Magyar Ügyvéd Blog

Erdoğan verőlegényei Magyarországon felülírhatják a véleménynyilvánítás szabadságának jogát?

2023. szeptember 15. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2023-09-15_21_35_02.pngAugusztus 20-án egy magyar állampolgár a tömegből beintett a budapesti látogatáson tartózkodó török elnöknek, amire válaszul féltucatnyi testőr leteperte, bántalmazta. Végül a TEK avatkozott közbe, és szabadította ki a szorult helyzetbe került embert. Azóta sem sikerült tisztázni, mi történt, mert a rendőrség a nyomozást sem volt hajlandó elrendelni.

Kezdjük talán a nemzetközi joggal. Egy 1973-ban született ENSZ-egyezmény szerint többek között nemzetközileg védett személy az állam-, illetve kormányfő, illetve a külügyminiszter. Őket, ha más országokba látogatnak, különleges védelem illeti meg, amennyiben a személyüket érintő, az életüket és testi épségüket fenyegető támadás fenyegeti. Az egyezmény szerint ugyanakkor a részes államok kölcsönösen tájékoztatják egymást, és együttműködnek annak érdekében, hogy összhangba hozzák az ilyen bűncselekmények elkövetésének megelőzésére alkalmas adminisztratív és más intézkedéseiket.

Ez eddig világosnak tűnik. Csakhogy ebbe nemigen fér bele, hogy egy bármilyen, a külföldi delegáció biztosításában részt vevő saját testőrség a fogadó ország törvényeit semmibe véve intézkedjék. Szélső esetben persze előfordulhat, hogy a vendég biztosítására kirendelt saját személyzet önállóan lépjen fel, mert azt a magyar törvények is lehetővé teszik, hogy például egy merénylet megakadályozása érdekében – akár csak a jogos védelmi helyzetre hivatkozással – bárki fellépjen. Ráadásul a külföldi testőrség tagjainak a rendőrségi törvény alapján engedélyezhetik szolgálati lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer behozatalát.

Ezúttal azonban valami egészen más történt. A nemzetközi jog szerint valóban kivételes védelem illeti meg Erdoğan elnököet – le is zárták a fél Budapestet miatta –, de ennek feltételeit jogszabályok sora tartalmazza. Az pedig sehol nem szerepel, hogy egy politikust nem lehet szidni, nem lehet neki bemutatni, mert ez a véleménynyilvánítás szabadságának Magyarországon mindenkinek alaptörvényben foglalt joga. (A közszereplőknek, mint tudjuk, ezt tűrniük kell, ha az emberi méltóságukat nem túlzott mértékben sértik.)

Vajon milyen alapon avatkoztak be a török testőrök csupán azért, mert valaki a tömegben beintett Orbán Viktor diktátor barátjának? Veszélyeztette ezzel a személyes biztonságát vagy életét? Nem, legfeljebb Erdoğan nincs hozzászokva az efféle mozdulatokhoz. Ehhez nekünk mi közünk? A testőröknek meg végképp nincs – nem lett volna – ezzel dolguk. Csakhogy nem bírtak magukkal, és valószínűleg fogalmuk sem volt az ENSZ-egyezmény, illetve a hatályos magyar jog rendelkezéseiről.

Az esettel kapcsolatban Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő kérdéseket intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki a politikus beadványát feljelentésként értékelte, és továbbította azt a BRFK-hoz. Ez bevált gyakorlat, mert Polt semmiért nem vállalja a személyes felelősséget. Nem is kellett sokáig várni a válaszra, mert a rendőrség szerint a török köztársasági elnök testőrei „kiemelt személyvédelmi feladatokat láttak el”, és „az erre vonatkozó különleges szabályok alapján a védett személyt ért atrocitás esetén intézkedési kötelezettség keletkezik. Ennek végrehajtására azonnal, adott esetben az intézkedés alá vont állampolgár személyiségi jogainak szükségszerű sérelmével kerülhet sor”.

Ez szerintem ostobaság, mert nem igaz, hogy a török testőröket csupán emiatt intézkedési kötelezettség terhelte. Terhelte volna, ha a védett személy életét komoly veszély fenyegeti. Ebben az esetben viszont a TEK-nek is lett volna tennivalója. De ott másként látták, és inkább a „mutogatós” magyart mentették ki. Ezzel kapcsolatban idézzük a Btk. garázdaságra vonatkozó tényállását: aki „olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A török testőrök ezt megvalósíthatták, még akkor is, ha a rendőrség szerint erről nem érdemes beszélni. „A törökök viselkedése nem értékelhető kihívóan közösségellenesként, illetve az általánosan elfogadott társadalmi normákkal és az együttélés szabályaival történő nyílt szembe helyezkedésként" – vélik. Ha valakit egy tömegrendezvényen súlyosan bántalmaznak, az tényleg rendben van? Valószínűleg nincs, ezért úgy tűnik, hogy ezúttal politikai döntés született. A testőrök szerintem túllépték a hatáskörüket.

Az adott ügyben nem is érkezett „igazi” feljelentés, hanem Tóth Bertalan kérdését minősítette a legfőbb ügyész feljelentésnek. Szakmai hibának tartom, hogy a nyomozást nem rendelték el, s enélkül döntöttek, megalapozatlanul. Most viszont az a helyzet, hogy a „mutogatós” ember magánindítványt terjeszthet elő a bíróságnál könnyű testi sértés miatt. Ha már elég bátor volt „mutogatni”, ezt tegye meg, amire amíg a harminc napos jogvesztő határidőn belül még van néhány napja. Ezzel semmit nem veszíthet, ám legalább elérheti, hogy a hatóságnak kötelessége lenne kivizsgálni, mi is történt azon a szerencsétlen napon, ha a bíróság elrendelné a nyomozást.

A fenti témában a következő helyeken nyilatkoztam:

https://www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2023-szeptember-12-kedd-1605-35639

https://heti.tv/2023/09/13/pirkadat-m-kende-peterrel-dr-magyar-gyorgy-73/

https://www.atv.hu/videok/20230913/a-nap-hire-krug-emiliaval-20230913

(Fotó: Recep Tayyip Erdoğan  budapesti látogatása, 2023.08.20. MUSTAFA KAMACI / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP) 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr8318215165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása