Senki nem tehet arról, hogy hová született, és az elődjeink tevékenységéért nem tartozhatunk felelősséggel. Ám ha már efféle ügyben valaki – akár kérdés nélkül – fontosnak véli, hogy megszólaljon, semmiképpen ne állítson valótlanságokat. Így járt azonban Sulyok Tamás, aki az édesapja ellen kiszabott, csakhogy soha nem létezett halálbüntetésről beszélt. Ugyanakkor tudni róla, hogy nem szereti a másként gondolkodó ellenzékieket. Sulyok szerint 2021-re „egyes hazai politikai pártok támogatásával olyan, jogászokból álló testület jött létre, amelynek célja az Alaptörvény által teremtett alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepció kidolgozása". Hát ez sem igaz: ilyen testület soha nem létezett.
Érdekel valaki mostanában, hogy ki volt egy-egy ma regnáló politikai vezető felmenője? Ezt a rendszerváltást követően még gyakran felhánytorgatták. Senki nem tehet arról, hogy hová született, és az elődjeink tevékenységéért nem tartozhatunk felelősséggel. Ám ha már efféle ügyben valaki – akár kérdés nélkül – fontosnak véli, hogy megszólaljon, semmiképpen ne állítson valótlanságokat. Így járt azonban Sulyok Tamás volt ügyvéd, egykori alkotmánybíró, aki keddtől hivatalosan is Magyarország államfője. Sajnálatos, hogy a nemzet egységét kifejezni hivatott köztársasági elnök – igencsak rossz példát mutatva – mindjárt hazugsággal indított: szerinte ugyanis édesapját 1946-ban a népbíróság által halálbüntetésre ítélték. Ami egyszerűen nem igaz.
Dr. Sulyok László a második világháború után egy válóperben elvállalta egy olyan asszony képviseletét, akinek férje később kommunista párttitkár lett Székesfehérváron, és aki ezért bosszúból állítólag halálos ítéletet mondatott ki Sulyok apjára. Miután őt 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, tíz évig bujkált Magyarországon papírok nélkül, így kerülte el a bitófát. Ez még akkoriban is elég nevetséges ok lett volna a kivégzésre.
Mellesleg szakmai körökben csaknem általános véleménynek tekinthető, hogy Sulyok Tamás átlagos ügyvédi karriert tudhat maga mögött. Amivel nincs is semmi baj, tulajdonképpen mindannyian ebbe a kategóriába tartozunk. Azt viszont sokan vitatják, hogy különösebb kiemelkedő szakmai teljesítmény, illetve bírói gyakorlat nélkül indokolt volt-e Sulyok alkotmánybírává választása 2014-ben. Ráadásul 2016-ban ő lett a testület elnöke. Mindez egyébként teljesen jogszerű volt, a Fidesz szempontjából pedig ügyes húzás, mert ennek az ügyvédnek legalábbis eddig nem voltak botrányos ügyei, és bár több szálon kötődik a NER-hez, ez annyira nem volt közismert.
A Sulyok Tamás vezette, kizárólag a Fidesz által jelölt és megválasztott tagokból álló AB egyébként számos, a NER elvárásainak megfelelő döntést hozott. A teljesség igénye nélkül: elfogadták például a veszélyhelyzetre hivatkozással a pedagógusok vagy a légirányítók sztrájkhoz, valamint másoknak a gyülekezési joghoz fűződő alkotmányos jogának korlátozását. Ugyanakkor a népszavazást sem szeretik, miközben a kormány kezdeményezésével szemben megengedőbbek. Mellesleg a háborús veszélyhelyzetet tavaly novemberben a parlament újabb hat hónappal meghosszabbította – míg őszig érvényes a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet is –, vagyis marad a rendeleti kormányzás. Bár nehezen indokolható a rendkívüli jogrend évek óta folyamatos fenntartása, erre az AB-nek nemigen van válasza.
Érdemes ugyanakkor egy, Sulyok jogállamisághoz való viszonyát talán mindennél jobban jellemző ügyre visszautalni. Gyakorlatilag „feljelentette” ugyanis az államfőnél, a miniszterelnöknél és a házelnöknél 2021 decemberében azokat a jogtudósokat, akik azon vitatkoztak, miként lehetne a jogállamiságot az ellenzék esetleges győzelme esetén kétharmados többség hiányában is helyreállítani. Ebben a kérdésben kétségkívül Vörös Imre akadémikus, az AB volt tagja fogalmazott a legsarkosabban. Szerinte az új Országgyűlésnek első ülésnapján (...) két döntést kell hoznia:
– meg kell állapítania az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét;
– el kell rendelnie a jogrendszer egészének haladéktalan felülvizsgálatát annak érdekében, hogy hatályos jogszabályok ne akadályozhassák az alkotmányos jogállam helyreállítását.
Ezzel azonban szakmai körökben is kevesen értettek egyet.
Volt ennek előzménye is. Az alaptörvény szerint „senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”. Erre hivatkozással Kajdi József és Pusztai Erzsébet már 2012-ben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, mert úgy vélték, hogy a közjogi rendszer alapjait képező törvények szisztematikus módosításának célja a hatalom hosszú távú, kizárólagos birtoklása, az ezt megvalósító kormányzati tevékenység pedig felszámolja a demokrácia fő garanciáját képező hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét, meggyengítve egyben a jogállam intézményeit is. Ez pedig olyan alkotmányos jogsérelmet hoz létre, amely minden magyar természetes személyt és szervezetet érint, akik ennek orvoslására jogosultak az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Az AB egy ügyes huszárvágással azonban lerázta magáról a beadványt. A bírák megállapították ugyanis, hogy a panasz formai és tartalmi követelményeknek sem felel meg, mert a hivatkozott rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az indítványozók személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadványt elutasították. Ez igencsak sajátos megközelítésre vall, mert az ország alkotmányos berendezkedését aláásó törvények, mint például az információszabadságról, a bíróságokról, az Alkotmánybíróságról szóló jogszabályok mindannyiunkat érintik. Mi több, ha a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvés gyanúja merül fel, állampolgári kötelességünk ez ellen fellépni.
Visszatérve a „feljelentésre”: 2021-re Sulyok szerint „egyes hazai politikai pártok támogatásával olyan, jogászokból álló testület jött létre, amelynek célja az Alaptörvény által teremtett alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepció kidolgozása olyan módon, hogy az Alaptörvény alapján megbízatásukat elnyert közjogi tisztségviselők mandátumát semmibe veszi”. Ilyen testület azonban hivatalosan soha nem jött létre, csupán annyi történt, hogy néhány, szakmai körökben elismert jogász – Vörös Imre mellett többek között Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Szentpéteri Nagy Richárd – a sajtóban is nyilvános vitát folytatott arról, mi történhet akkor, amennyiben 2022-ben az ellenzék feles többséggel győz.
Gondolkodni pedig akár unortodox módon is szabad, akkor is, ha ez nem tetszik Sulyoknak. Mindazonáltal a „feljelentése” csendben feledésbe merült. De amúgy is okafogyottá vált, mert az alaptörvény kilencedik módosításával a különleges jogrendre vonatkozó rendelkezéseket már egy évvel korábban – tehát 2020 decemberében – kiegészítették egy újabb ponttal: Az Országgyűlés „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény” esetén is szükségállapotot rendelhet el.
Ezt a NER rendszerének a hatalom örökös és kizárólagos birtoklására irányuló törekvései okán a parlament bármikor elrendelhetné...
(Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd – Orbán Viktor gratulál Sulyok Tamásnak az államfővé választása alkalmából)
