A rendőri eljárásban regisztrált szándékos, befejezett emberölések száma a hivatalos közlés szerint 2017-ben 90 volt, miközben egy ENSZ-jelentésben 242 eset szerepel. Az ORFK tiltakozott a félrevezető információ miatt, de úgy tűnik, igazából senki nem tudhatja pontosan, hány embert gyilkolnak meg Magyarországon. Mert abban az évben a BM adatai szerint 178 emberölés történt.
Százezer főre vetítve hazánkban történt az ötödik legtöbb gyilkosság egész Európában – állította a napokban egy ENSZ-jelentésre hivatkozva a portfolio.hu. A dokumentum érdekessége, hogy 2017-re vonatkozóan lényegesen több, 242 ilyen bűncselekményről számol be, mint amit a magyar rendőrség regisztrált. Az eltérés oka vélhetően az – magyarázta az internetes portál –, hogy az ENSZ valószínűleg az Eurostat adataiból indult ki.
A rendőrség múlt szombaton közleményben reagált a hírre, hangsúlyozva, hogy Magyarországon a rendőri eljárásban regisztrált szándékos, befejezett emberölések száma 2017-ben 90 volt. Ugyanez a szám 2019-ben 58-ra csökkent, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák: „aki a valóságnak megfelelő képet szeretne kapni, javasoljuk, hogy hiteles adatokat tartalmazó információt használjon az ellenőrizetlen, téves, sokszor torz adatok helyett”.
Na, mi erre tettünk is kísérletet, és kerestük a hiteles adatokat. Az Eurostat – az unió statisztikai hivatala – szerint 2017-ben 157 szándékos emberölés történt Magyarországon. Ez tényleg jóval kevesebb, mint amennyiről az ENSZ tud. Viszont a 90-nél több ilyen eset következett be a Belügyminisztérium oldalán ugyanezen évre vonatkozóan elérhető adatok alapján, mert onnan az derül ki, hogy 2017-ben 178 gyilkosságot regisztráltak.
Most akkor mi az igazság? Az ORFK mostani, 90-ről szóló tájékoztatásának, a BM hivatalos honlapjának, az ENSZ 242 ügyre vonatkozó információjának vagy az Eurostat 157-es számának kell hinnünk? Nem vállaljuk magunkra annak felelősségét, hogy igazságot tegyünk, de hajlunk a magyar rendőrség interneten is elérhető adatainak elfogadására. Szóval akkor a 90 inkább 178.
Nem tudni, miből adódik az Eurostat – valamint az ENSZ – és a hazai adatok közötti különbség, mert ennek lehetnek általunk ismeretlen módszertani okai, de azt leszögezhetjük: a bűnügyi nyilvántartások körül valami nem stimmel. Már csak azért sem, mert például 2013-ban 154 gyilkosság történt a sajtónak adott rendőrségi tájékoztatás szerint, miközben ez az Eurostat adatai alapján akkor 138 volt. Érdekes, emiatt itthon senki nem tiltakozott a téves (?) közlés miatt.
Amúgy érdekes lehet az is, hogy ha már a Belügyminisztérium oldalán 2017-re vonatkozóan 178 emberölésről olvashatunk, ami 2018-ra 97-re csökkent – frissebb adatok nincsenek –, miért nem inkább ezzel dicsekednek? . S ha hiteles adatok alapján akarunk tájékozódni, a BM adatbázisa szerint 2013-ban 261, 2016-ban 224 emberölés történt. De akkor miről is beszéltek a sajtóban – lásd fentebb – 2013-ra utalva 154 ügyről?
A végére csak marad a sok kérdőjel. Meg a BM felszólítása: „aki a valóságnak megfelelő képet szeretne kapni, javasoljuk, hogy hiteles adatokat tartalmazó információt használjon”. Köszönjük a javaslatot, de hová is forduljunk, ha a magyar illetékesek sem tudják, mit beszélnek?
Ezért indokoltnak tartjuk, hogy tegyék közérthetővé a bűnügyi nyilvántartás rendszerét. „Fontos megjegyezni, hogy az adatok az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) rendszeréből származnak, amely ún. követő statisztika; minden esetben a tárgyidőszakban lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Az adatbázis nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket” – írja közleményében a rendőrség.
Kár, hogy ezt kevesen értik. Az viszont mindenki számára nyilvánvaló lenne, ha a statisztikában egyértelművé tennék: az adatok a bűncselekmények miatt tett feljelentések – az ekként ismertté vált bűnesetek –, az elrendelt, illetve lezárt nyomozások, esetleg a vádemelésre felterjesztett, netán a jogerős ítélettel lezárt ügyeket tartalmazzák. Hátha akkor nem folytatódnék értelmetlen vita a 2017-ben elkövetett szándékos emberölések ügyében arról, hogy a hazai statisztika miért nem egyezik az ENSZ szerinti 242, az Eurostat adatai alapján 157, meg a rendőrség állította 90 – vagy inkább 178? – eset kapcsán.
Eszünkbe jutott mindezzel kapcsolatban egy Churchillnek tulajdonított mondás, amely szerint ő csak annak a statisztikának hisz, amit maga hamisított. Más források szerint az idézetnek valószínűleg német eredete lehet, és a második világháború alatti számháborúkra vezethető vissza. Joseph Goebbels propagandaminiszter ugyanis akkoriban többször utasította a német lapokat, hogy az angol sajtót és Churchillt állítsák be hazugnak, amiért hamis számokat közölnek a német bombázásokról.
(Illusztráció: police.hu)
