Amikor a hatalom a büntetőjoggal fenyeget, az csak arra jó, hogy félelemben tartsák az ellenzéki képviselőket, akiknek tudomásul kell venniük, hol a helyük. Demeter Márta LMP-s politikus mentelmi ügyének sietve napirendre tűzött tárgyalása is erre figyelmeztet.
Valószínűleg példátlan gyorsasággal tárgyalja a parlament az LMP-s Demeter Márta mentelmi ügyét: a legfőbb ügyész július 5-én indítványozta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amit az Országgyűlés július 12-i rendkívüli ülése előtt az illetékes szakbizottság már napirendjére is vett. Így könnyen lehet, hogy a Ház még ugyanazon a napon az Országgyűlés is döntést hoz a politikus mentelmi jogának tárgyában.
A Legfőbb Ügyészség július 5-én kelt közleménye szerint „Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Demeter Márta országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A hivatali visszaélés miatt indult büntetőeljárásban a megalapozott gyanú lényege szerint Demeter Márta 2018 szeptemberében országgyűlési képviselőként a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokról szerzett tudomást, majd azokat a közösségi oldalán közzétette azzal a megjegyzéssel, miszerint a Magyar Honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. Amellett, hogy ez a közlés valótlan volt, Demeter Márta a törvényi kötelezettségét megszegve, közérdekből nem nyilvános adatokat adott ki. Demeter Márta országgyűlési képviselő e cselekménye hivatali visszaélés bűntettének megállapítására lehet alkalmas”.
Az LMP-s képviselő amúgy tavaly októberben a következőkről kérdezte a honvédelmi minisztert:
- Miért szállíthatja a Magyar Honvédség Airbus repülőgépe kiképzőrepülés keretében a miniszterelnök lányát, aki semmilyen közjogi tisztséget nem visel, hivatalt nem tölt be?
- Ki adott utasítást az ÖHP parancsnokának az említett utas szállításának engedélyezésére?
- Hogyan engedélyezheti az ÖHP parancsnoka a miniszterelnök családtagjának utazását az Airbus A-319-es repülőgépen kiképző repülés keretében?
Gyorsan kiderült azonban, hogy Demeter Márta tévedett, mert egy katonatiszt családja – köztük egy Orbán Flóra nevű lány – valóban kiképzési repülést folytató géppel tért haza, amire engedélyt kért és kapott is a honvédség illetékeseitől. Mindezen kérelem teljesítése nem ütközik szabályozókba), és semmilyen többletköltséggel nem járt a honvédség számára – közölte akkor a HM.
Ha ez valóban így van, az LMP-s politikus tényleg melléfogott. Meg is fizetett érte: idén februárban kizárták a honvédelmi és rendészeti bizottságból, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal úgy ítélte meg, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert összekeverte egy Cipruson szolgáló katonatiszt gyerekével a miniszterelnök lányát. A vizsgálatot Kövér László kezdeményezte a képviselő ellen.
Úgy tűnik azonban, hogy ez nem elég, és Demeter Mártával szemben büntetőeljárást is kezdeményeztek, de ahhoz, hogy gyanúsítottként hallgathassák ki, illetőleg hogy vele szemben vádat is emelhessenek, a mentelmi jogát is fel kell függeszteni. Más kérdés, jó-e az ügyészség hivatkozási alapja. A hivatali visszaélést ugyanis az a hivatalos személy követheti el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
- a) hivatali kötelességét megszegi,
- b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
- c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ez teljesen világos, de az LMP-s politikus a melléfogásával vajon kinek okozott jogtalan hátrányt, illetve kinek szerzett jogtalan előnyt? A jogtalan hátrány, illetőleg jogtalan előny ugyanis jellemzően vagyoni hátrányként, illetőleg előnyként értelmezhető, politikai hátrányként vagy előnyként azonban semmiképpen sem.
Kétségtelen, hogy a politikus ebben az ügyben nem eléggé körültekintően járt el, de csak tette a dolgát: próbált rámutatni a hatalom visszásságaira. Ezúttal nem járt sikerrel, de meglehetősen abszurd, hogy emiatt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, miközben ezt a bűncselekményt nem lehet gondatlanságból elkövetni. Esetleg az esetnek polgári jogi – személyiségi jogi – vonzata lehetne, ám az már egy másik történet.
A legfőbb ügyész így valószínűleg lyukra futott, mert a hivatali visszaélés megállapításához kell a célzat: az elkövetőnek szándékában kell állnia a jogtalan hátrány okozásának, illetve a jogtalan előny szerzésének. Demeter Márta cselekménye viszont legfeljebb politikai szempontból tűnik relevánsnak, ami azonban nem büntetőjogi kategória.
Ez tipikusan olyan helyzet, amikor a választókra kellene bízni a döntést. Ha úgy látják, hogy a politikus méltatlan a bizalmukra, legközelebb majd másra szavaznak. Ám amikor a hatalom a büntetőjoggal fenyeget, az csak arra jó, hogy félelemben tartsák az ellenzéki képviselőket, akiknek tudomásul kell venniük, hol a helyük.
(Fotó: MTI)
