Milliárdokért konténerekbe költöztetik a rabokat?

2020. február 18. - Magyar Ügyvéd

konte_nerek_1.jpgHa a menedékkérőknek jó, a börtönök túlzsúfoltságának átmeneti csökkentése érdekében nyilván megteszi a rabok elhelyezésére is néhány jókora fémdoboz. Mintegy 1500 fő elhelyezését tervezik ideiglenes létesítményekben – nyilván konténerekben –, ami biztosan olcsóbb, mint állandó kőépületeket emelni. Ám ez is sok-sok milliárdba fog kerülni.

Pintér Sándor belügyminisztert arra hatalmazta fel a kormány, hogy ideiglenes börtönhelyeket nyisson meg – ráadásul szeptember végéig. Összesen 1500 férőhelyre lenne szükség a miniszter szerint ahhoz, hogy a zsúfoltság megszűnjön, és ezzel elejét vehessék annak, hogy a Fidesz által elfogadott törvény alapján kártalanítást kelljen fizetni a fogva tartottaknak. De vajon belegondolt bárki, hogy konténerek – mert vélhetően erről lehet szó – valóban alkalmasak-e az elítéltek hosszú ideig tartó elhelyezésére. A menedékkérőket a déli határon egyébként ma is fémdobozokban szállásoljak el, és alig 14 négyzetméteres helyre akár öt embert is bezsúfolnak.

A büntetés-végrehajtásnak (bv) már van gyakorlata „bádogvárosok” építésében, mert például Röszkén és Tompán is nagyjából ötven-ötven konténert állítottak fel a menedékkérők fogadására, ideiglenes elhelyezésére, s még ugyanennyit irodák és kiszolgáló helyiségek céljára. Mindez a bv honlapján elérhető adatok szerint olyan hétszázmillióba került.

Ez részben magába foglalja egyebek mellett a közművek bekötését is, viszont a telek árát, az oda vezető közművek kiépítését, a berendezési tárgyakat, a fűtéshez szükséges eszközök költségeit már nem. Így igazából nem tudni, mennyibe is került az adófizetőknek a nagyjából ötszáz „migráns” egyidejű befogadására alkalmas két létesítmény. Valószínű azonban, hogy nem hétszázmillió, hanem annak többszöröse lehetett a számla végösszege.

Egy, esetleg több, összesen 1500 elítélt befogadására alkalmas „bádogváros” létesítésének költsége viszont ennek sokszorosa lehet. Kezdjük ott, hogy a bv adatai szerint egyetlen csupasz konténer ára kétmillió forint körül is lehet (ami egyes vélemények szerint alaposan túlárazott). Miután ezekben ki kell alakítani egy elzárt mellékhelyiséget, a maradék 12-13 négyzetméteren legfeljebb három rabot tarthatnak fogva, különben nem jön ki a hazai jogszabályokban is meghatározott, személyenként kötelező legkisebb négy négyzetméternyi élettér. Amennyiben az alá mennek, megint jöhet a kártalanítás, és ha itthon nem fizetnek – erre utal egy törvényjavaslat is –, megint jöhet Strasbourg.

A fenti számoknól kiindulva 1500 főnek kell ötszáz konténer, amit őrzésbiztonsági és más szempontokra figyelemmel át kell alakítani: kell ablak és természetes szellőzés, a lakótértől elkülönített WC és mosdó, kell fűtés, és ha nem akarják, hogy a fogva tartottak a fémdobozokban nyáron hőgutát kapjanak – mert nem feltétlenül sétálhatnak bármikor a konténerek közötti szabad területen, mint a menedékkérők –, légkondicionáló is. Egy konténer összes költsége lehet akár hárommillió is, ami 1500-zal szorozva négy és fél milliárd.

És akkor még hol az összes többi költség? A „bádogváros(ok)nak” kell valahol helyet találni, amit nem kis pénzért be kell keríteni, s ahová ki kell építeni a megközelítéshez szükséges utakat és a közműveket, mert belterületen mégsem lehet konténerbörtönt létrehozni. Arról nem is beszélve, hogy valahol a személyzetet is el kell helyezni, és szükség van a rabok számára közös terekre – például ebédlőre, a látogatók fogadására alkalmas helyiségekre, zuhanyzókra, orvosi rendelőre, ügyvédi beszélőre –, amihez újabb több száz konténer kell. A dolog vége forrásaink szerint az, hogy a projekt végösszege valahol a tízmilliárd közelében is lehet, főleg mert az idő sürget, és a szeptemberig hátralevő alig több mint fél év igencsak kevés ahhoz, hogy tisztességes közbeszerzési eljárást folytassanak le.

A történeti hűség kedvéért még néhány adalék. A bv korábban közbeszerzési eljárást írt ki a komlói, a komádi és a békési 500-500 fős, továbbá a kunmadarasi 1000 fős börtön tervezésére és kivitelezésére. De nem jártak eredménnyel, mert az 500 fős börtönökre egyenként 3 milliárd 937 millió, míg az 1000 fősre 7 milliárd 874 millió forintot irányoztak elő, de 2017-ben ennyiért nem akadt jelentkező.

Az OTP bankcsoport viszont már jóval korábban beszállt volna a börtönüzletbe: a társaság 2001-es ajánlata egy 256 rab befogadására alkalmas, standardizált börtönt jelentett, a hozzá kapcsolódó szolgáltatóegységekkel. E szerint négy épületben lennének a többségében egyszemélyes, televízióval is felszerelt, normális emberi elhelyezést biztosító cellák, és egy-egy épület őrzésére a speciális kialakítás miatt elegendő lenne egy őr. Ezzel tehát jelentős költségmegtakarítást lehetne elérni. A kapcsolódó helyiségekkel – mosoda, étkező, udvar, őrök elhelyezése – egy ilyen börtönkomplexum 3,5 milliárd forintos nettó áron kihozható, s ezt lízingelhette volna az állam, ám az üzletből nem lett semmi.

Ezért nem csoda, hogy egy ötszáz fő elhelyezésére alkalmas börtön kulcsrakész felépítésére nem egészen négymilliárdért 2017-ben nem akadt jelentkező. Most viszont az 1500 fős konténerbörtönökre könnyen kiadhatnak akár tízmilliárdot, ami persze még mindig olcsóbb, de messze nem annyival, hogy megérje a raboknak „bádogvárost” építeni. S ha az elhelyezési körülmények nem lesznek megfelelőek, megint az emberi jogi bíróság lehet a végállomás.

(Fotó: kisalfold.hu. Így néz ki a röszkei "konténerváros".)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3815479628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.