Magyar Ügyvéd Blog

Az új főbíró megválasztása az egész hivatásrend arculcsapását jelenti

2020. október 26. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2020-10-26_15_55_01.pngLényeges és kényes kérdésekben dönthet a Kúria, ilyenek például a választások eredményének megállapításával, a gyülekezési joggal, a közérdekű adatigénylésekkel vagy médiaügyekkel kapcsolatos ügyek, így korántsem közömbös, ki áll a legfőbb bírói fórum élén. Egyebek mellett erről is szó esett az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Sokkal nagyobb hatalma van a Kúria elnökének, mint azt sokan gondolnák – állította Magyar György ügyvéd az ATV Egyenes beszéd című, Simon András vezette műsorában, amelynek vendége volt még Komlódi Gábor ügyvéd is. A beszélgetés apropója az volt, hogy az Országgyűlés fideszes kétharmada olyan személyt választott meg a legfőbb bírói fórum élére, aki egyetlen pillanatig sem volt gyakorló bíró, és nem rendelkezik semmilyen tárgyalási tapasztalattal. Az meg már csak hab a tortán, hogy az Országos Bírói Tanács csaknem egyhangú döntésével elutasította az alkotmánybíróként, korábban a legfőbb ügyész helyetteseként dolgozó Varga. Zs. András jelölését.

Magyar György nem tart attól, hogy az új főbíró telefonál mondjuk Nagykanizsára, hogy egy konkrét ügyben milyen ítéletet kell hozni, de erre szerinte nincs is szükség. A jogegységért felelős Kúria ugyanis kötelező jelleggel meghatározhatja, hogy bizonyos jogszabályokat miként kell értelmezni. Ugyanakkor lényeges és a hatalom számára kényes kérdésekben a Kúria maga dönthet, ilyenek lehetnek például a választások eredményének megállapításával, a gyülekezési joggal, a közérdekű adatigénylésekkel vagy médiaügyekkel kapcsolatos ügyek.

Komlódi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kontinentális jogrendszerben nincs precedensjog, de a Kúria azokban az esetekben, amikor a jogalkalmazás nem egységes, kötelező érvénnyel mondhatja ki, miként kell egyes jogszabályokat alkalmazni, és ettől csak kivételes esetekben lehet eltérni. És itt van jelentős szerepe annak, hogy ki a főbíró, mert a jogegységi panaszt elbíráló tanácsok összeállításán és vezetésén keresztül a teljes bírói joggyakorlatot befolyásolhatja.

Nem mellesleg a Kúria elnöke bírálja el a bírói pályázatokat és nevezi ki a kollégiumok vezetőit. Vagyis: a saját szándékai szerint formálhatja a Kúrián eljáró tanácsok összetételét, s befolyásolhatja a legfőbb bírói fórumon az ügyelosztás rendjét is. Ez így nagyon nincs rendben, mert Varga. Zs. András kinevezése legalábbis aggályosnak tűnik.

Komlódi emlékeztetett rá, hogy a főbíró kinevezéséhez személyre szabott jogalkotásra volt szükség: az alkotmánybírák tavaly óta kérhetik a bírói kinevezésüket, amely tisztségük Ab-tagként szünetel, utána azonban kúriai bírók lehetnek. Így lett ötéves „bírói” gyakorlata Varga Zs.-nek, miközben Bakát azért váltották le, mert neki „csak” strasbourgi ítélkezési gyakorlata volt. Az emberi Jogok Európai Bírósága emiatt különben elmarasztalta Magyarországot.

Simon András idézte Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügy-minisztert, aki szerint Varga Zs. kinevezése a bírói autonómia újabb csorbításaként is felfogható. Magyar György álláspontja: a hatalom mindent megtett a harmadik legfontosabb független hatalmi ág legyalulása érdekében. Így kényszernyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, és lecserélték a vezetők jelentős részét is. Igaz, a nyugdíjkorhatár önkényes leszállítására vonatkozó döntést uniós nyomásra vissza kellett vonni.

Mindez azonban nem azt jelenti – tette hozzá –, hogy a bírói függetlenséget sikerült volna felszámolni, mert a végeken dolgozók kamikáze módján őrzik a bírói ethoszt. Ebbe „rondítottak bele” a mostani döntéssel, mert olyan embert választottak meg a Kúria élére, aki soha nem volt bíró, és egészen más közegben szocializálódott. Ez ráadásul az egész hivatásrend arculcsapása, hiszen a mintegy háromezer gyakorló bíróból egyet sem találtak, aki alkalmas lett volna a legfőbb bírói fórum vezetésére.

Ezt Magyar György szerint a bírói kar nem érdemelte meg, miközben szinte semmilyen lehetőségük sincs, hogy tiltakozzanak, például nem sztrájkolhatnak. Ám azt mindenki tudhatja, hogy politikai megfontolások alapján született a döntés – a meghatározó a hatalom iránti lojalitás volt. Ezért senki ne csodálkozzék, ha az igazságügy-miniszter által abszurdnak és valótlannak minősített jogállamiságról szóló uniós jelentés első mondatai közé bekerül majd az is, miként választanak főbírót Magyarországon.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2616258892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása