Felháborító, hogy a recski kőbánya szabálytalan működése miatt a településre zúdult sárlavina károsultjainak ügyében 2023 júniusa óta gyakorlatilag semmilyen érdemi intézkedés nem történt. Az illetékes bányakapitányság megállapította ugyan, hogy a vállalkozó nem a jóváhagyott műszaki terv szerint végezte a tevékenységét, ezért 3 millió forintos bírságot szabott ki, ám az ügyben indított nyomozást lezárták, amit a károsultak képviseletében megpanaszoltunk. És ki törődik azokkal az emberekkel, akiknek az életét, testi épségét, egészségét veszélyeztették?
Egy 2023. szeptember 15-én kelt bányakapitánysági határozat szerint a „bányafelügyelet lezárta a recski bánya ügyében hivatalból folytatott eljárást. Az alapos vizsgálat megállapította, hogy a bányavállalkozó nem a jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv szerint végezte a bányászati tevékenységét, ezért a bányavállalkozót az általa kialakított depónia megszüntetésére kötelezte, valamint 3 millió forintos bírságot szabott ki rá”. A bányát ráadásul nem is ott alakították ki, ahová azt eredetileg tervezték.
A szabálytalanságok következménye, hogy a heves esőzések miatt rövid időn belül kétszer is sárlavina zúdult Recskre. A település független polgármestere, Nagy Sándor akkor azt mondta, nem tud mit tenni, „sodrásban van” az egésszel, és amikor megkereste az ügyben a vállalkozót, azt a választ kapta, hogy „neki nagyon jó barátja a Szijjártó meg a Kósa”. Az Andezit-Bau Bányászati Kft. résztulajdonosa ugyanis Kósa Lajos ügyvédje és barátja, Fiák István.
Tekintsünk azonban el a politikai szálaktól, mert érdekesebb és fontosabb, hogy a napokban a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta a recski bányánál történt, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indított nyomozást. Pedig a Btk. egyértelműen fogalmaz: aki „foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez tehát nem egy főben járó cselekmény, de a károsultak számára fontos lenne a büntetőjogi felelősség megállapítása, mert akkor nem kellene hosszadalmas polgári perben a kártérítés iránti igény megalapozottságát bizonyítani. Ami adott esetben elkerülhetetlen lesz, mert a bánya bár korábban hajlott a peren kívüli megegyezésre, mára elzárkózott ettől.
Magam az érintettek jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda vezetőjeként egyébként értetlenül fogadtam a nyomozás lezárásáról szóló döntést. Abszurd az a következtetés, hogy nem történt bűncselekmény, hiszen a bánya üzemeltetőjének hibáit, mulasztásait a korábbi szakértői vélemények is megállapították, mi több, még bírságot is kiszabtak, amit szó nélkül kifizettek. Így nehezen vitatható, hogy a sárlavina bekövetkezése nem állna ok-okozati összefüggésben a vállalkozás szabálytalan működésével. Vagyis a „foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek” tették ki. Szerencsére senki nem halt meg, ám ez nem kis részben a véletlenen múlott, mert a sárlavina miatt 24 ingatlanból kellett kitelepíteni a lakókat, köztük egy mozgáskorlátozott személyt is, akit a szomszédok menekítettek ki. Rendkívül fontos a közegészségügyi veszélyeztetés, amit a nyomozóhatóság nem akart felderíteni.
Arról már ne is beszéljünk, hogy a büntetőeljárás során szabálytalanságok sorát tapasztaltuk. Több olyan nyomozati cselekmény történt – például tanúk vagy szakértők meghallgatása –, amelyről az irodánkat, mint a károsultak jogi képviselőjét nem értesítették. Így nem volt módunk további kérdéseket feltenni, az egyes nyilatkozatok közötti ellentmondásokra a figyelmet felhívni. Mindezek miatt panaszt tettünk a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozást megszüntető határozata ellen. Ugyanakkor – az eljárás során elkövetett jogsértésekre tekintettel – kezdeményeztük a további eljárási cselekményekből a Heves megyei rendőrség egészének kizárását, mert álláspontunk szerint tőlük az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.
Egyelőre várjuk, hogy a beadványunkra miként reagálnak. Amennyiben a panaszunkat elutasítják, a károsultak képviseletében pótmagánvádlóként lépünk fel. „A pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli” – olvasható a büntetőeljárási törvényben. A helyzetünket ez persze nem egyszerűsítené, mert akkor kvázi vádhatóságként nekünk kellene a bányatársaság illetékes vezetőinek vétkes mulasztását bizonyítani. Amire magam esélyt látok, mert a jelenleg rendelkezésre álló nyomozati iratok elégségesek arra, hogy az Andezit-Bau vezetőinek vétkességét alátámasszuk.
Minderről részletesen nyilatkoztam az ATV-nek, a Klubrádiónak (a beszélgetés a 71. perctől hallgatható meg), a 24.hu-nak, és a saját blogomon is írtam erről korábban itt és itt.)
(Fotó: Facebook)
