Ittas vezetés miatt ítéltek el egy kerékpárost a napokban, aki villanybiciklin ült. Ezt a bűncselekményt csak az követheti el, aki gépi meghajtású járművet vezet, miközben az elektromos kerékpár nem az. Vagy mégis? Akkora ebben a kérdésben a zűrzavar, hogy jogász legyen a talpán, aki képes eligazodni a paragrafusok dzsungelében. Nekünk nem sikerült.

Ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt gyorsított eljárásban jogerősen 120 ezer forint pénzbüntetésre ítélte G. A. vádlottat a Nyíregyházi Járásbíróság augusztus 29-én. A tényállás szerint a vádlott július 10-én este szeszes italt fogyasztott, majd Tiszavasvári lakott területén közlekedett egy elektromos kerékpárral úgy, hogy a járda teljes szélességét igénybe véve jobbra-balra kormányozott a járművel. Ezt észlelve a rendőrjárőr igazoltatta, majd vérvételre előállította, s megállapították a vádlott közepes fokú ittasságát.

A terhelt a verdikt szerint megszegte a KRESZ több rendelkezését, mivel ittas állapotban gépi meghajtású járművet vezetett, ráadásul a járdán közlekedett. A tárgyaláson a bíró felhívta a figyelmét arra is, hogy ittasan semmilyen közlekedési eszköz használata nem megengedett. Ebben azonban a bíróságnak nincs igaza, és az Országos Bírósági Hivatal hírlevelében foglaltak némi pontosításra szorulnak.

Kezdjük az elején: a Btk. szerint aki „ittas állapotban (…) közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez teljesen világos: ha valakinek a vérében 0,5 ezreléket meghaladó véralkoholszint mutatható ki, s úgy vezet, bűncselekményt követ el. Aki ennél kevesebbet ivott, de a véralkoholszintje nem haladja meg a 0,3 ezreléket, harmincezer, efelett százezer forintos bírságra számíthat.

Ez egybevág a KRESZ rendelkezéseivel: gépi meghajtású járművet az vezethet, aki a jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, a jármű vezetésétől nincs eltiltva, a biztonságos vezetésre képes állapotban van, s „a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol”.

Eddig ez is egyértelmű: zéró tolerancia érvényesül, és ha valaki a vezetés előtt megivott egy pohár sört – ennek hatására a véralkoholszint biztosan nem haladja meg a 0,5 ezreléket, de már ez is jogellenes –, azt meg kell büntetni, s akár a jogosítványát is vissza lehet vonni. Számos uniós tagállamban viszont 0,8 ezrelék a határ – alatta a vezetővel szemben nem is indul semmilyen eljárás –, miközben nálunk már a 0,6 ezrelék is bűncselekmények minősül. De ezen lépjünk túl.

Nézzük meg inkább a KRESZ egy másik rendelkezését: „a kerékpárosra nem kell alkalmazni a (…) járművezető szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozást”. A biciklisek esetében csak az a szempont érvényesíthető, hogy ők a „jármű biztonságos vezetésére képes állapotban” legyenek.

Mindjárt felvetődik viszont a kérdés, hogy ki mondja meg, a biciklisek mikor vannak a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban? A nyári kánikulában túrázók egy üveg sör elfogyasztása után szinte biztosan nem jelentenek baleseti kockázatot, de hol a határ? Két sör, három sör? Ezt vajon ki mondja meg? Szóval ez máris egy joghézag, miközben érthető, hogy a jogalkotó a való élethez igazította a szabályozást, hiszen felesleges lenne büntetni azt a kerékpárost, aki út közben egy kocsmában megivott egy hideg fröccsöt.

Csakhogy ez egy gumiszabály, amelynek lehetetlen érvényt szerezni. Jobb megoldás volna, ha kimondanák: a biciklis véralkoholszintje sem haladhatja meg például a 0,8 ezreléket – ez igen enyhe alkoholos befolyásoltság –, amibe egy-két sör biztosan belefér. Aki viszont ennél többet ivott, azt szabálysértés miatt felelősségre lehetne vonni. S akkor nem lenne az a homályos rendelkezés, hogy a kerékpáros a „jármű biztonságos vezetésére képes állapotban” legyen.

Ez akár közepes mértékű alkoholos befolyásoltság esetén is igaz lehet – ami legalább 1,5 ezrelékes véralkoholszintet jelent, s ehhez kell legalább három-négy üveg sör –, de ki tudja megítélni, hogy a biciklis ennyi ital után valóban nem jelent veszélyt magára és más közlekedőkre? Tehát a részeg kerékpáros igazából csak akkor vonható felelősségre, ha balesetet okoz.

Felvetődik ugyanakkor, hogy a KRESZ szerint a kerékpár „olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti”. Ebben az esetben természetesen nem alkalmazható a gépi meghajtású járművekre vonatkozó szabályozás, így az alkoholfogyasztás tilalma sem. Nem tudjuk persze, hogy a tiszavasvári ügyben vajon milyen bicikliről volt szó.

S most jöhetnek a további finomságok. Járdán kerekezni önmagában nem feltétlenül szabálytalan, mert lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol tilos biciklizni, kerékpárral „a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni”. Ez tehát nem feltétlenül számít kihágásnak. A pontos tényállás ismerete nélkül azonban nem tudjuk biztonsággal állítani, hogy a konkrét esetben a kerékpáros jogszerűen tekerhetett-e a járdán, s betartotta-e a sebességhatárt.

Ugyanakkor vannak még más kérdések is. A hatályos szabályok szerint segédmotoros kerékpár az a kétkerekű jármű, amelyet legfeljebb ötven köbcentis belsőégésű, illetve legfeljebb négy kilowatt teljesítményű elektromos motor hajt, s a tervezési sebessége nem haladja meg a 45 kilométer/órát. Ezek vezetéséhez különben KRESZ-vizsgára van szükség, s kötelező felelősségbiztosítást kell kötni a járműre.

Nézzük ilyen összefüggésben a közlekedési szabályokat: lakott területen kívül kerékpárral a maximális megengedett sebesség 50 kilométer/óra, ha a biciklis sisakot visel. Tekintsünk el attól, hogy, ekkora tempóra sík úton csak egy profi versenyző képes, inkább közelítsünk másként: segédmotor esetében a limit 45 kilométer/óra, s a vezetéséhez vizsga, illetve a járműre felelősségbiztosítás kell. Kerékpárral viszont elvileg mehetünk gyorsabban is – már ha tudunk –, és nincs szükség sem a közlekedési ismereteket igazoló vizsgára, sem biztosításra.

Nem kevésbé izgalmas feladvány, hogy bicikli a legfeljebb háromszáz wattos kiegészítő elektromos motorral felszerelt jármű, de hová sorolják be a kerékpárt, ha ennél nagyobb teljesítményű villamos motorral látták el? Jobb híján ezt segédmotoros kerékpárnak – tehát gépi meghajtású járműnek – kell(ene) minősíteni, amelyre felelősségbiztosítást kell kötni, a vezetéséhez pedig KRESZ-vizsgát, illetve a bukósisak használatát írják elő. A hivatkozott példánkban nyilván 300 wattosnál erősebb motorral ellátott bicikliről volt szó, mert másként nem lehetett volna ittas vezetés miatt büntetőeljárást indítani.

Különben számos elektromos kerékpár található a piacon, amelyet háromszáz wattosnál nagyobb teljesítményű motorral szerelnek fel, de általában 25 kilométer/órában limitálják azt a sebességet, ameddig a rásegítés működik. Formálisan azonban ezek is belelógnak a segédmotor kategóriába, ami gépi meghajtású jármű, és az ilyenek alkoholosan befolyásolt állapotban történő vezetése már bűncselekmény lehet. És akkor még a kötelező felelősségbiztosításról nem is beszéltünk.

Ráadásul kapható olyan elektromos kerékpár is – igaz, csillagászati, két-hárommillió forint körüli áron –, amelynek a végsebessége meghaladja a 70 kilométer/órát. Ez már talán nem is segédmotor, hanem inkább motorkerékpár, amelyet A kategóriás jogosítvány nélkül nem lehetne vezetni.

A jogalkotó azonban itt is lemaradt, mert motorkerékpár az olyan kétkerekű jármű, amely 45 kilométer/óránál nagyobb sebességre képes, s 50 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú belsőégésű motorral van ellátva. Az elektromos biciklit meg villanymotor hajtja – a fent hivatkozott csúcsmodell esetében ennek teljesítménye 850 watt –, így talán segédmotor lehet, hiszen ebben a kategóriában a teljesítménylimit négy kilowatt.

Ez a jármű viszont akár hetvennel is képes menni, mégsem kell hozzá jogsi, mert nem illik bele a hatályos szabályozásba: a villanymotor mindössze 850 wattos, ezért segédmotor, viszont annál sokkal gyorsabb. Szóval akár motorkerékpárnak is lehetne minősíteni, amire meg ráadásul rendszámot kellene felszerelni.

Na, mindezen igazodjék el, aki tud. Gyakorló kerékpárosként így csak azt tudjuk javasolni, hogy aki egy-két üveg sör után is nyugodtan akar nyeregbe szállni, fontolja meg, akar-e háromszáz wattosnál nagyobb teljesítményű villanybiciklit venni. Ha beéri egy egyszerűbb kerékpárral, abból baja biztosan nem lehet, mert nem követheti el az ittas vezetés vétségét – ami bűncselekmény –, s felelősségbiztosítást sem kell kötnie.

A jogalkotóknak azért mindezen érdemes lehetne elgondolkodniuk.

(Fotó: index.hu)