Magyar Ügyvéd Blog

Megint a civileket támadja a Fidesz

2023. szeptember 25. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2023-09-25_11_36_58.jpgA NER üldözi azokat a civil kezdeményezéseket – főleg, ha külföldről is kapnak támogatást –, amelyek nem Orbán Viktor mellett állnak. Akarták már ezeket listázni is, de az Európai Unió Bírósága keresztbe tett. A Fidesz azonban nem adja fel: most „szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot nyújtanak majd be, ami azon politikusok, pártok, civil szervezetek és médiaszolgáltatók ellen irányulhat, akik/amelyek külföldről kapnak támogatást. Ehhez a választási törvényeket, a Btk.-t és az alaptörvényt is módosítanák, bár a részletek egyelőre nem ismertek.

Magyarország függetlenségét minden eszközzel meg kell óvni, a külföldi befolyásszerzési kísérleteket pedig meg kell akadályozni – hangsúlyozta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Ezért az Országgyűlés őszi ülésszakán az ország függetlenségét megóvó törvénycsomagot kívánnak benyújtani, amelynek egyik célja, hogy azokat a – sok esetben „álcivilnek” tartott – szervezeteket, amelyeket külföldről pénzelnek, valamint azokat a pártokat és személyeket, akik Karácsony Gergely környékén is felbukkantak, számon lehessen kérni.

Kocsis Máté arra is kitért, hogy tulajdonképpen a választási törvény kiterjesztéséről van szó, miután a nem pártként induló szervezetekre nem vonatkozik a pártok gazdálkodását érintő jelenlegi törvény, ami „nyilván a hatályos jogszabályi környezet kijátszása”. A jövőben azokra az „álcivil” szervezetekre, amelyek választáson indulnak, ugyanazok a szabályok vonatkoznának elszámolás, működés és finanszírozás terén, mint a pártokra.

A frakcióvezető elmondta, a törvény akár a politikaikorrupció-ellenes törvény nevet is kaphatná, hiszen külföldi, ismeretlen forrásból magyar baloldali politikusokat azért pénzelnek, hogy itthon hatalomhoz jussanak, és ezzel az idegen gazdasági csoportok gazdasági előnyökre tegyenek szert az ország rovására. Ez persze nagy ostobaság, mert a szétzilált ellenzéknek a jelenlegi állapotok szerint igen kevés esélye van a kormány leváltására, és ki költene erre?

Az egész nem szól másról, mint a független civil szerveződések elleni újabb támadásról. Próbálkoztak ezzel már korábban is: egy 2017-ben született törvény szerint minden egyesületnek és alapítványnak be kell jelentenie, ha a külföldről kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió forintot. Ezt a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is kötelesek jelezni azzal a megjegyzéssel, hogy „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnek. Szerencsére az Európai Unió Bírósága ezt az orosz mintára hozott rendelkezést összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós joggal, így már nem kell listázni azokat a civil szerveződéseket, amelyek bevételeinek egy része külföldről származik.

Érdekes, hogy a külföldi támogatások mögött a hatalom befolyásszerzési kísérleteket vélelmez, miközben az nem szúr szemet, hogy a határon túli magyarokat igen jelentős mértékben segíti a kormány. Mindkét esetben a magyar politikai, és nem a gazdasági érdekek érvényesítése áll a fókuszban. Ezért nem kifogásolható, hogy külföldön élő honfitársaink is adnak pénzt a másként gondolkodó, nem pártként működő hazai társadalmi szervezeteknek. Amúgy szakmai hiba a pártok és az egyéb szerveződések összemosása.

Ezúttal azt találták ki, hogy a civilekre is alkalmazni lehessen a pártok finanszírozásáról szóló törvényt, amely szerint jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, illetve külföldi cégektől, valamint magánszemélyektől sem fogadhatnak el vagyoni hozzájárulást. Ez persze vélhetően csak akkor lenne érvényes, ha egy társadalmi – „álcivil” – szervezet részt vesz a választásokon. Itt érdemes idézni a civiltörvény ma hatályos szövegét, amely tisztázza a közvetlen politikai tevékenység fogalmát. E szerint „párt érdekében végzett politikai tevékenység az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a vármegyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése”.

Máris beleütközünk némi ellentmondásba. Az országgyűlési választásokon kizárólag pártok állíthatnak jelöltet, ugyanakkor függetlenként bárki indulhat. Az európai parlamenti választáson viszont csak pártlistákat lehet állítani. A civilek tehát ezeken a pályákon közvetlenül nem játszanak. Más a helyzet az önkormányzati választásoknál, mert azokon egyesületek is részt vehetnek, ám állami támogatás nélkül. Azt meg tudja magyarázni valaki, hogy a civiltörvényben meghatározott különbségtételt mi indokolja? Ismét hangsúlyozzuk, hogy párt érdekében végzett politikai tevékenység a vármegyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe, valamint a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. És mi van a többi, nagyjából háromezer településsel? Kár, hogy ezt a 2022-es módosítást eddig nem kifogásolta senki.

Lehetséges, hogy a NER most rendet tesz, és ha egy szervezet bárhol is indul a helyhatósági választáson, akkor azt a párttörvényben meghatározott szabályok szerint teheti csak meg. Vagyis: nem lesz hazai jogi személyektől, valamint külföldről érkező támogatás, különben pórul járnak. A mai szabályozás egyébként az önkormányzati és az EP-választásokra sem tartalmaz a kampányfinanszírozással összefüggésben különös rendelkezéseket, például jelöltenkénti költséghatárokat. Ritkán találkozunk ilyen zavaros rendelkezéssel.

A Fidesz talán tart Karácsony Gergelytől és más ellenzéki jelöltektől, hogy jövő nyáron megszorongatják a NER embereit? A megoldást reményeim szerint hiába keresik a civilek vegzálásában.

(Fotó: MTI / Máthé Zoltán)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1618221569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása