Magyar Ügyvéd Blog

Nagyot tévedett az Eurostat: nálunk nem kilencven, hanem legkevesebb 340 rendőr jut százezer főre

2019. január 05. - Magyar Ügyvéd

rendo_ro_k.jpgMindössze kilencven rendőr jut százezer főre Magyarországon az Eurostat szerint, miközben az uniós átlag meghaladja a háromszázat. De ez egyszerűen nem igaz, mert elég hozzá néhány osztást elvégezni, hogy kiderüljön: ez a szám nálunk inkább a négyszázhoz közelít.

Az Eurostat – az unió statisztikai hivatala – szerint két évvel ezelőtt az EU-ban átlagban 318 rendőr jutott 100 ezer főre. Ez az arány Magyarországon szerintük a legalacsonyabb, itthon mindössze kilencven rendőr jut százezer főre. Utánunk Finnország (137), Dánia (186) és Svédország következik (203) a sorban. A lista élén Görögország (492), Málta (505) és Ciprus (573) áll.

eurostat.jpg

De ez egyszerűen nem igaz. A módszertan ismeretének hiányában is bátran ki merjük jelenteni: az Eurostat nagyon melléfogott. Amint korábban is írtunk róla, 2015 és 2017 között a nagyjából új 2500 újonnan felvett emberre mintegy 33 ezerre nőtt a rendőrök száma. Az Országgyűlés Hivatalának adatai szerint – a Terrorelhárítási Központtal és a Nemzeti Védelmi Szolgálattal együtt – viszont már 2015-ben valamivel több mint 36 ezer hivatásos állományú rendőr volt.

De ahány forrás, annyi adat. A parlamenti információs szolgálat 36 ezerről tudott, más források meg 2017 derekán 33 ezer emberről írtak. Pongó Béla, a Független Rendőrszakszervezet vezetője pedig a Népszavának tavaly augusztusban 38-39 ezer hivatásost említett. Vajon melyik szám az igaz, hiszen tíz-húsz százalékos különbségekről van szó?

De ez tulajdonképpen teljesen mindegy, mert bármelyik számból indulunk ki, Magyarországon a százezer főre eső rendőrök száma 340 és 400 közé eshet, ami a 318-as EU átlagot bőven meghaladja. Ez pedig igen messzi esik az Eurostat által jelzett kilencventől. Szóval emiatt biztosan nem kellene pánikot kelteni, mert ezzel a számmal beleférünk az uniós tagállamok első harmadába. Igaz, például Olaszország, Portugália és Görögország is megelőz ebben minket, de messze nem a sor végén kullogunk.

Másfelől a KSH adatai szerint az ismertté vált bűncselekmények száma 2017-ben 226 ezer volt, ami a 2010-es 447 ezernek alig több mint a fele. Igaz, hogy ennek magyarázata nem kis részben a Btk. módosítása: például a vagyon elleni bűncselekmények esetében húszezerről ötvenezerre nőtt a szabálysértési értékhatár, de történt más változás is.

A közbiztonság helyzete mindazonáltal javulni látszik, s a migráció gyakorlatilag megszűnt, már csak ezért sem kellene a rendőrség létszámát tovább duzzasztani. Annak meg végképp nincs értelme, hogy négyszer több rendőr kellene ahhoz, hogy ne legyen szükség túlmunkára – mondta 2018 tavaszán a parlamenti bizottsági meghallgatásán Balogh János még országos főkapitányjelöltként, aki azóta az ORFK vezetője. 

Ez csak nyilvánvalóan valamiféle elszólás lehetett, miként az Eurostat is átkozottul melléfogott. Akkor is, ha a hazai rendőrségi struktúra felépítése tényleg nem igazán optomális, mert sokan hivatásosként látnak el személyügyi, pénzügyi vagy logisztikai feladatokat, s nekik a bűnüldözéshez, illetve a közrend fenntartásához közvetlenül téyleg elég kevés közük van. Van azonban éppen elég rendőr rajtuk kívül is, talán többen, mint a pártllamban valaha.

(Fotó: 24.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4414537808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása