Magyar Ügyvéd Blog

Amennyiben megállnának a korrupciós vádak, az igazságügyi államtitkár minden posztjától búcsúzhat

2021. december 08. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2021-12-08_15_19_54.pngHivatali vesztegetés és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indítványt tett a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Völner Pál igazságügyminiszter-helyettes, fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Állítólag a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének kérésére. Elképzelhető, hogy ezért valaki a hatósághoz fordult, amit nem lehetett szőnyeg alá söpörni.

Nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani, és nem belső fideszes cicaharcról vagy előre menekülésről van szó – fogalmaztam a Klubrádió Esti gyors című adásában kedden. Völner Pál miniszterhelyettest ugyanis hírbe hozták a Pegasus-üggyel kapcsolatban is – mert a főnöke helyett ő engedélyezett lehallgatásokat, amire joga sem lett volna –, de szerintem a kormány nem azzal akar szabadulni a kínos történettől, hogy az egészet Völner nyakába varrja.

Valószínűleg inkább arról van szó, hogy valamely érintett végrehajtó nem kívánt részt venni a vesztegetésben – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, aki már letartóztatatásban van, állítólag alkalmanként 2-5 millió forintot fizetett Völnernek egy-egy kedvező döntéséért. Az is valószínűsíthető, hogy a bejelentő ugyancsak részese lehetett a korrupciós láncolatnak, és a mentesülésért cserében feltárta a teljes visszaélést. Emiatt pedig úgy gondolom, már nem lehetett a politikust kihúzni a bajból.

Jeleztem ugyanakkor: vannak sejtelmeim az üggyel kapcsolatban, mert ahhoz, hogy a legfőbb ügyész a mentelmi jog felfüggesztését kezdeményezze, jelentős nyomozati háttéranyag bizonyosan rendelkezésre áll. Sajtóértesülések szerint egyébként már hónapok óta folyhatott a titkos nyomozás, amelynek különös pikantériája, hogy ezúttal a bizonyos lehallgatásokat jóváhagyó Völnerrel szemben engedélyezte az illetékes ugyanezt.

Azt is elmondtam, hogy vesztegetés esetén mind az aktív vesztegető – valamilyen jogellenes cselekményért pénzt, előnyt kínáló személy –, mind a passzív vesztegető, vagyis aki a csúszópénzt elfogadja, felelősségre vonható. Van azonban kivétel is: a büntetőjogi hátrányok alól azt a felet, aki feltárja a cselekményt, mielőtt a vesztegetés a hatóság tudomására jutna, annak a büntetése korlátlanul enyhíthető, akár fel is menthető. Völner esetében persze ez a lehetőség valószínűleg nem jöhet szóba.

Nézzük a tételes jogot. „Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – olvasható a Btk.-ban. Ám ha valaki a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a „hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen”, ezért már egytől öt évig terjedő szabadságvesztés jár.

Ami pedig a másik oldalt illeti: az „a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (...), bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Még súlyosabb a helyzet, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el, mert nála kettőtől nyolc évig terjedhet a börtönbüntetés. De lehet ebből tíz év is, amennyiben Völner a jogtalan előny biztosítása érdekében – ami akár azt is jelentethette, hogy beavatkozott a bírósági végrehajtók kinevezésének törvényben meghatározott rendjébe – megszegte hivatali kötelezettségeit, illetve a cselekményt bűnszervezetben vagy üzletszerűen követte el.

A hatályos szabályok szerint, amennyiben a megalapozott gyanú a bíróság előtt is megáll, Völner gyakorlatilag mindent elveszít. Az államtitkári posztjáról ugyan már lemondott, de parlamenti képviselő sem lehet, és a közszolgálatban sem vállalhat állást, s ügyvédként sem dolgozhat majd. Nem mellesleg: a tiszteségtelenül szerzett vagyonát az eljárás során zár alá vehetik, és jogerős ítélettel el is kobozhatják.

Egyetértve Hack Péter egyetemi tanárral: a legújabb kori magyar történelemben még nem volt példa arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium egy olyan magas rangú tisztségviselőjét, amilyen egy miniszterhelyettes, vesztegetés elfogadásával gyanúsítsanak meg.

(Fotó: Völner Pál igazságügyminiszter-helyettes, valamint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd, illetve hvg.hu.)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3816777092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása