Az ősfideszes Pesty László állította, hogy rendelkezik külföldi szervereken őrzött adatokkal, amelyek szerint NER-közeli klántagok tisztességes vállalkozók rovására, törvénytelen eszközökkel óriási vagyonokra tettek szert. Erre azonnal lépnie kellene az ügyészségnek, amely azonban állam az államban, és parancsuralmi rendszerben működik. Nem véletlen, hogy Magyarország nem kér az Európai Ügyészségből. Másfelől aki vádaskodik, ne rébuszokban beszéljen, hanem álljon elő a bizonyítékokkal.
Korábban Simicska Lajos lebegtette meg, hogy vannak bizonyítékai bizonyos disznóságokról, amelyekről azóta sem tudunk semmit. Most a Fidesz őstagja, Pesty László állította a Magyar Hangnak adott interjúban, hogy rendelkezik külföldi szervereken őrzött adatokkal, amelyek szerint NER-közeli klántagok tisztességes vállalkozók rovására, törvénytelen eszközökkel óriási vagyonokra tettek szert. Mindezzel kapcsolatban a Klubrádió Megbeszéljük című adásában leszögeztem: egykor Simicskát valóban több perben képviseltem, de köt az ügyvédi titok, és ha lenne is tudomásom bármiféle visszaélésről, arról nyilvánosan nem beszélhetnék.
Megjegyeztem, hogy amennyiben valamilyen vélelmezett botrányos ügyről sokan tudnak, az előbb-utóbb napvilágra kerül. Ugyanakkor a büntetőeljárási törvény szerint a bizonyítási eszközök alkalmazása meglehetősen szabad. Az ügyészség tehát megkereshet bárkit, akinek birtokában lehetnek valamilyen jogsértésre utaló információk, és azok megszerzése után, ha azok olyan ok-okoztati láncot alkotnak, amelyekből bűncselekmény megalapozott gyanújára lehet következtetni, elrendelheti a nyomozást.
„Bizonyos kegyelt nagyurak rámutatnak egy vállalkozásra, panzióra, villára, és azt mondják a tulajdonosnak, hogy barátocskám, nem ártana neked egy tulajdonostárs” – állította Pesty László filmrendező és producer. Mondandóját azzal támasztotta alá, hogy tud bizonyítékokról, például videó- és hangfelvételekről, adatbázisokról, dokumentumokról, amelyek alapján beazonosíthatók a bűncselekmények, azok nagyságrendje, valamint az elkövetők. Szerinte a lopásért, zsarolásért börtönbüntetés jár, évek, nehéz vasban. „A Lölő-jelenséget – vagyis azt, amikor tehetségtelen, büdös lábú, alanyt állítmánnyal egyeztetni nem tudó, végtelenül ostoba, ízléstelen és tehetségtelen emberek zsarolás és más Btk.-s bűncselekmények útján ráteszik a kezüket sikeres vállalkozásokra –, a jelenlegi hatalomnak módjában áll eltávolítani, kimetszeni, mint egy rákos daganatot”.
Az adásban erről ugyan nem volt szó, de vallomásra – feltételezett bizonyítékok átadására – sajtóhírek alapján senkit nem lehet kényszeríteni. A hatályos szabályok szerint – néhány kivételtől eltekintve, ilyenek többek között az állam elleni bűncselekmények – a jog senkit nem kötelez feljelentésre. Így nem egyszerű feladat, hogy egy médianyilatkozat alapján eljárást indítsanak. Annak azonban nincs akadálya, hogy a hatóságok a rendelkezésükre álló más eszközök felhasználásával, amelyek feljogosítanak akár a titkos adatgyűjtésre is, kísérletet tegyenek a nyomozás elrendeléséhez szükséges információ megszerzésére. Ezzel a lehetőséggel azonban csak jogállamban szoktak élni, míg nálunk az illetékesek inkább elsunnyogják az egészet.
Nem véletlen – fogalmaztam –, hogy az Európai Bizottság visszatart egyes uniós támogatásokat, mert azok felhasználásának átláthatósága, valamint az illetékes hatóságok, tehát az ügyészség, a bíróság és az Alkotmánybíróság függetlensége sem biztosított. Pesty László Tusványoson nagy vihart kavart felszólalásában azt hangoztatta, az, hogy „a kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk, ugyanaz, mint a Lölő-jelenség Magyarországon”. Ez az igazán nagy baj, mert ha a „kirakatban” lehet lopni, a jogállamiság súlyos sérelme miatt az uniós pénzek jelentős része végképp elveszhet.
Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc a Puskás Akadémián. (Fotó: Flickr/Puskás Akadémia)
Azt azonban tudni kell, hogy aki vádaskodik, annak illik előállni a bizonyítékokkal. Másfelől az ügyészségnek is feladata lenne, hogy az efféle nyilatkozatokat hivatalból vizsgálja – akkor is, ha az érintettek az esetenként a törvényesség és a jogellenesség között meghúzódó vékony mezsgyén lavíroznak –, de ma erre kevés az esély. Enélkül viszont nemigen beszélhetünk jogállamról.
A Klubrádión a beszélgetést az alábbi linken hallgathatják meg a 67 perc 45-ik másodpercétől:
https://www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2023-augusztus-18-pentek-1605-35121
(Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd)
