a legfrissebb adatok szerint eddig több mint hatvan politikai szervezet jelentette be a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy részt kíván venni a tavaszi parlamenti választáson. Nincs ezzel persze semmi baj, hiszen virágozzék minden virág, de azért akad néhány kérdőjel.
Legutóbb – 2014-ben – 84 politikai szervezet jelentkezett be, de ezek nagyjából kétharmada egyetlen egyéni jelöltet sem állított. Ennek így vajon mi értelme van? Ha csak az nem, hogy az ügyészség a bíróság indítványára megállapítja annak a pártnak a megszűnését, amely egymás után két parlamenti választáson nem vesz részt.
Csakhogy önmagában az indulási szándék kevés, mert az semmit nem jelent, ha egy pártot jelölőszervezetként nyilvántartásba vesznek. Kellene valamilyen érdemi tevékenységet is folytatni, amit másként nem lehet mérni, minthogy egy politikai szervezet érdemben beszáll-e a választásba, tehát indít legalább egy embert.
Lehet persze más logika is, mert a Fidesz még 2013-ban kitalálta, hogy az egyéni jelölteket egymilliós, az országos lista állítására képes pártokat meg körülbelül 150 milliótól majdnem hatszázmillióig terjedő állami támogatás illesse meg. Ez nyilván sokak fantáziáját megmozgatta, legfeljebb a jelöltállítás során szembesültek vele, hogy körzetenként még az ötszáz ajánlót sem tudják összeszedni, ami pedig nem túl nagy kihívás.
Mindazonáltal négy esztendeje 18 országos pártlista azért összejött, bár a 106 egyéni választókerület mindegyikében csak a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP és LMP tudott jelöltet állítani. A többi 14 szervezet viszont vélhetően inkább csak a pénzre hajtott, amit utóbb az eredmények is igazoltak: ezek a kamupártok az összes listás szavazat mindössze három és fél százalékán osztoztak.
Majdnem 150 milliós kampánytámogatás jár azoknak a pártoknak, amelyek legalább 27 egyéni jelöltet tudnak indítani – ez a lista állításának minimális feltétele –, legalább 54 jelölt után csaknem háromszázmilliót, legalább nyolcvan után pedig már nem egészen 450 milliót lehet kaszálni. Ha egy szervezet mindenütt indul, az hatszázmilliót hoz a konyhára, tehát az egyéni jelöltjeik pénzével együtt több mint hétszázmilliónyi állami pénzt fordíthatnak a kampányra.
De azért olyan nagyon talán nem szomorkodtak, mert például a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja, illetve a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség a nyolcvannál több jelöltje révén 450 milliót, Seres Mária Szövetségesei és a Magyar Cigánypárt – ezek 67, illetve 61 helyen indultak – pedig háromszázmilliót kaszált. De a Zöldek Pártja is kapott a 33 jelöltje után 150 milliót.
Érdemi kampányt viszont egyikük sem folytatott, így csak találgatni lehet, hová tűntek a százmilliók. Összességében egyébként a 14 pártnak mintegy három és fél milliárdnyi közpénzt folyósítottak az országos listák alapján, s az egyéni jelöltjeik még hétszázmilliót zsebelhettek be. Igaz, nekik – az őket jelölő szervezetekkel szemben – elvileg tételesen el kellett számolniuk a kampányköltésekkel, de néhány fiktív bizonylaton szerezni nálunk nem megoldhatatlan feladat.
Az idén ez állítólag már nem fog működni, mert ha egy jelölőszervezet a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább egy százalékát nem szerzi meg, az állami támogatást vissza kell fizetni. Ha ezt nem teszik meg, az adóhivatal az érintett párt vezető tisztségviselőin hajtja majd be a pénzt. Már ha tudja… Különben az egyéni jelölteknek, ha a körzetükben nem nyerték el a szavazatok két százalékát, már 2014-ben is vissza kellett fizetniük az egymilliós támogatást, de hogy ez valóban megtörtént-e, arra vonatkozóan nem találtunk adatokat.
Voltak különben már ebben az országban érdekes dolgok, amikor az adóhátralékot vagy más köztartozást sem sikerült bevasalni, mert itt cégek egyszerűen eltűnhetnek, illetve átalakulhatnak. Jön egy utóbb elérhetetlen külföldi vevő, esetleg egy hajléktalan új tulajdonos, és máris képtelenség behajtani bármit.
Nem lenne különösebben meglepő, ha egyes pártok vezető tisztségviselői – az elnök, az alelnökök, az elnökség tagjai – hirtelen mind a vagyontalan, s lehetőség szerint állástalan emberek közül kerülnének ki. Ebben az esetben ugyanis az állam futhat a pénze – illetve az adófizetők pénze – után.
Már a 27 egyéni jelölt állításával elnyerhető 150 millió is elég szép summa ahhoz, hogy borítékolni lehessen: lesznek olyan szerveződések, amelyek ehhez a kreatív megoldáshoz nyúlnak. És akkor tulajdonképpen minden marad a régiben, mert a kamupártok megint jelentős összegeket síbolhatnak el.
Büntetés – következmények nélkül
De van itt más dolog is. A 2014-es választáson alkalmazták először azt a rendelkezést, amely szerint a választásra jogosultaknak postázott ajánlószelvény helyett a pártoknak ajánlóíven kell gyűjteniük a támogató aláírásokat. Kitalálták azt is, hogy amennyiben ezeket a nyomtatványokat határidőre nem adják le, hiányzó ívenként a mindenkori minimálbér felét kell megfizetni.
Ez akkor valamivel több mint ötvenezer forint volt, és négy esztendeje akadt olyan párt – a Keresztény Magyarok Szövetsége –, amelyre 689 milliós bírságot szabtak ki, mert 13 ezer ajánlóívvel nem számoltak el. Különben emiatt az indulók csaknem felét megbüntették, de a sorban második Társadalmi Béke Pártot már csak 172 millióra. Összességében mintegy kétmilliárd forintról volt szó, de ennek behajtásáról az adóhivatal tavaly decemberben végérvényesen lemondott.
A döntés érthető, mert ha a megbírságolt pártoknak egyetlen fillérnyi vagyonuk sem volt, akkor tényleg felesleges tovább kísérletezni. Más kérdés, hogy ezek egy része most hirtelen visszaszivárog, és az NVB listáján ismét jelölőszervezetként szerepel, ami igencsak komolytalanná teszi az egész rendszert.
Ilyen például a Szepessy Zsolt egykori monoki polgármester által vezetett Összefogás Párt, amely 2014-ben országos listát is állított, és ezért háromszázmilliós állami támogatáshoz jutott. Értékelhető eredményt nem értek el, viszont a hiányzó aláírásgyűjtő ívek miatt 21 milliós bírságot kaptak. Természetesen nem fizettek, de most a párt ismét indul a parlamenti választáson.
Hasonló a helyzet a Magyarországi Cigánypárt esetében is. Volt országos listájuk 2014-ben, így nekik is jutott háromszázmilliós kampánytámogatás, a 33 milliós büntetést mégsem rótták le, pedig lett volna miből. A tavaszi választáson ők is részt fognak venni.
A Magyar Demokratikus Uniót 55 millióra büntették, s ezzel máig adósak, de ez nem volt akadálya annak, hogy a választási bizottság a szervezetet most nyilvántartásba vegye. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártnak 13 milliós a sara, s persze, hogy az idén is ringbe szállhatnak. A köztartozás dacára a Zöldek Pártja is indulhat a választáson, igaz, az alig félmilliós meg nem fizetett büntetésük szinte elhanyagolható a többiekéhez képest.
A hatályos szabályok szerint nem lehet mit kezdeni ezzel a helyzettel. Korábban felvetődött, hogy korlátozzák azon pártok választáson való részvételét, amelyek nem fizették ki a rájuk kiszabott bírságot, de ebből nem lett semmi. Így még azok a kamupártok is indulhatnak majd tavasszal, amelyeknek bizonyítottan tartozása van. Ha pedig tudnak listát állítani, a korábban kiszabott büntetés összegét a kampánytámogatásból nem lehet levonni.
Kész szerencse, hogy most már olcsóbban meg lehet úszni, ha egy szervezet nem számol el az ajánlóívekkel, mert hiányzó nyomtatványonként ötvenezer helyett csak tízezer forint lesz a bírság. Így vélhetően a korábbinál kisebb büntetést fognak majd nem megfizetni…