Akármit is csináltak az ellenzéki képviselők az MTVA székházában tavaly decemberben, a velük szemben intézkedő fegyveres biztonsági őrök bizonyosan törvénysértést követtek el. És ez független a mentelmi jogtól, mert egy hétköznapi állampolgárral sem tehették volna meg, hogy egyszerűen kihajítják őt az épületből. Érdekes, hogy ez a képviselők feljelentésének elutasítása kapcsán az ügyészségnek nem jutott eszébe.
Pár napja elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA székházában tavaly december 16-17-én történtek kapcsán az ellenzéki képviselők hivatalos személy elleni erőszak miatt tett feljelentését. Ezzel szemben közérdekű üzem működésének megzavarása bűntettének kísérlete okán – ismeretlen tettesek ellen – nyomozást rendeltek el. Az ügy azonban több okból is erősen aggályos.
Azzal most nem kívánunk foglalkozni, hogy a képviselők a konkrét esetben valóban hivatalos személynek minősültek-e – annak minősültek –, de a fegyveres biztonsági őrök intézkedéseinek jogszerűsége ügyében újabb, eddig nem említett szempontokra szeretnénk felhívni a figyelmet. Ilyen őrséget egyébként az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet végző létesítmények védelmére lehet létrehozni, és erről a rendőrség határozatban dönt.
E körbe tartoznak például az emberek alapvető szükségleteit biztosító infrastruktúra és a közműrendszer bizonyos elemei. De még azt sem akarjuk vitatni, hogy az MTVA – az állami média – valóban alapvető szükségleteket elégít-e ki. Fegyveres biztonsági őrsége viszont bizonyosan van, s vezetője nevét és elérhetőségét bárki megismerheti.
A nagyobbik baj, hogy a hatályos szabályozás szerint a biztonsági őr hatásköreit törvény szabályozza. A szerint az őr jogosult és köteles a védett létesítmény biztonságát sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni, valamint az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért embert a rendőrség megérkezéséig visszatartani.
S itt jönnek a kérdések: az MTVA székházába jogszerűen belépő képviselők esetében észleltek-e az intézmény biztonságát sértő magatartást, és felszólították-e őket annak abbahagyására? Amennyiben pedig valaki a megalapozott intézkedésnek tettlegesen ellenszegült, csak arra lett volna lehetőség, hogy őt a rendőrség megérkezéséig visszatartsák. Ehhez képest a képviselőket egyszerűen kidobták a székházból, ahová a rendőrök nem is léptek be.
Pintér Sándor belügyminiszter a Párbeszéd képviselőjének kérdésére adott válaszában azt írta: ha egy közintézmény korlátozza vagy megakadályozza egy képviselő közintézménybe való belépését, akkor a rendőrségnek sincs joga beavatkozni, illetve kényszerrel biztosítani a politikus mozgását. Na, ebben Pintérnek annyiban igaza is van, hogy egyenruhások nem kényszeríthetik az MTVA vezetőit az ellenzéki képviselőkkel való tárgyalásra.
Arról viszont megfeledkezett, hogy a fegyveres „őr intézkedéséről köteles jelentést írni, melynek egy példányát – a jogszerűség kivizsgálása céljából – meg kell küldeni az őrség működési helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak”. Vagyis valakinek meg kellene néznie, hogy az MTVA székházában történtek megfeleltek-e a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvény rendelkezéseinek. De a törvénysértés nyilvánvaló, mert a jogszabály egyértelműen fogalmaz: a „tetten ért” képviselőket – vagy bárkit – az őrök a rendőrség megérkezéséig kötelesek lettek volna visszatartani, s nem kihajítani az épületből.
Ezt így Pintér eléggé egyszerűen elintézte. Másfelől kétségtelen, hogy amennyiben egy képviselőt bűncselekményen érnek tetten, vele szemben akár a szabadságát korlátozó kényszerintézkedés is alkalmazható – de erre csak a rendőrség jogosult. A belügyminiszter szerint nem volt ok a beavatkozásra. Viszont az ügyészség közérdekű üzem működésének megzavarása miatt eljárást indított, tehát ha nem is a képviselők védelme, hanem az MTVA zavartalan üzemének biztosítása érdekében a rendőrségnek közbe kellett volna avatkoznia. A kígyó a saját farkába harapott...
További kérdés, hogy az állami média egyáltalán közérdekű üzemnek minősül-e, amire az ügyészség most a képviselőkkel – „ismeretlen tettesekkel” – szembeni nyomozás elrendelését alapozza. A hatályos Btk. szerint közérdekű üzem többek között a közmű, a közösségi közlekedési üzem és az elektronikus hírközlő hálózat. Ebből nehezen jön ki, hogy a közmédia – amely a hírközlő hálózaton keresztül legfeljebb tartalomszolgáltatóként jelenik meg – is e kategóriába tartozna.
Másfelől 2008 decemberében a 2006-os zavargások miatt – amikor az MTV székháza ellen tényleg rohamot indítottak – öt embert jogerősen felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtottak közérdekű üzem működésének megzavarása miatt. A bíróság más terheltek kapcsán is azt hangsúlyozta – szintén jogerős verdiktben –, hogy a működés megzavarásának tekintendő az is, ha a szolgáltatás bármely szakaszában zavar keletkezik, tehát a Magyar Televízió székháza közérdekű üzemnek minősül, amelynek adását akkor megszakították. A törvény szövege egyébként akkor úgy szólt, hogy közérdekű egyebek mellett a távközlési üzem, ami alig különbözik a mostani elektronikus hírközlő hálózat fordulattól.
Így az ügyészségen múlik, miként értelmezi a jogszabályt, de arról nehezen feledkezhetnek meg, hogy 2006-ban ostrom alá vették az MTV-t – s nem mellesleg kifosztották a büfét is –, most pedig ellenzéki képviselők békésen és teljesen jogszerűen nyertek bebocsátást az MTVA székházába, ahol csak azt kérték volna, hogy olvassák be a nyilatkozatukat. De nem álltak szóba velük, hanem a fegyveres biztonsági őrség a hatáskörét túllépve kidobta őket. Amit egy egyszerű állampolgárral szemben sem tehettek volna meg, mentelmi joggal rendelkező képviselők esetében meg végképp nem volt ehhez joguk.
(Fotó: hvg.hu)
