Tizenötödik alkalommal módosítják a „grániszilárdságú” alaptörvényt, ám ennek semmi köze a jogállamisához: a NER leginkább értelmetlen populista rendelkezésekkel igyekszik visszacsábítani fogyatkozó támogatónak erre fogékony részét. Mert mi köze az alkotmányhoz annak, hogy fizethetünk-e készpénzzel, hogy az ember férfi vagy nő, vagy hogy drogot árulni csúnya dolog? Az meg végképp abszurd, hogy a gyermekek védelmére hivatkozással korlátoznák mások gyülekezési jogát. A hatalomnak nem tetsző embereket pedig kiutasítanák.

Az alapvetés, hogy alkotmányban rögzítsék, miként védhetik meg a polgárokat az állami önkénytől. Nálunk fordítva van a Fidesz bekötve, és az államot akarja megvédeni a saját polgáraitól. Nem mellesleg egy jogállami alkotmány ideológiasemleges, vagyis világnézetétől, faji, vallási, felekezeti, nemi identitásától és vagyoni helyzetétől függetlenül mindenkire egyaránt érvényes alapjogi katalógusra épül. Ilyen alapjog többek között az emberi élet feltétlen védelme, a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadásának biztosítása, a tulajdonhoz való jog érvényesítése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalom megosztásának elve.

A „gránitszilárdságú”, minden érdemi egyeztetés nélkül elfogadott, 2012 óta hatályos alaptörvény egyértelműen nem felel meg ennek a feltételrendszernek. A mostani változások is legfeljebb pótcselekvésként értékelhetők. Arról nem is beszélve, hogy a módosítást egyéni képviselői indítványként nyújtották be, kikerülve a jogalkotási törvényben foglalt kötelező társadalmi egyeztetés szabályait. Erről több médium is beszámolt – például itt –, ezért a részletektől megkíméljük az olvasókat. Legfeljebb annyit teszünk hozzá, hogy egy ország megítélése szempontjából a jogbiztonság, a kiszámíthatóság alapvető szempont.

Az „alaptákolmány” új módosításait azért felsoroljuk, és ahol szükségesnek látjuk, teszünk hozzá megjegyzést is.

1. Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető.

Nem tudjuk, hogy az állampolgárság felfüggesztésére milyen esetekben kerülne sor, és erről mely szerv határozna. Az sem világos, hogy az ilyen intézkedésnek mi lenne az értelme? Az állampolgárság felfüggesztésének ugyanis nem lehet törvényes következménye, hogy a nemzeti szuverenitást állítólag veszélyeztető külföldi személyt kiutasítsák. Erről csak bíróság dönthet, feltéve, hogy az érintettet legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják.

2. Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő.

Az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint a transzneműek aránya valahol egy százalék körül van. Őket megfosztanák az emberi mivoltuktól?

3. Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

Igen, a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. Ez igaz a NER milliárdosaira is? A készpénzzel történő fizetésnek pedig semmi keresnivalója az alaptörvényben. A piac eldönti, hogy valaki bankszámlát nyit, vagy ragaszkodik a Mi Hazánk által követelt készpénzhasználati joghoz. Mellesleg a piaci szereplők egy része – például a mezőgazdasági őstermelők – aligha tiltakoznának akkor, ha valaki készpénzben akar fizetni.

4. Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

Ez a pont már eredeti változatában is ellentétes az alaptörvénnyel szemben támasztott világnézeti semlegesség követelményével. Azt pedig ki fogja megmondani, hogy a gyermekjogokat mi sérti, és milyen intézkedésekre van szükség? Most alkotmányba foglalnák, hogy a világirodalom jelentős alkotásait be kell fóliázni, esetleg be kell tiltani? Az LMBTQ-közösség tagjai pedig közterületen nem tarthatnak nyilvános rendezvényt?

5. Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.

A Btk. szerint mindezen cselekmények büntetendők, és súlyos, akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújthatók. Akkor ez most minek? Ezen az alapon az egész Btk-t és a tízparancsolatot is az „üvegszilárdságú” alaptörvénybe foglalhatnák.

6. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn.

Életfogytig Polt Péter?

7. A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.

Ebből a pontból kimaradt, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítását a parlament hozzájárulásához kötik. Csak nem arra készül a Fidesz, hogy elveszíti a  minősített többségét?

8. A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedéseket hozhat, valamint hadiállapotban és szükségállapotban az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül, míg veszélyhelyzetben az Országgyűlés – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre megadott – felhatalmazásával egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.

Ha vereségre készülne NER, a mai ellenzék kezét az esetleges feles győzelem esetén megkötnék, hogy ne művelhesse a jogszabályokkal azt, amit most a Fidesz. Mellesleg ezzel öngólt lőhetnek, mert egyszerű többséggel a jelenlegi kormány sem kerülhetné meg a parlamentet.

Végezetül még egy gondolat. A jogalkotók számára az egyik legnagyobb kihívás a populizmus, amely mindannyiunkat elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy időnként a jogi formáknak semmi közük nincs a jogállami tartalomhoz. A populizmus felemelkedése egyáltalán nem új jelenség, mostanra nagyjából tíz éve tart, és kizárólag arról szól, hogyan használhatók a jogi formák és keretek a hatalom megszerzésére – ezt még 2018-ban fogalmazta meg Uitz Renáta (CEU) az ELTE A közjog ereje a 21. században címmel megrendezett nemzetközi konferenciáján. Matej Avbelj (Graduate School of Government and European Studies) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a jog a politika szolgálóleánya, és még ha rendelkezünk is alkotmánybírósággal, illetve minden egyéb, az alkotmányos demokrácia fenntartásához szükséges intézménnyel, ezek az intézmények jelenleg tisztán politikai célokat szolgálnak.

A szakértők a jövőbe láttak: az élet másról sem szól, mint hogyan használhatók a jogi formák és keretek a hatalom megszerzésére vagy megtartására. És így lesz a „gránitszilárdságúból” törékeny „üvegszilárdságú”.

Minderről persze kisebb terjedelemben a Heti TV Pirkadat című adásában is beszéltem.

((Illusztráció: parlament.hu)