Magyar Ügyvéd Blog

A kampányidőszakban sem lehet jogkövetkezmények nélkül gyalázni senkit

2022. március 19. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2022-03-19_18_09_21_2.pngAki Márki-Zay Pétert, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét megalapozatlanul gyalázza, és a szavait kiforgatja, annak elsősorban a Ptk. szerint kell viselnie a következményeket. Ez érvényes a miniszterelnökre, a kormánya tagjaira és az állami médiára egyaránt.

Márki-Zay Péter megunta, hogy folyamatosan kiforgatják a mondatait, és nyomatékosította, hogy továbbra sem küldene magyar katonákat Ukrajnába. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ezzel kapcsolatban rendkívüli sajtótájékoztatót tartott pénteken a hódmezővásárhelyi ügyészség előtt, ahol elmondta: feljelentést tesz rémhírterjesztés és közösség elleni uszítás gyanúja miatt.

A kormánypárti politikusok által felkapott mondatot Márki-Zay Péter egyik interjújából ragadták ki, amelyben tényleg úgy fogalmazott: magyar katonákat és fegyvereket is küldene Ukrajnába, ha a NATO úgy döntene (A mondatot tehát ketté vágták, és a katonák küldését feltételekhez kötötte.). Erről azonban szerencsére szó sincs, de ha a katonai szövetség arról határozna, hogy beavatkozik az orosz-ukrán konfliktusba, Magyarország nemigen mehetne szembe egy ilyen határozattal. Vagy kiléphetne a NATO-ból.

Nézzük azonban meg, mi is a jogi helyzet. A Btk. szerint rémhírterjesztést követ el, aki „közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Magyarországon valóban különleges jogrend van érvényben a koronavírus-járvány kapcsán, de az egészségügyi veszélyhelyzetnek nincs köze az orosz-ukrán konfliktushoz. És a közveszély jogi fogalma nem is erre a szituációra vonatkozik.

Másfelől aki „különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Hát ez a gyanú sem jön össze a hazug kormánypropagandával összefüggésben.

A közveszéllyel fenyegetés tényállása viszont elvileg megállhatna: aki a „köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A kormány politikusai és az állami média szerint Márki-Zay háborúba sodorná az országot, amiből egy szó sem igaz. Tehát a közveszéllyel fenyegetés miatt Orbán Viktort és csapatát végső soron akár el is lehetne marasztalni...

És akkor lássuk a közösség elleni uszítást. Aki nagy nyilvánosság előtt a „lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen (...) erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Kétségtelen, hogy a kormányzati propagandagépezet az ellenzéket támogató polgárok ellen akár gyűlöletre is uszíthat, de ez egy demokratikus államrend működésébe akár bele is férhet jogkövetkezmények nélkül.

Ennél sokkal nagyobb baj, hogy az aktuális hatalom visszaél a médiafölényével, és az állami sajtóban csak a NER álláspontja jelenhet meg. Igazából ez a gond: ma már szó sincs kiegyensúlyozott tájékoztatásról, hanem a közpénzből működtetett sajtótermékek kizárólag a kormányzati álláspontot szajkózzák, az ellenzék véleményének pedig nem adnak helyt.

Tulajdonképpen kész szerencse, hogy a sajtószabadságról szóló törvény szerint ha „valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények”.

A fentieken túl nézzük a polgári jogi lehetőségeket: a Ptk. előírja, hogy a „személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a „személy hátrányos megkülönböztetése”, illetve bárki esetében „a becsület és a jóhírnév megsértése”. Nem mellesleg a „jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel”. Ebben az esetben az érintett sérelemdíjat követelhet.

Itt most álljunk meg egy pillanatra. „A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges” – olvasható a Ptk.-ban.

Ebből egyértelműen következik, hogy aki Márki-Zay-t megalapozatlanul gyalázza, a szavait kiforgatja, annak a Ptk. szerint viselnie kell a következményeket. Ez érvényes a miniszterelnökre, a kormánya tagjaira és az állami médiára egyaránt.

(Fotó: Youtube)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3117784604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása