A cél nem a tisztogatás, hanem egy demokratikus alapokon nyugvó új magyar köztársaság megteremtése

2020. október 11. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2020-10-11_15_50_35.pngHa az egyesült ellenzék 2022-ben kétharmados többséget szerezne, akkor kellő felhatalmazással rendelkezne ahhoz, hogy a magyar közjogi rendszert ismét alkotmányos alapokra helyezze. A Fidesz embereitől pedig nem trükkökkel – a jogállamiság alapelveit sértő jogalkotással, intézmények névleges megszüntetésével, átkeresztelésével – kellene megszabadulni, mert a cél csak egy demokratikus alapokon nyugvó új magyar köztársaság megteremtése lehet.

Mihez kezdene a közös programon dolgozó ellenzék egy esetleges 2022-es győzelem esetén a legfőbb ügyésszel, az ÁSZ, a médiahatóság vagy a GVH elnökével? Kétharmad nélkül maradhatnak a trükkök – írta az index.hu. De – ha az új kormány a jogállamiság talaján kíván maradni – nincsenek alkotmányos trükkök. Amennyiben nem lesz minősített többség, együtt kell élni a Fidesz hagyatékával.

Kezdjük az elején: az alaptörvény elfogadásához vagy annak módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Például az alkotmány szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, s Áder János mandátuma 2022 tavaszán jár le. Az államfőt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani, s miután ő kétszer betöltötte ezt a posztot, a megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, illetve legfeljebb hatvan nappal előbb a helyére valakit jelölni kell.

Tetszik, nem tetszik, a jelenlegi államfő utódjáról a következő parlamenti választások előtt a jelenlegi kormánytöbbség fog dönteni. Történjék tehát bármi 2022-ben, az utána következő öt évre a Fidesz határozza meg, ki lesz az államfő, bár ez csak szimbolikus jelentőséggel bír, de – amint később kiderül – ennyire azért nem egyszerű a helyzet.

Nézzük ugyanakkor az Alkotmánybíróságot: a testület tagjait az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. A parlament minősített többséggel az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt is választ, akinek a megbízatása 2026-ig szól.

Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés szintén minősített többséggel tizenkét évre választja meg. A jelenlegi főszámvevő így 2027 nyaráig minden valószínűség szerint hivatalban marad.

A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Akárki lesz az új befutó, az idén távozó főbíró utódaként – ha lesz mögötte minősített többség – 2029-ig tölti majd be a hivatalát. Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára szintén a parlament választja. A jelenlegi elnök ugyancsak 2029-ig állhat a hivatal élén.

A legfőbb ügyész személyéről – aki kilenc évre kap bizalmat – az Országgyűlés szintén minősített többséggel dönt. A mostani főügyész a papírforma szerint 2028-ig marad.

Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. Nekik 2025-ig szól a mandátumuk.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki – és itt jön be a képbe az államfő személye –, s a megbízatása hat évre szól. A versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye, de a mostani vezető 2026 áprilisáig viselheti ezt a posztot.

A Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság elnökét szintén az államfő nevezi ki. A megbízatása kilenc évre szól, és ő 2023 augusztusáig maradhat a hivatalában. De a nyilván fideszes köztársasági elnök ellenében azokat is nehéz meneszteni, akiket Áder János nevezett ki, a többiekről – akikről a parlament minősített többséggel döntött – nem is beszélve.

Kész szerencse, hogy amennyiben 2022-ben az ellenzék győzne, a jogszabályok erejénél fogva búcsút vehetnénk a házelnöktől és a teljes kormánytól, beleértve Orbán Viktort s a minisztereit, a számtalan kormány- és miniszteri megbízottat, az államtitkárokat, meg a megyei kormányhivatalok vezetőit is.

Mindez átkozottul nehéz kérdéseket vet fel. Az egyetlen jó megoldás az lehetne, ha az egyesült ellenzék 2022-ben kétharmados többséget szerezne, és akkor kellő felhatalmazással rendelkezne ahhoz, hogy a magyar közjogi rendszert ismét alkotmányos alapokra helyezze. Nem trükkökkel – a jogállamiság alapelveit sértő jogalkotással, intézmények névleges megszüntetésével, átkeresztelésével – kellene élni, s a tisztogatás helyett a cél csak egy demokratikus alapokon nyugvó új magyar köztársaság megteremtése lehet.

(Fotó: parlament.hu)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6616235248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.