Egy jogállamban a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, kivéve a gyevi bírót. Boris Johnson brit kormányfő belebukott a covidos bulikba, de mi kell ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök – akinek a gyermekkori barátja, az édesapja, a lánya, a veje, és ki tudja még, milyen ismerőse kőgazdag milliárdossá vált – ne lemondjon, hanem legalább elszégyellje magát?  A Tiborcz István érdekkörébe tartozó egyik cég által az eredetihez képest kétszeres áron felújított geszti Tisza-kastély (!) előtt tartott sajtótájékoztatót október elején a kihelyezett kormányülésről Orbán Viktor.

Egy jogállamban a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak – hangsúlyozta a Heti TV Pirkadat című adásában M. Kende Péter. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett Boris Johnson volt brit miniszterelnökre, aki azonnali hatállyal lemondott a posztjáról, miután megkapta az úgynevezett partygate-jelentést, amely azt vizsgálta, hogy a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején tartott partik ügyében félrevezette-e a parlamentet. Az angol újságok 2021 decemberében írták meg, hogy a járványügyi lezárások alatt több kormányzati épületben, illetve a miniszterelnöki rezidencián illegális összejöveteleket tartottak, amelyek egy részén maga a kormányfő is megjelenhetett. Majd a műsorvezető azzal folytatta: nálunk viszont úgy tűnik, a jogszabályokat gyakran személyre szabják.

Valóban sok példa akad erre, mert ha valamit a hatalom elhatároz, és az ellenkezik a hatályos joganyaggal, akkor a szándékhoz igazítják a törvényeket – válaszoltam. Ráadásul évek óta működik a migrációs és háborús veszélyhelyzetre hivatkozva Európában példátlan rendeleti kormányzás, tehát még a parlamentet is megkerülhetik. A kétharmad birtokában erre azonban nincs is szükség, mert a fideszes szavazógép 2010 óta fegyelmezetten működik. A napokban vált sajtóhírré például az, hogy Orbán Viktor kastélybizniszben érdekelt veje sok milliárdnyi adót takarított meg egy 2017-től hatályos – vélhetően a személyére szabott – törvénymódosítás nyomán. A hasonló esetek sorát vég nélkül folytathatnánk. Mi kell még ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök – akinek a gyermekkori barátja, az édesapja, a lánya, a veje, és ki tudja még, milyen ismerőse kőgazdag milliárdossá vált – ne lemondjon, hanem legalább elszégyellje magát?

Kende felvetette, hogy ez jelent-e lelkiismereti problémát a kedvezményezetteknek. Magam nem látom, hogy a személyre szabott jogalkotással kivételezett helyzetbe hozott emberek mentális problémákkal küzdenének, és pszichiáter segítségére szorulnának. Ezt a kérdést inkább a társadalom oldaláról kellene vizsgálni. A polgárok – és persze a gazdasági vállalkozások is, amelyek gyakran elszenvedői a hatalom költségvetési lyukak befoltozására irányuló ötletelésének – elvárhatnák ugyan, hogy jogbiztonságban éljenek, de alig nyílik lehetőség arra, hogy bárki fellépjen a kormánynak a visszaélésszerűen gyakorolt, sokszor a saját törvényeit is semmibe vevő jogalkotási tevékenységével szemben. Csak egyetlen megoldás kínálkozik: 2026-ban ezt a hatalmat le kell váltani.

A személyre szabott jogalkotásról készítettünk egy hevenyészett összeállítást. A gazdasági szereplőket célzottan sújtó intézkedéseket mindebből kihagytuk, pedig az is megérne egy misét. Már csak azért is, mert vannak egyenlőek, illetve még egyenlőbbek. A külföldi kereskedelmi láncokat és a bankokat a NER nem szereti, a kínai akkumulátorgyártók itteni befektetéseit meg tízmilliárdokkal támogatja. Szerencsétlenségünkre az elektromos autók európai piaca döglődik, a magyar gazdaság mélyrepülésben van, a forint meg a végét járja...

Íme rövid összegzés a személyre szabott lex-ekből:

Tiborcz István 2015 végén csapott bele a műemlékbizniszbe, és 2016 végén megszületett a törvénymódosítás: az adózás előtti eredményből leírható a nemzeti kulturális örökség részét képező ingatlanba fektetett pénzek kétszerese. Ez a kedvezmény öt évre elosztható, és ha még akkor sem lenne elég a teljes kedvezményre jogosító adóalap, a kedvezmény a társult vállalkozások között szétosztható. Így lehet lenullázni a társasági adót, ami európai szinten a legkisebb 9 százalékos. A műemlékvédelem érdekében adott adókedvezmény a nemzeti örökség védelmét szolgálhatná, de például a Tiborcz érdekeltségébe tartozó turai kastélyt a turisták egyáltalán nem látogathatják. Ennyit a nemzeti örökség védelméről! A javaslatot egyébként egy 131 oldalas salátatörvényben rejtették el.

Washingtoni nagykövetnek akarták kinevezni Szapáry Györgyöt, az MNB korábbi alelnökét (aki azzal vívta ki a Fidesz bizalmát, hogy 2005-ben az EU pénzügyminiszteri tanácsában „feljelentette” a Gyurcsány-kormány gyakorlatát, az autópályák építési költségeinek költségvetésen kívüli elszámolását, amivel csökkent az államháztartás hiánya). Csakhogy a bankár akkor már elmúlt 70 éves, ami kizáró ok volt a diplomáciai kinevezéshez. Törvénymódosítással megoldották a dolgot, így 2011. január 1-jétől nagykövet lett.

Schmitt Pál is belépett azoknak az embereknek a sorába, akikre külön törvényt szabtak a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012 nyarán benyújtott egy módosító indítványt az alaptörvény első módosításához. Ha ez átmegy – és átment –, a lemondott államfő fizetése kétharmados törvénybe lesz foglalva. Matolcsy indítványa szerint ugyanis az alaptörvény úgy módosulna, hogy már nemcsak a köztársasági elnök, hanem a volt köztársasági elnökök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását is sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. Ez lényegében azt jelenti, hogy hiába is lesz egyszer kormányváltás, amíg az új kormány nem szerez kétharmadot, a plágiumbotrányba belebukott Schmittet nem lehet megfosztani a jövedelmétől.

Ha úgy gondolják, átírják a bírósági törvényt, hogy a parlament megválaszthassa a bírói gyakorlattal nem rendelkező korábbi legfőbb ügyészt, Varga Zs. Andrást a Kúria elnökénekének. Ez 2020 őszén fura előzmények után történt. A Lex Varga Zs. lehetővé tette, hogy azok a bírók, akik az Alkotmánybíróság tagjaként, pályázati eljárás nélkül lesznek bírók, azonnal a Kúriára kerüljenek. Ezzel a törvény a kúriai bírói beosztás elnyerésének számos garanciális elemét kiiktatta – például azt, amely előírja, hogy az álláshelyre pályázók közötti rangsor kialakítása során a bírói tanács és a kollégium véleményét is figyelembe kell venni. A Kúrián vezető beosztásba – és különösen a Kúria elnöki székébe – csak olyan személy kerülhet, aki legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik. 2020. január 1-jétől azonban módosult a szabályozás, és bírói szolgálatként elismerhető lett az Alkotmánybíróság tagjaként töltött idő. Így állhatott elő, hogy 2021-től olyan ember lett Magyarország főbírója, aki – alig néhány hónapnyi alkotmánybírósági gyakorlattal a háta mögött – soha egyetlen bírósági tárgyalást sem vezetett még.

A Legfelsőbb Bíróságból 2011-ben Kúria lett, és ezzel a volt elnököt – bár még volt hátra a megválasztásáig érvényes határidőig három-négy éve – az átalakulással menesztették. Baka András a lex Baka néven emlegetett törvénymódosítással elveszítette a posztját, de Strasbourgban 2016-ban nyert 100 ezer eurót és annak kamatjait.

Egy törvénymódosító javaslat alapján hamarabb járhat le a terrorvádak miatt elítélt Budaházy György közügyektől eltiltása, így a szélsőjobboldali aktivista öt évet "nyerhet". A 2023 őszén Novák Katalin köztársasági elnök kegyelméből szabadult szélsőjobboldali aktivista lehet az egyik nyertese annak a törvénymódosító javaslatnak, amely szerint az eddigieknél enyhébben számítanák ki a közügyektől eltiltás idejét. Vagyis: 2033 helyett már 2028-ban élhet valamennyi állampolgári jogával.

Mocsai Lajos pályázott a 2014 szeptemberben önálló intézménnyé váló Testnevelési Egyetem rektori posztjára. A magyar férfi kézilabda-válogatott egykori kapitánya 1978 óta tanított a Testnevelési Főiskolán, de a korábbi rendszerben nem pályázhatott volna, mert akkor még azt írta elő a felsőoktatási törvény, hogy a rektornak tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Ezt módosította a parlament. Amúgy professzor lett a doktori címmel sem rendelkező Mocsai Lajosból, miután Balog Zoltán javaslatára Áder János kinevezte.

A szabályok szerint összeférhetetlenséget jelentett volna, hogy Dézsi Csaba András, Győr 2020-ban megválasztott új polgármestere a helyi kórház osztályvezető főorvosa legyen. Gulyás Gergely, Böröcz László, Bajkai István és Nacsa Lőrinc ugyanis beadtak egy, az önkormányzati törvény módosítására vonatkozó javaslatot. A törvény addig úgy szólt, hogy a 3000 főnél nagyobb települések polgármestere csak tudományos vagy művészeti munkát folytathat, mostantól azonban engedik az egészségügyi munkát is.

De volt itt lex Borkai is, mert a később szexbotrányba keveredett egykori sportoló – és katonatiszt – nem lehetett volna polgármester ugyancsak Győrött 2010-ben, ha az akkori alkotmánymódosítás a Fidesz eredeti tervei szerint megy át. Abban ugyanis a leszereléstől számított öt évig fegyveres testület tagja nem indulhatott volna önkormányzati választáson. Borkai Zsolt pedig négy évvel korábban még hivatásos katonaként szolgált. Az összeférhetetlenség idejét ezért három évre módosították, így már indulhatott.

Rácz Zsófiából 22 évesen, egyetemistaként csinált fiatalokért felelős helyettes államtitkárt az Orbán-kormány 2019-ben. A kinevezéséhez törvényt kellett módosítani, mivel még nem volt diplomája. Az új kormányban azonban már nem kapott megbízást, de 2022-ben Navracsics Tibor miniszteri biztosa lett, ám e posztjáról tavaly nyáron lemondott.

Megszavazta az Országgyűlés tavaly tavasszal a lex PestiSrácokat: ezentúl büntetőjogi következmények nélkül közölhető a médiában rágalmazó, becsületsértő közlés, ha az közügyek megvitatása közben történik. Ez az a jogszabály, amelyről Huth Gergely, az egyik legtöbb sajtópert vesztő lap, a PestiSrácok főszerkesztője azt nyilatkozta a kormánypárti HírTV-nek, hogy elfogadása esetén pezsgőt bontanak. A Fidesz azzal indokolta a sajtóban lex lakájmédiaként is emlegetett Btk.-módosítást, hogy ezzel a sajtó „dekriminalizációját” hajtják végre, vagyis meg akarták szüntetni azt, hogy a média munkatársai fenyegetve érezzék magukat egy esetleges börtönbüntetéstől. Amivel akár egyet is lehet érteni!

Akár kétmilliárd forintra vagy letöltendő szabadságvesztésre is büntetnék az önkényuralmi jelképek – például a vörös csillag – kereskedelmi célú felhasználóját egy 2017-es javaslat szerint. Azért felejtették el szép csendben a kormánypártok a lex Heinekent, mert az a kormány jogászai szerint is védhetetlen alkotmányosan, és belátták: a nemzetközi bíróság előtt sem állná meg a helyét. Aki nem tudná: a sör címkéjén máig látható a vörös csillag.

Polt Péter 2000 és 2006 között legfőbb ügyész volt, és 2010-től mostanáig az. 1993 és 1995 között a Fidesz tagja volt, az 1994-es választásokon a párt képviselőjelöltként indult, de nem szerzett mandátumot. A legfőbb ügyész hivatali ideje hatról kilenc évre nőtt, megválasztásához kétharmados többség kell, és rá nem vonatkozik az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatára. Mi több, addig maradhat hivatalban – lex Polt –, ameddig az utódját nem sikerül kétharmados többséggel megválasztani. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd. Orbán Viktor az októberi kihelyezett kormányülésről tartott sajtótájékoztatót  a geszti Tisza-kastélynál, amit egy, a Tiborcz István érdekkörébe tartozó cég az eredeti előirányzat kétszereséért, 11 milliárd forintból újított fel.)