Magyar Ügyvéd Blog

Nyolc év, 3800 elismert menekült – meddig mehet még a migránsozás?

2018. április 30. - Magyar Ügyvéd

szijja_rto.jpgA Fidesz még mindig migránsozik, miközben a számok makacs dolgok: 2010 és 2017 között mintegy 277 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Magyarországon, de zömében az eljárás befejezését sem várták meg, hanem odébbálltak. Kiktől is védett meg minket százmilliárdokért Orbán Viktor? S kiktől védte meg Európát?

Az osztrák államfő Soros György és a migránsok oldalára állt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap az MTI-vel. Ezzel arra reagált, hogy a Profil politikai hetilap interjút közölt Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnökkel, amelyben a politikus védelmébe vette Sorost.

Szijjártó úgy vélekedett: Alexander Van der Bellen egy migránsokkal elárasztott Ausztriát szeretne, s erről – mint megjegyezte – „majd számoljon el az osztrák választóknak”. A magyar kormány nem migránsokra, hanem békében és biztonságban élő magyar családokra akarja építeni az ország jövőjét – szögezte le.

Azt gondoltuk, hogy ennek az őrületnek a választás után csak vége szakad, de tévedtünk. Bár Kósa Lajos ezúttal már a jövő évi önkormányzati választási kampányért felelős fideszes képviselőként pár napja kijelentette: „minden a migrációról fog szólni, és nem egyéb részletkérdésről”.

A fő támadási irány tehát továbbra is Soros és a migráció. Miközben az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Európában a menekültválság előtti szinte esett vissza tavaly a menedékkérők száma.

Ez persze még mindig 650 ezer embert jelentett, ami azonban az EU népességének a közösségből kilépni szándékozó Nagy-Britannia nélkül is mindössze másfél ezreléke. De nehogy már ez a másfél ezrelék forgassa ki a sarkaiból egész Európát! Lehet persze a terrorveszélyre hivatkozni, csakhogy nem a menekültekkel szembeni embertelen bánásmód a megoldás.

Akit a hazájában például vallási, felekezeti, etnikai hovatartozása, netán politikai nézetei, esetleg szexuális szokásai miatt üldöznek, azt megilleti a nemzetközi védelem. Ezt végre tudomásul kellene vennie a magyar politikusoknak is. Meg azt is, hogy az unió nemcsak érdek-, hanem értékközösség is.

Ha elfogadjuk a gazdagabb tagállamok befizetéseiből származó támogatásokat, akkor tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos esetekben szolidaritást is kell vállalnunk. Ha az nem megy, előbb-utóbb kigolyóznak minket ebből a klubból.

Mellesleg Magyarország a majdani maradék unió lakosságának valamivel több mint két százalékát teszi ki, tehát ha a menedékkérőket minden állam a népesség arányában fogadná be, a tavalyi 650 ezerből akkor is mindössze 13 ezer fő jutna ránk.

Ezer emberre tehát 13 migránsról lenne szó. Ami így nem is igaz, hiszen a menedékkérők jelentős része kihullik a rostán, mert nem jogosult a védelemre. A valósághoz közelebb állhat, hogy hasonló tendencia mellett ezer lakosra négy-öt menedékes esne ránk évente. Ez a hazai népesség fél ezreléke.

Az Orbán-kormánynak viszont az sem tetszett, hogy az unió korábbi döntése értelmében vizsgálja meg 1294 fő Görögországban és Olaszországban benyújtott menedékkérelmét. Nem az érintettek kötelező befogadásáról, hanem csupán a kérelem elbírálásáról lenne tehát szó.

Ez igen méltányos ajánlat volt, a kormány viszont inkább politikai tőkét igyekezett kovácsolni a migráncsozásból, és a választási eredmények alapján nem is sikertelenül. Miközben a valóság az, senki nem akar Magyarországra jönni.

A bevándorlási hivatal adatai szerint 2010 és 2017 között mintegy 277 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, de közülük mindössze 3800-an kaptak menekülti, oltalmazotti, illetve befogadotti státust. A többiek meg zömében már az eljárás befejezését sem várták meg, hanem odébbálltak. 

Év        Regisztrált menedékkérők   Elismert kérelmezők száma

2010               2104                                       247

2011               1693                                       156

2012               2157                                       350

2013               18 900                                    360

2014               42 777                                    476

2015               177 135                                  508

2016               29 432                                    429

2017               3397                                       1291

Forrás: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

Ez történt például 2015-ben is, amikor 177 ezer menedékkérőt regisztráltak, ám alig ötszáz főt részesítettek nemzetközi védelemben, mert az ügyek legnagyobb részét meg kellett szüntetni a kérelmező eltűnése okán. Egyébként igen valószínű, hogy annak a bizonyos 3800 embernek a többsége is nyugatra távozott, akinek a kérelmét az elmúlt nyolc esztendőben kedvezően bírálták el.

Az viszont kétségtelen, hogy a déli határon felépített kerítésnek van eredménye, hiszen 2016-ban már csak nem egészen harmincezer menedékkérővel kellett a hatóságoknak foglalkozniuk, miközben mindössze 429 embert fogadtunk be. A többiek természetesen nagyrészt leléptek.

Még látványosabb volt a változás tavaly: csupán 3397 menekültet regisztráltak, mert a kerítés, meg a hazai menekültügyi eljárás visszásságai – például a tranzitzónákban uralkodó körülmények – sokakat elriasztottak. Igaz, 1291 fő kérelmét elfogadhatónak találták, ami minden korábbinál nagyobb arány. Idén márciusig pedig a KSH szerint – a bevándorlási hivatal erre az évre vonatkozóan valamilyen okból még egyáltalán nem közölt adatokat – a 294 menedékkérőből 245 maradhat nálunk. Már ha akar…

A kerítéssel így leginkább magunkat védtük meg: nem kell a hatóságoknak mindenféle jöttmentekkel foglalkozniuk, mert messze elkerülnek minket. Európát viszont nem védtük meg semmitől, bár az Orbán-kormány ezt hangoztatja.

Nem a magyar határzáron múlott ugyanis, hogy a 2015-ös 1,25 millióhoz képest 650 ezerre csökkent az EU-tagállamokban a menedékkérők száma. Mellesleg ennek a tömegnek a fele Németországra és Olaszországra zúdult. Ahhoz meg persze semmi közünk, de a gazdagabb uniós államok pénzét azért szívesen fogadjuk.

Igencsak kérdéses, meddig fog még menni a migránsozás és a sorosozás, meg a brüsszelezés. Lehet, hogy csak eddig, mert az Európai Néppárt (EPP) vezetősége május elején tisztázó beszélgetésre akarja hívni Brüsszelbe Orbán Viktor miniszterelnököt – írja a Die Welt című német napilap. Az újság a Der Spiegel értesüléseire hivatkozva közölte, hogy Joseph Daul, az EPP elnöke és Manfred Weber frakcióvezető azt szeretnék megtudni a frissen újraválasztott magyar kormányfőtől, hogy folytatni kívánja-e Magyarország átalakítását „illiberális demokráciává”.

(Fotó: mno.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6513881068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása