A nemzetbiztonsági törvény szerint még a saját beleegyezésük esetén sem vethetnek alá újságírókat hazugságvizsgálatnak., A titkosszolgálatok működését ismerő forrásaink szerint túl jóhiszeműen voltak, akik ezt vállalták, és veszélyes precedenst teremtettek. A hatóság képviselői túllépték a hatáskörüket, valószínűleg központi utasításra. Igazi hungarikum, hogy nálunk a propagandát és a titkosszolgálatokat is ugyanaz a miniszter tartja kézben. Mindazonáltal szurkolunk a Magyar Hang újságíróinak, akik a szakma szabályaira figyelemmel sajnálatosan álhírt közöltek. A labda az Alkotmányvédelmi Hivatal térfelén pattog: derítsék ki, honnan származik a bukott szír elnök állítólagos budapesti leszállásáról szóló fakenews.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal

felderíti és elhárítja többek között a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;

felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;

felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket – olvasható a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben.

Mindennek apropója, hogy a Magyar Hang azt írta, hogy december 7-én a Syrian Airlines repülőgépe különleges biztonsági intézkedések mellett szállt le Ferihegyen azután, hogy Bassár el-Aszad elnököt elűzték Szíriából, miközben az iszlamista felkelők elfoglalták Damaszkuszt.

Ebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a több évtizede regnáló diktátor meneküléséhez Magyarország segítséget nyújtott. A portál azonban kellő óvatossággal járt el, mert a szír gép landolásáról ismeretlen forrásból kapták a tájékoztatást, amit a külügyminiszternek küldött sms-sel, valamint az ORFK-nak és a TEK-nek feltett kérdésekkel próbáltak megerősíteni. Miután sehonnan nem kaptak választ, úgy döntöttek, közlik a később cáfolt információt. György Zsombor főszerkesztő ezt röviddel ezután súlyos szakmai hibának minősítette, és mindenkitől elnézést kért. És a többi érintett miért nem tette meg ugyanezt?

Itt akár vége is lehetne a történetnek, de abba sikerült még Magyar Pétert is belekeverni, aki a saját Facebook-oldalán megosztotta a hírt. „Ez még rosszabb, mint Magyar Péter eddigi számtalan hazugsága, ugyanis ha egy őrült dzsihadista meghallja, hogy itt azt beszélik, hogy Magyarországon bújtatják a szír elnököt, és itt meggyilkol vagy felrobbant néhány magyart, akkor azért ki fogja vállalni a felelősséget?” – reagált a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás, akinek nem kedvence MP. Szerinte ez egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatot jelentett. Miközben a BBC az orosz állami média jelentéseire hivatkozva közölte, hogy el-Aszad Moszkvába menekült. A BBC pedig mégiscsak tekintélyesebb nemzetközi hírforrás, mint a Magyar Hang...

Az Alkotmányvédelmi Hivatal ennek ellenére azonnali hatállyal nemzetbiztonsági vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, ki és miért terjesztette azt az álhírt, hogy a bukott szíriai diktátor, Bassár el-Aszad Budapestre érkezhetett. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni fogják az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) a Mandiner megkeresésére. Kár, hogy a törvény a nemzetbiztonsági vizsgálat fogalmát nem tartalmazza.

Ennek ellenére a titkosszolgálatok működését ismerő forrásaink szerint a hivatalnak számos eszköz áll a rendelkezésére. Megfelelő felhatalmazás, igazságügy-miniszteri engedély birtokában például lehallgathatnak telefonokat, ellenőrizhetik az elektronikus hírközlő hálózatokon folytatott kommunikációt, bekamerázhatnak zárt helyiségeket, autókat. Ki kellett volna deríteniük, hogy ki áll a hamis e-mail mögött. Azt viszont szakértők amatőr – és nem túl jogszerű – megoldásnak tartják, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal „beszélgetésre” hívta a Magyar Hang munkatársait.

Érdekes változás történt egyébként 2018-ban: az új Be. szerint a büntetőeljárás megindításának már nem feltétele a bűncselekmény gyanúja. Ehhez elég, ha valaki „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet”. Ilyenkor úgynevezett előkészítő eljárást lehet folytatni, amelynek célja tulajdonképpen nem más, mint a gyanú gyanújának megalapozása.

A büntetőeljárási és a nemzetbiztonsági törvényt azonban nem szabad összekeverni. Már csak azért sem, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal nem folytathat nyomozást és előkészítő eljárást sem. Amennyiben bűncselekmény gyanúját észlelik, azonnal feljelentést kell tenniük az illetékes nyomozóhatóságnál.

Azt természetesen a hatályos rendelkezések nem zárják ki, hogy a titkosszolgálat széles körben tájékozódjék valamilyen nemzetbiztonságot veszélyeztető ügyben. Ezt megtehetik fedett eljárásban, de akár úgy is, hogy a hivatal székházába „beszélgetésre” hívnak meg valakit. Ez utóbbi „eljárási cselekményre” azonban csak önkéntes alapon kerülhet sor. Aki nem akar „beszélgetni” azt erre nem lehet kényszeríteni. További kérdéseket vet fel, hogy a Be. szerint az „ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során a tanú és a gyanúsított vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a tanú, illetve a gyanúsított hozzájárulása szükséges”. A nemzetbiztonsági törvény viszont ilyen lehetőséget egyáltalán nem tartalmaz.

Jóhiszeműen, de hibáztak az újságírók, amikor a „meghívásnak” eleget tettek, és még a titkosszolgálati törvényben sem szereplő poligráfos vizsgálatnak is alávetették magukat. Ezzel nem kívánatos precedenst teremtettek, ami a legkevésbé sem szolgálja a független sajtó érdekeit. A sajtótörvény szerint ugyanis az újságíró csak bűncselekmény megvalósulása esetén árulhatja el a forrását, egyébként nem...

(Illusztráció: Jetphotos – ez a gép biztosan nem szállt le december elején Budapesten)