ELEGY: Kormányváltás esetén az alkotmányosság helyreállítása az első feladat

2020. október 09. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2020-10-09_11_52_44.pngA szabad, demokratikus és szolidáris Magyarország felépítésének érdekében az alkotmányosság helyreállítása az első feladat, ha sikerül a Fidesz-kormányt meneszteni – javasolja az Ellenzéki Együttműködés Közjogi Szakbizottsága, továbbá a testület szerint újra kell alkotni a 2010 után lényegében kiüresített önkormányzati autonómiát. A javasolt új választási szisztéma szerint pedig megmaradnának az egyéni körzetek, a parlamenti küszöböt átlépő pártokra nézve mégis arányos lehetne a rendszer.

Az Ellenzéki Együttműködés Közjogi Szakbizottsága (ELEGY KJSZB) nevében Magyar György, Mellár Tamás és Majtényi László tartott csütörtökön sajtótájékoztatót, amelynek keretében bemutatták a szakbizottság Fejezetek a demokratikus és szolidáris Magyarország alkotmányos programjához című munkaanyagát. Minderről Majtényi és a Magyar az TV Start című műsorában is beszélt pénteken.

A résztvevők meggyőződése szerint Magyarországon mindazok, akik abban érdekeltek, hogy a Orbán-rezsim helyett jogállami demokratikus köztársaság működhessen, azok között teljeskörű együttműködésre van szükség. Ebből kiindulva mi mindannyian, civilek, aktív állampolgárok, ellenzéki gondolkodók, szakértők és pártok, egymással együttműködve egymást segítve tevékenykedünk.

Az első lépést a civilek és politikai pártok közötti koordinált működés felé a Közös Ország Mozgalom tette meg, 2017 őszén, ezt követte a „Hármas Egység” színrelépése, amely a 2018-as „rabszolgatörvény” elleni tüntetések szervezésében vett részt, először kapcsolva össze a szakszervezeteket, diákszervezeteket, civileket és pártokat, hogy sokkal nagyobb erőt felmutatva tudjanak küzdeni a közös célért.

A 2019-es – sikeres politikai innovációnak tekinthető – előválasztásokat már összeszokott közösségként szervezték együtt a Nyomtass Te is, a Számoljuk Együtt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Civilek a Demokráciáért Egyesület és az aHang, hogy az ellenzéki pártokkal karöltve történelmet írjanak a Civil Választási Bizottság (CVB) közreműködésével.

Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán-rezsim – teljesen antidemokratikus, aránytalan és részlehajló – választási rendszerében csak a teljeskörű, a politikai pártokon túlnyúló, a rendszerváltozást akaró összes réteget bevonó együttműködéssel van esély a 2022-es parlamenti választások megnyerésére az ellenzék által.

Ehhez elengedhetetlenül szükség van arra a társadalmi bázisra, amely bevonható a szavazatszámlálásba, az előválasztások megszervezésébe és lebonyolításába, az alternatív sajtó terjesztésébe, a szakmai munkába és egyáltalán e sajátos XXI. századi, remélhetően békés rendszerváltozás végrehajtásába.

Az ELEGY célja tehát, hogy mindazon szervezetek, civilek és pártok munkáját segítse, aktívan támogassa és összehangolja, akik hajlandóak és képesek mindent megtenni egy új közös országért.

Az ELEGY szakbizottságait azért hoztuk létre, hogy közös fórumot biztosítsunk a függetlenek mellett az ellenzéki pártok és a civil szervezetek által delegált szakértőknek. A szakbizottságok feladata, hogy olyan háttéranyagokat készítsenek el az egyes szakterületeken, amelyek hathatós segítséget nyújtanak majd az ellenzéki pártok által kidolgozandó közös program elkészítéséhez. A szakbizottságokban folyó munkának nem az célja, hogy a közös program egyes fejezeteit készítse el, hanem az, hogy a vonatkozó szakterületeken szakmai egyetértést alakítsanak ki, amelyet aztán követhet az ellenzéki pártok által létrejövő politikai konszenzus.

Eddig öt szakértői munkacsoport jött létre és kezdte meg a munkát. Ezek a következők: közjogi, gazdasági, oktatási, egészségügyi, illetve szociális- és nyugdíjügyi szakbizottság. A későbbiekben még tervezzük további szakbizottságok megalakítását. Az egyes szakbizottságok önállóan működnek, s a saját maguk által kialakított munkarend és ütemezés szerint dolgoznak, az elkészült anyagaik közzétételéről pedig az ELEGY koordinációs testülete gondoskodik.

A kitűzött cél az, hogy a szakbizottságok a munkájukat 2021 végére befejezzék. A szakbizottságok a hosszabb lélegzetű, megalapozó tanulmányok mellett, rövidebb állásfoglalásokat is tehetnek fontos, aktuális kérdések kapcsán, amennyiben az igényként felmerül a résztvevő felek részéről.

A Fejezetek a demokratikus és szolidáris Magyarország alkotmányos programjához című munkaanyagot az ELEGY Közjogi Szakbizottságának tagjai, a téma szakértői önkéntes munkában készítették el, amellyel az alkotmányos Magyarország létrehozásához szeretnének hozzájárulni.

  1. A szabad, demokratikus és szolidáris Magyarország felépítésének követelményrendszerében az alkotmányosság helyreállítása az első feladat. Az alaptörvény nem kapcsolódik a magyar alkotmányosság progresszív hagyományaihoz, aminthogy idegen a konzervatív szabadelvűség hazai tradícióitól is. A 2010 utáni autokratikus átmenet negatív élményei viszonyítási alapot jelentenek. Meg kell akadályozni, hogy a jövőben bármely kétharmados többséghez jutó politikai erő szétdúlja az alkotmányosságot. Magyarország végleges alkotmányának az 1848-as áprilisi törvények, az 1946. évi I. törvény szelleméhez közelállónak és az ezek örökösének tekinthető 1989-es alkotmányozás közjogi hagyományai folytatójának kell lennie a hatalommegosztás, a hatékony alapjogi jogvédelem biztosításával. Ebben az értelemben konzervatív alkotmányozási feladat előtt állunk. Az 1989-es alkotmány megoldásaitól nem akkor térhetünk el, ha van néhány tetszetős, eddig ki nem próbált ötletünk, hanem csakis akkor, ha az eltérésnek kifejezetten kényszerítő indoka van. Eredeti alkotmányozás előtt állunk. Az alkotmányt népszavazásnak kell megerősítenie.
  2. Újra kell alkotni a 2010 után lényegében kiüresített önkormányzati autonómiát. Érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét, azaz csak olyan feladatok kerülhetnek magasabb (központi) szintre, amelyek helyi (középszintű) megoldása nem lehetséges. Az önkormányzati jogokat alkotmánybírósági, bírói jogvédelem illesse meg. Garantálni kell az önkormányzatok gazdasági függetlenségét. Az önkormányzatok törvényes működésének felügyelete a felsőbb közigazgatási szerv és a bíróságok feladata.
  3. A javasolt új választási rendszerben megmaradnak az egyéni körzetek, a rendszer a küszöböt átlépő pártokra nézve mégis arányos marad, mivel a frakciók nagysága, anélkül, hogy több fordulót kellene tartani arányos az egyes pártokat támogató szavazatok egymáshoz viszonyított számával. Meg kell szüntetni a választási eljárást közismerten mérgező ajánlási rendszert. A kampányköltések tekintetében szigorú elszámolásra kell kötelezni a jelölteket és a pártokat. A rendezni kell a határon túl, illetve a magyarországi, de külföldön élő vagy külföldön tartózkodó magyarok választójogának gyakorlását, a nemzetiségek képviseletét. A kisebbségi önkormányzatok kizárólagos jelöltállítási jogát meg kell szüntetni.
  4. Az igazságszolgáltatás szabályozásának meg kell akadályoznia a szervezeti, korporatív vagy személyi túlhatalom kialakulását. A bírói önkormányzás hatásköreit meg kell erősíteni. A bírák által választott testület mellett az igazságügyi kormányzatnak is lehet szerepe: az adminisztratív feladatokat ellátó Országos Bírósági Hivatal vezetőjének kinevezése. A koncepció a bíróság külső és a bírók belső függetlenségének erősítésére (pl. vezetői hatáskörök, fegyelmi ügyek tekintetében) is javaslatokat tesz. A kormány alá rendelt ügyészség esetében a legfőbb ügyész kinevezése a végrehajtó hatalom hatásköre az ezzel járó politikai felelősséggel. Mind a kinevező, mind a felettes ügyész utasítási joga korlátozott és mindig írásba foglalt.
  5. Az alapjogvédelem körében az alkotmánybíráskodás, a bírói jogvédelem és a nem bírói jogvédelem terén az ombudsman, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) működéséről írunk. Az alapjogi jogvédelem függetlenségét helyre kell állítani. A szakmailag alkalmas és független személyek kiválasztására megoldásként alkalmazhatóak az úgynevezett „Párizsi Alapelvek” – amelyeket az ENSZ Közgyűlésének 1993. december 20-án fogadott el: a) a pozíció nyilvános meghirdetése, b) törekvés arra, hogy a lehető legtöbb, különböző társadalmi csoportok széles körét képviselőjelölt közül lehessen választani, c) széleskörű konzultáció és/vagy részvételi lehetőség biztosítása a jelentkezési, kiválasztási és jelölési eljárás során. Bár az ENSZ közgyűlése ezt a határozatát az ombudsman-jellegű intézmények kapcsán hozta, ezen alapelvek érvényesek lehetnek – a bíróságok kivételével – teljes alapjogvédelem területén is a személyi kiválasztásnál. ezzel összefüggésben helyre kell állítani a független szakosított ombudsmani intézményeket.
  6. A 2010 óta tartó jogszabályi, intézményi és piaci átalakítások lényegében felszámolták a sajtószabadságot. A sajtószabadság helyreállítása a mára kialakult torz médiarendszer visszabontását is jelenti. Az alkotmányos helyreállítás után csak nagyon szűk körben lesz szükség speciális médiajogi eljárások és jogkövetkezmények fenntartására. A jelenleginél sokkal szűkebb kompetenciájú, kevesebb mérlegelési mozgástérrel rendelkező médiahatóság létrehozása indokolt. A fő cél a társadalmi jelenségek médiabeli megjelenésének figyelemmel kísérése, nyilvános megvitatása, napirenden tartása. Erre egy ombudsman-jellegű intézmény lenne alkalmas. A közszolgálati igényeket átlátható és nyilvános eljárásban megfogalmazó, szigorú belső kontrollmechanizmusokkal működő közmédia kialakítására van szükség. Az önkormányzati médiát ugyancsak függetlenné kell tenni.

Budapest, 2020. október 8.

Az ELEGY Közjogi Szakbizottsága

További információ: info@elegy2020.hu

(Fotó: Index /  Majtényi László, Mellár Tamás és Magyar György)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3916233328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.