Magyar Ügyvéd Blog

Az AB elnöke jobban tenné, ha hallgatna

2021. december 22. - Magyar Ügyvéd

A közös ellenzék nem akar mást, mint olyan tisztességes alkotmányt, amely széles társadalmi konszenzuson alapul, és megvédi az állampolgárokat „a dúvad állammal” szemben. Az alkotmányozásnak ugyanis éppen ez a lényege: fektessék le, hogy az alapvető jogok korlátozása során meddig terjed az állam hatásköre, miközben a polgárok számára biztosítja mindazon jogok érvényesülését, amelyek nem ütköznek törvényekbe, és nem sértik mások alapvető jogait. Úgy tűnik, a Fidesz viszont fordítva ül a lovon.

Érthető, ha az Alkotmánybíróság elnöke az ellenzék terveit hangosan kifogásoló nyílt levelében fogalmazza meg az államfőnek, a házelnöknek és a miniszterelnöknek címzett aggodalmait, amit meg lehet érteni. De Sulyok Tamásnak ebben szerintem nem osztottak lapot – nyilatkoztam egyebek mellett a Klubrádió Reggeli gyors című adásában hétfőn. Az ellenzéki oldalon mellesleg egyelőre csak hangos gondolkodás folyik arról, mi történjék akkor, ha 2022 tavaszán a Fidesz csak minimális vereséget szenved el.

Annyi biztos, hogy többféle álláspont létezik, de a történet nem fekete és fehér. A saját jogi álláspontom, hogy a jogállamot csak jogállami módszerekkel lehet helyreállítani, és minősített többség nélkül nem lehet alkotmányozni, nem lehet a Fidesz uralmát kiszolgáló „függetlení” tisztségviselőket elhajtani, és nem lehet a kétharmados többség által bebetonozott intézményeket felszámolni – beleértve az Alkotmánybíróságot is, amelynek sorsa miatt Sulyok Tamás olyannyira aggódik.

Az téves elképzelés, hogy ha létrejön az ellenzéki többség, akkor az alkotmányt "hipphopp" kidobjuk, és beteszünk helyette egy másikat. Az alkotmányozás ugyanis nagyon hosszú, tisztességes folyamat, s nem olyan, amit egy iPaden megírtak egy olyan fideszes többség számára, amely a választásokat megelőzően egy szót sem ejtett az új alaptörvényről. Most akkor már ne is beszéljünk arról, hogy az alaptörvény állítólagos szülő atyja azóta a NER számára is kínossá vált. Az mennyivel rosszabb, hogy mi csak hangosan gondolkodunk? A kétharmad még a szakmai vitákat is elfogadhatatlannak tartja?

Pedig mi nem akarunk mást, mint olyan tisztességes alkotmányt, amely széles társadalmi konszenzuson alapul, és megvédi az állampolgárokat „a dúvad állammal” szemben. Az alkotmányozásnak ugyanis éppen ez a lényege: fektesse le, hogy az alapvető jogok korlátozása során meddig terjed az állam hatásköre, miközben a polgárok számára biztosítja mindazon jogok érvényesülését, amelyek nem ütköznek törvényekbe, és nem sértik mások alapvető jogait. Úgy tűnik, a Fidesz viszont fordítva ül a lovon.

Akkor most vegyük sorra, Sulyok Tamásnak milyen morális alapja van rá, hogy „feljelentse” az ellenzéket, mert kész gondolkodni a jogállamiság helyreállításáról?

  1. A fideszes kétharmad 2010-ben úgy döntött: az AB költségvetésről, központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámokról szóló törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörét korlátozzák.
  2. Az AB tagjainak számát 2011-ben 15-re emelték, hogy biztosan meglegyen a kormánypárti többség.
  3. Módosították az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályokat is: míg korábban paritásos alapon felálló parlamenti bizottság tett javaslatot, ma e testület 15 főből áll, köztük nyolcan a Fideszt, ketten a KDNP-képviselik, míg az összes többi pártnak jut összesen öt hely. Egyébként az új alkotmánybíró személyére a Fidesz nyolc delegáltja önmagában is javaslatot tehet. A NER csaknem 12 éves történetében nem is akadt rá példa, hogy ellenzéki jelölt egyáltalán labdába rúgjon, így az AB összetétele meglehetősen egyszínű: mára az összes tag a Fidesz embere. 
  4. Az Alkotmánybíróság az „Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”. Vagyis: abba sem szólhatnak bele, ha az úgynevezett „alkotmányba” alaptörvény-ellenes rendelkezés kerül. Amiről persze nem az alkotmánybírák tehetnek, de az egész Nemzeti hitvallás nevet viselő preambulum jelentős része önmagában is aggályos, mert a szekuláris állam lényegét kérdőjelezi meg. Például: „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”. Efféle fordulatnak egy normális alkotmányban nem is lenne helye. Arról már nem is beszélve, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Ha ezt nem rögzíti az alaptörvény, soha meg nem tudjuk a fogamzás titkát. Másfelől mit kezdjünk ennek tükrében a mesterséges megtermékenyítéssel? Ezt az alaptörvényt tényleg alaposan át kellene írni.
  5. És vajon Sulyok Tamás akkor miért nem tiltakozott, amikor az AB-nek az államot elmarasztaló határozatára úgy reagált a hatalom, hogy alaptörvénybe foglalta a kifogásolt rendelkezést? Lásd például az életvitelszerűen közterületen tartózkodással kapcsolatos tiltó szabályt.
  6. Sulyok Tamás miért nem tiltakozott, amikor Handó Tündét alkotmánybíróvá választották? Azt az embert, aki az Országos Bírósági Hivatal elnökeként visszaélt a hatalmával, és egy belső szabályozás miatt őt az AB is elmarasztalta. S miként várható el Handótól az alaptörvény védelme, akikor a hatalmával sorozatosan visszaélve akadályozta meg bírósági vezetők kinevezését, akiket helyben a bírák többsége támogatott?
  7. Kérdéses az egész alkotmányozási folyamat is. A Fidesz a 2010-es választási kampányban nem ígért új alkotmányt, azután állítólag az ereszcsatornán menekülő Szájer József laptopján megszületett egy szöveg, amit érdemben nem egyeztettek senkivel.
  8. Az AB elnöke szerint az is rendben van, hogy a törvények jelentős része közjogi érvénytelenségben szenved? Kedves Sulyok Tamás, a jogalkotásról szóló törvény szerint a kormány által benyújtott tervezeteket nyilvánosságra kell hozni a kormányzati portálon, s biztosítani kell azok véleményezésére a lehetőséget. Mit tetszik gondolni, ez hány esetben történt meg? Az utóbbi években szinte soha. Tényleg ez a jogállam?

Kedves Elnök Úr, a sort még folytathatnánk, de itt befejezzük. Hátha ezzel is adtunk ötleteket, kit és miért lehetne még „feljelenteni”.

(Fotó: Sulyok Tamás – MTI/Szigetváry Zsolt)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1716790614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása