A szuverenitásvédelmi sóhivatal elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv, amely bármely, a látókörébe került civil szervezettől, illetve az illetékes állami szervektől információkat kérhet. Ám ha egy érintett civil szerveződés megtagadja az együttműködést, ezt a tényt legfeljebb rögzítheti a jelentésében, aminek semmilyen jogkövetkezménye nem lehet. Egyelőre, mert a NER-nek van még egy éve arra, hogy egyik péntek éjszaka a rendeleti kormányzásra hivatkozva átírja a szabályokat.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) átfogó vizsgálatot indított a magyarországi Soros-hálózat brüsszeli finanszírozásáról. A hivatal megállapította, hogy Soros György szervezetei mélyen beépültek a brüsszeli pénzosztó intézményekbe, és így egyre több és több forrást juttatnak a Magyarországon működő, de külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezeteknek. (Az SZH egy újabb jelentésében Debrecennek külön figyelmet is szentelt a városban működő, külföldről pénzelt állítólagos „háttérépítésnek”.) A Brüsszelből finanszírozott Soros-hálózat tagjai jelentős károkat okoznak Magyarországnak, és súlyosan megsértik Magyarország szuverenitását – véli a hivatal. Orbán Viktor még sarkosabban fogalmazott: ezen szervezetek ellen a törvény erejével fogva fel kell fellépni. Az egész Soros-hálózatot fel kell számolni és szankciókat kell életbe léptetni azokkal szemben, akik külföldről fogadnak el pénzt a magyar politika befolyásolására. A kormányfő hangsúlyozta: a külföldről fizetett emberek és szervezetek célja, hogy megbuktassák a magyar kormányt, ezért ki kell őket söpörni.

Előre bocsátom, hogy ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy vízipisztollyal fenyegető üvegtigris, így nem kell tőle megijedni, bár a cél egyértelműen a félelemkeltés. De ez nem hatóság, hanem csupán hivatal. A feladatait a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény határozza meg, amely egyértelműen fogalmaz:

• feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére;
• feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.

A hatáskörük ennyi, és nem több. Ez elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv, amely bármely, a látókörébe került civil szervezettől, illetve az illetékes állami szervtől információkat kérhet. Ám ha egy érintett civil szerveződés megtagadja az együttműködést, ezt a tényt legfeljebb rögzítheti a jelentésében, aminek semmilyen jogkövetkezménye nem lehet. Egyelőre, mert a NER-nek van még egy éve arra, hogy hogy egyik péntek éjszaka a rendeleti kormányzásra hivatkozva átírja a szabályokat.

Az alaptörvény szerint egyébként „mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni”. Az is szerepel benne, hogy „szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek”. Ezt egészítsük ki a civiltörvénnyel: „az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az alaptörvény rendelkezéseit, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével”. Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Azok a civil szervezetek, amelyek eleget tesznek a fentebb idézett törvényi kötelezettségeknek, nem vádolhatók semmivel. Csak teszik az önként vállalt kötelezettségekben foglaltak szerinti dolgukat.

Minden közéleti tevékenység persze a (köz)politika része, és mint ilyen, kétségkívül alkalmas a választói akarat befolyásolására. Gondoljunk csak arra, hogy amikor valaki kifogásolja a nyugellátások idei mértékét, ami 3,2 százalék volt, szemben a januári 5.5 százalékos inflációval, máris – vélhetően akaratán túl – a választói akarat befolyásolására alkalmas tevékenységet folytat. A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság ugyanezt teszi: valamennyi egyesület a társadalmi igazságtalanságok ellen, a korrupció megakadályozása, a demokratikus intézményszert ért támadások ellen, az általánosan elfogadott európai értékek védelme érdekében lép fel. Csakhogy ezzel a Szuverenitásvédelmi Hatóság célkeresztjébe kerültek, miután külföldről is fogadtak el támogatást. Miközben a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a civil szervezetek szedhetnek tagdíjat, és elfogadhatnak támogatásokat, adományokat. Akár külföldről is, ami semmilyen jogszabályba nem ütközik.

Ismereteim szerint nincs ma Magyarországon olyan civil szervezet – egyesület, alapítvány, szakmai érdekképviselet, esetleg kifejezetten a sérülékeny társadalmi csoportokat vagy éppen a jogállamot védő szervezet, bélyeggyűjtő vagy sakk-kör stb. – amelynek a tevékenysége bűncselekményt valósítana meg. Ha lenne ilyen, azzal szemben a hatóságoknak hivatalból fel kellene lépniük, kezdeményezve a szervezet feloszlatását, de akár büntetőeljárás megindítását is. Nem kell ehhez egy „műanyaghivatal”. Emlékezzünk csak a Magyar Gárdára, amelynek deklarált célja a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelme. Csakhogy erre hivatkozva a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítésére alkalmas felvonulásokat szerveztek, és a bíróság úgy döntött, ez már összeegyeztethetetlen az eredetileg megfogalmazott célkitűzésekkel. Aki pedig a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Végezetül: abszurd az egész helyzet. Magyarország az uniós csatlakozással egy érdek- és értékközösségen alapuló klub tagjává vált, amelyről népszavazás döntött. Lehet sorosazni, brüsszelezni, lehet a civil társadalom ellen totális támadást indítani, lehet hosszú tanulmányokat írni, csak mindez nem vezet sehová. Hibás kiindulási alap, hogy a magyar emberek hülyék, és az állami média hazugságáradata mindenkit leural. Ennek egyszer szükségszerűen vége szakad. Nem a külföldi befolyástól kellene védekeznünk, hanem a magyar nagyurak nemzet elleni támadásától.

Ismétlem, egyelőre az NSZ-ről egy műanyag játék vízipisztoly jut eszembe. Műanyag, mert az eredeti fegyver látszatát kelti. Játék, mert nem vehető komolyan. Olyan, ami nem tud kárt tenni a célszemélyben, mert ő legfeljebb vizes lesz. Ezt pedig túl lehet élni, de a bevizezett embereket megbélyegezhetik.

Hiányzik nekünk, hogy a szuverenitásvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság újabb eljárást kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságán, mert a jogszabály több ponton sérti az uniós jogot, többek között az EU demokratikus értékekeit, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát? Ehhez a kezdeményezéshez egy korábbi barátunk, a ma már nemigen létező visegrádi négyekhez tartozó Csehország is csatlakozott. Kell nekünk még több ellenség?

Az SZH egy inverz ombudsman, aki az állampolgárokat védi az állammal szemben. De itt fordítva történik minden: a hivatal védi az államot az állampolgárokkal szemben...

Erről a Klubrádió Megbeszéljük című adásában Bolgár Györggyel beszélgettünk (ezt a 39. perctől hallgathatják vissza).

A Heti TV Pirkadat című, M. Kende Péter vezette műsorában ugyanerről esett szó.

(Illusztráció: jatekmuzeum.blog.hu)