Magyar Ügyvéd Blog

Legyen bűncselekmény az engedély nélküli járművezetés? Fontoljuk meg

2020. november 27. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2020-11-27_3_51_42.pngA járműállomány jelentős növekedésének ellenére a halálos közúti közlekedési balesetek áldozatainak száma 1990 óta a negyedére csökkent. Már csak emiatt sem érdemes kongatni a vészharangot, hiszen igen kedvező tendenciát mutat a statisztika. Ezért is kérdéses, érdemes-e egy-egy kirívóan durva eset miatt tovább kriminalizálni az engedély nélküli járművezetést? Dz azért ez megérhet egy misét.

„Törvényjavaslatot nyújtottam be a Magyar Országgyűlésnek, amely szerint az eddigi szabálysértési alakzatból bűncselekménynek nyilvánítjuk azt a tényállást, amikor valaki úgy vezet, hogy nem rendelkezik képesítéssel, vagy kifejezetten visszavonó határozat ellenére ül volán mögé (...). Nagyon sokan halnak meg az utakon, aminek az egyik előidézője a gyorshajtás, a másik pedig az ittas vezetés. Ezzel szemben hatékonyan kell fellépni, hiszen emberi életekről van szó”jelentette be november elején Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke, aki szerint a szigorúbb szankcióknak nagyobb lenne a visszatartó hatása.

Álláspontja szerint a Dózsa György úton történt halálos gázolás elkövetőjének, M. Richárdnak a példája egyértelműen bizonyítja, hogy mit jelent a közlekedés, mint veszélyes üzem, főként ha valakit eltiltanak a járművezetéstől, és ezt követően okoz tragédiát. Ezzel kapcsolatban kérdezett a Hírklikk internetes portál, és azt válaszoltam, hogy nem árt az egyes jogellenes tevékenységek kriminalizációjával csínján bánni, mert a büntetőjog – mint ultima ratio – a társadalom védelmét szolgálja, és a szigorítás csak akkor indokolt, amikor valamilyen cselekmény tömeges megjelenése az állam vagy polgárai érdekét súlyosan veszélyezteti.

Egyébként 1990 óta kétszeresére nőtt a gépjárművek – beleértve a személyautókat, a motorkerékpárokat, a tehergépjárműveket és az autóbuszokat – száma, miközben az akkori 2400 halálos áldozatnak csak a negyede szerepel a tavalyi statisztikában. Már csak emiatt sem kellene kongatni a vészharangot. Érdemes-e vajon ezen adatok ismeretében tovább kriminalizálni az engedély nélküli járművezetést?

A jelenlegi kormány büntetőpolitikai gyakorlatával egyáltalán nem értek egyet, amelynek jellemzője a szigorítás. Ha egy intézkedés jogszakmai szempontból megalapozatlan, ha annak nincs érdemi oka, akkor egy-egy konkrét, kirívóan durva jogsértésre nem kell azonnal jogalkotással reagálni. Az ugyanis kriminológiai alapvetés, hogy amikor valaki vét a törvények ellen, nem azt mérlegeli, hogy milyen büntetést kap, hanem inkább azt, elkerülheti-e a felelősségre vonást.

Ennek tükrében a bűnüldözés hatékonysága fontosabb, mint a kiszabandó büntetés. Amennyiben valaki úgy gondolja – és ezt a mindennapi tapasztalatok is visszaigazolják –, hogy következmények nélkül lehet érvényes jogosítvány nélkül vezetni, azt biztosan nem lehet jogkövető magatartásra kényszeríteni, ha a lebukás kockázata minimális.

A konkrét kérdéshez kapcsolódóan jeleztem, hogy fontos a témában differenciálni, mert a szabálysértésnek két formája említhető, amit nem szabad összekeverni. Az egyiket járművezetés eltiltás hatálya alatti, a másikat pedig engedély nélküli vezetésként jegyzi a szabálysértési törvény.

Az előző esetet kiemelt szabálysértésként kezelik, aminél indokolt lehet elgondolkozni azon, hogy érdemes azt a büntető törvénykönyvbe foglalni, mivel az már olyan súlyos magatartás, amikor az elkövető szembehelyezkedik akár a jogerős bírói ítélettel is, amelyben őt eltiltották a járművezetéstől. Ezzel kapcsolatban viszont az a szakmai véleményem, hogy ha a meglévő szankciórendszert – a pénzbüntetés összegének emelésével, az elzárás kilátásba helyezésével – erősítenék, annak is meglenne a visszatartó hatása.

Azt persze el tudom képzelni, hogy a bíróság által kiszabott járművezetéstől eltiltás megszegése esetén a cselekményt illesszék a Btk.-ba, és azt fenyegessék akár szabadságvesztéssel is. Ezzel szemben az engedély nélküli vezetés nem tartozik ebbe a kategóriába, ami – egy szemléletes példával élve – nagyjából a tizenéves kamaszokra jellemző, akiket gyakran a feltűnési vágy vezérel.

Meggyőződésem szerint ebben az esetben is fontosabb a jogellenes magatartás megelőzése, megakadályozása, mert emberéleteket – legyen bármilyen súlyos is a büntetés – nem lehet visszaadni.

Fotó: Blikk – a Dózsa György úton 2017. május 15-én, M. Richárd által okozott tragikus baleset helyszíne)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr8916303746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása