Koronavírus: nekünk mégis Mohács kell?

2020. március 31. - Magyar Ügyvéd

ko_zo_sen.pngHa a kormány elejét akarná venni annak, hogy a járvány idején bárki elkövethesse a közveszéllyel fenyegetés vagy a rémhírterjesztés bűncselekményét, maga járhatna élen azzal, hogy részletes választ ad a közvéleményt érdeklő kérdésekre. Így információval szolgálhatna a fertőzöttek nem, életkor és lakóhely szerint megoszlásáról, a mintavétellel érintett emberek valós számáról, s az egészségügyben dolgozók közötti megbetegedési arányról is. Ha lennének hiteles adatok, senki nem terjeszthetne „rémhíreket”.

Feljelentés alapján nyomozást rendelt el közveszéllyel fenyegetés miatt múlt héten Mohács polgármestere ellen a városi rendőrség. A helyi kapitányság a nyomozás elrendelése után kérte a kizárását, így az eljáró szerv kijelölése még folyamatban van.

Csorbai Ferencet, Mohács polgármesterét egy budapesti magánszemély jelentette fel azután, hogy Csorbai arról beszélt, városa járványgócponttá vált. Ezt arra alapozta, hogy a városban találtak egy igazolt fertőzöttet, aki „az elmúlt két hétben több mint száz emberrel találkozott, ezért a városban akár helyi karantént is elrendelhetnek”. A polgármester a járványügyi tapasztalatok alapján arra következtetett, hogy ilyen esetben hirtelen nagy számú megbetegedés várható.

Röviddel később Müller Cecília országos tisztifőorvos szokásos napi tájékoztatóján tagadta, hogy Mohácson gócpont alakult ki, szerinte ugyanis az ország egész területén egyenletesen oszlanak el a koronavírusos betegek. Arról azonban továbbra sem tudhatunk, hogy ez települési vagy legalább megyei bontásban mit jelent.

A Btk. szerint aki „a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Csorbai esetében akár ez a tényállás is szóba jöhet, bár egyelőre nincs információ arról, hogy ő valóban gyanúsított-e, mert a mohácsi kapitányság a nyomozás elrendelése után elfogultságra hivatkozva azonnal lepasszolta az ügyet.

Az esetet azért is nehéz megítélni, mert a Btk. közveszéllyel járó esemény bekövetkeztével való fenyegetésről beszél. A büntető törvénykönyv kommentárja szerint „közveszély alatt olyan helyzetet kell érteni, amikor meg nem határozható vagy nagyobb számú meghatározott személyt, illetve jelentős értékű anyagi javakat sérelem bekövetkezésének reális lehetősége fenyeget”. De más a közveszély bekövetkezésének reális lehetősége – ami akár szubjektív megítélés tárgya lehet –, és más a koronavírus-járvány miatt már korábban elrendelt országos veszélyhelyzetet.

A közveszéllyel fenyegetés szabályozása nem változott, a rémhírterjesztést azonban keddtől kiegészítették: aki „különleges jogrend (ilyen lehet a veszélyhelyzet – a Szerk.) idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Szóval ez egyértelműsíti – és szigorítja – a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozást, ami eddig így szólt: aki „közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Csorbai ellen viszont egyelőre csak a közveszéllyel fenyegetés miatt indulhat eljárás, ami a Btk.-módosításhoz képest enyhébb megítélés alá esik.

Csakhogy ez az egész meglehetősen sikamlós történet. Kérdéses például, lehet-e egyáltalán közveszéllyel fenyegetni, amikor a kormány országos veszélyhelyzetet hirdetett ki? Ezt a jogalkotónak kellett volna most tisztáznia, ha már a rémhírterjesztés kapcsán fontosnak tartotta a szigorítást.

Ráadásul az sem világos, mi is az a rémhírterjesztés. Az emberek nyolcvan százaléka meg fog fertőződni – mondta Orbán Viktor. Ez most valós vagy valótlan tény, esetleg való tény elferdítése? Ugyancsak ő mondta: Magyarország esetében az egész népességre kivetítve mintegy kétmillió ember kórházi ellátásra is szorulhat. Mellesleg azt is el kellene dönteni, kell-e maszkot viselniük az embereknek a közterületeken. Orbán Viktor szerint igen, de – tette hozzá – úgysem jut védőeszköz mindenkinek. A WHO álláspontja ezzel szemben az, hogy egészséges embernek szükségtelen a maszk. Akkor most kinek van igaza? Ki kelt rémhíreket?

Ha a kormány elejét akarná venni annak, hogy bárki elkövethesse a közveszéllyel fenyegetés vagy a rémhírterjesztés bűncselekményét, maga járhatna élen azzal, hogy részletes tájékoztatást ad az újságírók nyilván a közvéleményt is érdeklő kérdéseire. De számos, jogosnak tűnő felvetésre máig nem tudjuk a választ.

Arról nem is beszélve, hogy az adatvédelmi törvény szerint közérdekű adat „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett (...) információ vagy ismeret”. Egyértelműen ebbe a körbe tartoznak a koronavírus-járvány kapcsán rendelkezésre álló adatok, így például a fertőzöttek nem, életkor és lakóhely szerint megoszlása, a mintavétellel érintett emberek száma, s az egészségügyben dolgozók közötti megbetegedési arány is. Aki mindezt eltitkolja, akár elkövetheti a közérdekű adattal visszaélés vétségét.

Amúgy az egészségügyről szóló törvény alapján a lakosság egészségét veszélyeztető tényezőket észlelő személyeket és szervezeteket a külön jogszabályban foglaltak szerint bejelentési kötelezettség terheli. Az ezzel összefüggő adatokat – az egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve – nyilvánosságra kell hozni.

Most eljutottunk addig, hogy a koronavírus-fertőzésben elhunyt 16 személy nemét, korát és alapbetegségét nyilvánosságra hozták. Dicséretes, de ők hol fertőződtek meg? S mi van a többi, már csaknem ötszáz azonosított beteggel? Jogunk lenne tudni, hogy az ország mely területein szedték össze a kórt. Miként az sem érdektelen, az egészségügyben foglalkoztatottak között mekkora arányú és milyen a vírushordozók területi megoszlása.

Hol vannak a válaszok ezekre a felvetésre? Tényleg be kell érnünk annyival, hogy a mohácsi polgármesterből akarnak bűnbakot csinálni? Nekünk csak Mohács kell?

(Illusztráció: szabad.ahang.hu)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2215577962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.