Magyar Ügyvéd Blog

Májustól Magyarország tölti be a jogállamiság felett őrködő Európa Tanács soros elnöki tisztét – ebből vajon mi jön ki?

2021. április 05. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2021-04-05_7_45_06.pngAz Európa Tanács célja „az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és további fejlesztése” – derül ki a 47 tagállamot tömörítő testület statútumából. Ennek a szervezetnek lesz májustól Magyarország a soros elnöke, amelynek emberi jogi biztosa az újságírói és a médiaszabadság helyreállítására szólította fel a közelmúltban Budapestet. Na, ebből mi sül ki?

Az Európa Tanács (ET) májusban kezdődő féléves magyar elnöksége legfontosabb alapelve az ET tevékenységét meghatározó, az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos párbeszéd fenntartása mellett a nemzetek kulturális, jogi és történelmi hagyományainak tiszteletben tartása – nyilatkozta még március utolsó napján az MTI-nek Varga Judit igazságügyi miniszter Strasbourgból. Az ET-tagállamok külügyminisztereiből álló miniszteri bizottságának ülésén a politikus kiemelte a nemzeti jogi hagyományok és a történelmi gyökerek, a családvédelem és a vallások közötti párbeszéd tiszteletben tartásának fontosságát is. (Magyarország május 21-től féléves időtartamra veszi át az Európa Tanács elnöki pozícióját, de ennek semmi köze az Európai Unió legfőbb döntéshozó testületéhez, az Európai Tanácshoz.)

De nem tudta megállni, hogy vissza ne szóljon az ET emberi jogi biztosának. Dunja Mijatović napokban megjelent memorandumában ugyanis az újságírói és a médiaszabadság helyreállítására hívta fel Magyarországot. Varga Judit szerint ez teljes elfogultságról árulkodik, mellőzi a tényeket, és a megállapítás a valóságtól elrugaszkodott.

Érdekes, hogy mostanában minket senki nem szeret, hiszen visszafogottan ugyan, de kemény kritikákat fogalmazott meg az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová által jegyzett jelentés is (további információ itt). De nincs szükség a magyar nép ellenségének kikiáltott európai uniós biztos elemzésére, hiszen aki figyelemmel kíséri a NER működését, e nélkül is pontos képet alkothat a hazai jogállam működéséről.

Igaz, Varga Judit miniszter szerint nincs a jogállamiságnak általános érvényes kritériumrendszere, így milyen alapon kérnek számon rajtunk bármit? Hiszen már az Aranybulla is bizonyíték arra – fogalmazott a politikus –, hogy Magyarország számára az államiság és a jogállamiság több száz évvel ezelőtt kezdődött. És bizonyíték arra, hogy Magyarország évszázadok óta elkötelezett részese és formálója az európai jogfejlődésnek.

Akkor – kétségkívül önkényesen – idézzünk az Aranybullából: „izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek”.

Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy a II. András király által 1222-ben kihirdetett dokumentum mennyire előremutató és időtálló, s mint a történelmi alkotmányunk része, valóban máig követendő útmutatással szolgál-e. Ezzel a lendülettel hivatkozhatott volna a miniszter a múlt században született zsidótörvényekre vagy az 1949-es sztálini alkotmányra is.

Ami pedig a jogállamiság lényegét illeti, azért léteznek nemzetközi standardok. A miniszter asszony minősítése jogilag nonszensz, és politikailag elfogult. A jogállami elveknek élniük kell: ez a hatalmi ágak elválasztása, a túlhatalom megelőzését szolgáló fékek és ellensúlyok rendszere, a bíróságok függetlensége, a jog előtti egyenlőség – beleértve a kormányhoz közeli vállalkozások érdekeit szolgáló közbeszerzési szabályokat is –, a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadsága. Ezekkel azért igen jelentős bajok vannak Magyarországon, és a visszásságok felismeréséhez nincs szükség mindenféle „sorosista” szervezetek ármánykodására.

Végezetül még egy gondolat Varga Judittól: Magyarország azon kevés uniós tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. Ha a miniszter szerint az a jogállamiság, hogy a kétharmad az összes független ellenőrző intézményt – így az Alkotmánybíróságtól, az Állami Számvevőszéktől a Médiahatóságig – maga alá gyűrte, ha az a jogállamiság, hogy a bíróságokat igyekeznek megrendszabályozni, ha az a jogállamiság, hogy a jogszabályok előkészítése során nem folyik semmiféle érdemi egyeztetés, s nincs hatásvizsgálat, ha az a jogállamiság, hogy a civil szervezeteket ellehetetlenítik, ha az a jogállamiság, hogy a másként gondolkodó sajtót kivéreztetik, s ha az a jogállamiság, hogy magasról tesznek a társadalom NER-rel nem szimpatizáló tagjainak a véleményére, akkor ezek szerint rendben vannak a dolgok.

Azért reméljük, hátha az Európa Tanács májustól soros elnöki tisztét betöltő Magyarország nem lesz képes ezt az abszurd eszmeiséget nemzetközi gyakorlattá emelni.

(Fotó: Andia / Getty Images)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr10016490612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása