Magyar Ügyvéd Blog

Úgy tűnik, nálunk a törvény előtt mégsem egyenlő mindenki – kit és miért tartóztatnak le?

2023. október 15. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2023-10-15_19_09_54.pngA pedofil képek birtoklásáért elítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet egyetlen percet sem töltött börtönben, miközben a Nemzeti Földügyi Központ menesztett elnökét hasonló vád miatt letartóztatták. Ugyancsak ellentmondásos a helyzet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének korrupciós ügyében is. Schadl György rács mögött van, míg a másodrendű vádlott, Völner Pál egykori igazságügyi államtitkár az ítélethozatalig szabadon járkálhat. Ki érti ezt?

Az ügyészség szeptemberi közleménye szerint gyermekpornográfia miatt indítványozott letartóztatást, mert egy állami szervnél korábban vezető beosztásban dolgozó ember munkahelyi laptopján igencsak kínos képeket találták. A vádhatóság szerint a felvételek között kiskorúak szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf tartalmak voltak, amelyek egy része 12. életévét be nem töltött személyt ábrázolt. A bíróság szeptember 17-én ebben az ügyben elrendelte a gyanúsított letartóztatását. Az ügyészség indoklása szerint erre azért volt szükség, mert az 5-től 10 évig terjedő büntetési tétel jelentette fenyegetettség, a bűncselekmény jellege és körülményei alapján csak így biztosítható, hogy a férfi ne szökjön meg, ne befolyásolhassa a bizonyítást, illetve ne kövessen el újabb szándékos bűncselekményt.

A Btk.-ban olvasható: aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt megszerez vagy tart, alapesetben bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanakkor a 12. életévét be nem töltött sértett esetén az elzárás időtartama valóban akár 10 év is lehet. A letartóztatás viszont a büntetőeljárási törvény szerint alapvetően csak a terhelt jelenlétének biztosítása, a szökés, elrejtőzés veszélyének fennállta, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el. Nem akarnánk mentegetni a gyanúsítottat, de ebben az esetben a szökés, a bizonyítás befolyásolása, illetve a bűnismétlés megalapozottan nemigen valószínűsíthető.

Közben kiderült, hogy az érintett extisztviselő N. J. – állítólag Orbán Viktor egykori gimnáziumi osztálytársa –, aki az agrártárca alá tartozó Nemzeti Földügyi Központ (NFK) elnöke volt 2019-től egészen a titokban tartott felmentésééig. Az ő esetében milyen megfontolások alapján valószínűsítik, hogy elrejtőzne, esetleg ismét pedofil tartalmakat töltene le az internetről? A bizonyítási eljárást pedig szabadon hagyása esetén sem befolyásolhatná, hiszen az ő számítógépén találták meg a kifogásolható tartalmakat. Ezek után mit kellene még igazolni?

Mellesleg Kaleta Gábor is az NFK menesztett elnökéhez hasonló „betegségben” szenvedett: a volt perui nagykövetet 19 ezer pedofil tartalmú felvétel birtoklása miatt egy év szabadságvesztésre ítélték, amelynek végrehajtását felfüggesztették, valamint 540 ezer forintos pénzbüntetés fizetésére kötelezték. Az ő esetében viszont nem tartottak szükségesnek a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedést.

A letartóztatás semmiképpen nem tekinthető előzetes büntetésnek, ám ha az ügyészség ezt kezdeményezi, a bíróság általában helyt ad az indítványnak. A joggyakorlat azonban elég ellentmondásosnak tűnik. Gondoljunk többek között a végrehajtó kar elnökének vesztegetési ügyére (és a sort még folytathatnánk). A vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.

Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az eset elég súlyosnak tűnik, és a társadalomra bizonyosan nem jelent kisebb veszélyt, mint ha valaki pedofil tartalmakat tölt le az internetről, mert azok már úgyis elérhetők a világhálón.

Az egykori fővégrehajtó amúgy máig letartóztatásban van, míg Völner szabadlábon védekezhet, miközben neki is kinéz a Btk. szerint 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyészség egyébként a tárgyalásról való lemondás esetén a volt államtitkárra 8, a végrehajtó kamara lebukott elnökére 10 évnyi börtönbüntetést kezdeményezett. Az utóbbi máig rács mögött várja az ítéletet, Völner, aki a perben másodrendű vádlott, járkálhat, amerre csak akar. Érti ezt valaki?

Mindezzel kapcsolatban más kérdések is felvetődnek. Vajon miként lehet bárki olyan ostoba, hogy a hivatali laptopján őriz pedofil felvételeket? A másik felvetésünk pedig az, hogy a magas állami posztot betöltő emberek vélhetően átestek nemzetbiztonsági ellenőrzésen, mégis eltölthettek éveket úgy a posztjukon, hogy közben törvénysértő tevékenységet folytattak. Akkor mire szolgál az ellenőrzés? Ráadásul úgy tűnik, hogy nálunk a törvény mégsem vonatkozik mindenkire egyenlően...

(Illusztráció: pixabay.com)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3518235415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása