Szijjártó miniszternek az ajándékba kapott luxusnyaralás miatt buknia kell

2020. szeptember 05. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2020-09-05_10_58_45.pngSietve távoznia kell(ene) a közéletből annak a politikusnak, akiről azt deríti ki a média, hogy attól fogadott el ajándék gyanánt több tízmilliós értékű nyaralást, aki „napjában” nyeri az állami közbeszerzési eljárásokat. Szijjártó Péternek egy normálisan működő demokráciában nem lehetne más választása, mint a lemondás.

Mit keresett Szijjártó Péter Szíjj László nagyvállalkozó adriai luxusjachtján? Ha a külgazdasági és külügyminiszter erre a kérdésre nem ad egyenes választ, az a személyes hitelességét igencsak aláássa – vetette fel Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője az ATV A nap híre című műsorában csütörtökön. Az adás vendége volt még Bősz Anett, a Liberálisok elnöke, valamint Magyar György ügyvéd.

Ez a kérdés mellesleg nem szerepelt az előre meghatározott témák között, de nem mehetünk el szó nélkül mellette. Már csak azért sem, mert Szíjjártót feljelentették a furcsa vakációja miatt. Az kevésbé valószínű, hogy ebből büntetőügy lesz, mert ahhoz meg kell valósulnia a Büntető törvénykönyvben (Btk.) meghatározott valamilyen társadalomra veszélyes magatartásnak, mindazonáltal kétségtelen: a korrupció gyanúja lengi be ezt a történetet – jelezte Magyar György.

De nézzük a tételes jogot. „Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Szinte bizonyíthatatlan, hogy az egyes források szerint negyedik leggazdagabb magyar oligarcha vesztegetési céllal látta volna vendégül a minisztert. Arra sem utal semmi, hogy Szijjártó hivatalos személyként jogtalan előnyt kért volna, amit mellesleg egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel fenyeget a törvény.

Mindezt bizonyítani tehát rendkívül nehéz, Szijjártónak azonban el kellene számolnia a gyanús nyaralásával. És a rosszabbik hír, hogy sietve távoznia kell(ene) a közéletből annak a politikusnak, akiről azt deríti ki a média, hogy attól fogadott el ajándék gyanánt több tízmilliós értékű nyaralást, aki „napjában” nyeri az állami közbeszerzési eljárásokat. A jacht bérleti díja különben egyes források szerint napi tízmillió forint.

Szóval tiszta vizet kellene önteni a pohárba, és ehhez kevés, hogy a miniszter papagájként szajkózza: a magánéletéhez senkinek semmi köze. Természetesen igaza van, mert mi közünk hozzá, ha elmegy nyaralni a Balatonra. De az nem a magánélet része, ha egy politikus luxusúton vesz részt egy milliárdos üzletember jóvoltából.

Visszatérve a joghoz: a „képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely (…) a képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja” – olvasható az országgyűlési törvényben. Szijjártó pedig képviselő, viszont más kérdés, hogy a megbízatásával összefüggésben – vagy baráti felajánlásként – fogadta-e el a nyaralást. Ez megint csak bizonyíthatatlan. Az erkölcsi aggályok azonban maradnak, és Szijjártó soha le nem mossa magáról a korrupció gyanúját.

Civilizált országokban kissé más a gyakorlat

A német szövetségi elnök 2012-ben egy, a sajtó által feltárt látszólag pitiáner ügy miatt lemondott a hivataláról. Christian Wulff egy barátja és üzlettársa, David Groenewold filmproducer miatt került bajba. Amikor Wulff 2007-ben még Alsó-Szászország miniszterelnöke volt, állítólag Groenewold fizette a kormányfő és felesége nyaralását egy ötcsillagos szállodában az észak-németországi Sylt szigetén. Ez – miközben aprópénz a Szijjártó tengeri kiruccanásának becsült költségeihez képest – tiltott adománynak, sőt vesztegetésnek is minősülhet, hiszen nem sokkal korábban a tartományi kormány négymillió euró értékben vállalt kezességet Groenewold egyik érdekeltségéért.

Még legalább két német politikusnak is a pozíciójába került – ami nálunk vélhetően következmények nélkül maradhat –, hogy nyaralásra, utazásra szóló meghívást fogadott el olyanoktól, akiknek érdekükben állt a kapcsolat. Közéjük tartozik Lothar Späth Németország Baden-Württemberg tartományának volt miniszterelnöke, aki égei-tengeri hajókázáson vett részt, ráadásul annak a cégnek a vendégeként, amely a tartományi hivatalokat faxberendezésekkel látta el. Späth emiatt 1991-ben lemondott.

Max Streibl, Bajorország egykori kormányfője korábbi iskolatársa vendégeként utazhatott Braziliába és Kenyába. Cserében lobbizott – nem is sikertelenül – a repüléstechnikai eszközöket gyártó céget tulajdonló barátja érdekében. Viszont legalább a pártja, a CDU belátta, hogy a politikus súlyos tehertétel, így őt 1994-ben-ben lemondásra kényszerítették.

Lemondott posztjáról Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, miután nyilvánosságra került egy videó, amelyben a választási kampányához nyújtandó támogatásért állami megbízásokat ígért – derült ki tavaly májusban. Strache, miután tárgyalt Sebastian Kurz kancellárral, megvált az alkancellári tisztségétől és az Osztrák Szabadságpárt elnöki posztjától, valamint bocsánatot kért a viselkedésért.

Szijjártó Péter vajon kér valaha is bocsánatot és veszi a kalapját?

(Fotó: Átlátszó)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr616191152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.