„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát (...), de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel.” Ekkora ostobaságot volt képes megfogalmazni Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Ezzel Kádár Jánosnak adott igazat, aki „józan reálpolitikusként” kiszolgáltatta az országot a szovjet birodalomnak.

Haladéktalanul hozza összhangba Magyarország a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó nemzeti jogszabályait az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával – üzente meg az Európa Tanács. Érdemes nekünk egy jelentős nemzetközi fórummal szemben megint kuruckodni, miközben alig több mint hetven elítéltről van szó?

Sokak véleménye szerint az airbnb a lakhatási válság egyik fő oka, hiszen a tulajdonosok az ingatlan albérletbe adása helyett inkább sokkal több pénzért turistákat fogadnak. A piac ezt diktálja, és ki lenne a saját pénze ellensége? Amúgy tényleg ez lenne a lakhatási válság magyarázata, amikor Budapesten a nem lakott ingatlanok aránya elérte a 17 százalékot? Jobb megoldás lenne, ha valamilyen konszenzusra jutnánk a lakások rövid távú bérbeadásából hasznot remélő tulajdonosok, a társasházakban életvitelszerűen lakók, valamint a szélesebb közösségek érdekeit illetően.

Amennyiben Brüsszel a feje tetejére áll, akkor sem leszünk bevándorlóország – hangoztatta Orbán Viktor. Mi egyébként az ukrán menekültekből sem kérünk, bár ők sem belőlünk: döntő többségük csak átutazóként tartózkodik Magyarországon. Akik mégis maradnának, azoktól megvonjuk a lakhatási támogatást. Mennyi empátia szorult ebbe a kormányba?!

A Tisza Párt a fővárosi közgyűlésben nem köt egyik frakcióval sem koalíciót, és az eddigi főpolgármester-helyetteseket bizonyosan nem szavazza meg. Demszky Gábor volt főpolgármester szerint a Tiszán belül kellene megfékezni a „napóleoni szerepben tetszelgő” Magyar Pétert. Tetszik, nem tetszik, a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a Tisza Budapesten egymaga megelőzte a Fideszt, ezért felmerülhet a fővárosban új választás lehetősége is.

Túl sok a megválaszolatlan kérdés a Völner–Schadl-ügyben a Magyar Péter által a volt feleségével készített hangfelvétel alapján elindított nyomozás, majd annak megszüntetése körül. Ezért korábban kétszer is javasoltuk (itt és itt), hogy Magyar éljen a mindenkit megillető joggal: nyújtson be a határozat ellen felülbírálati indítványt. Ezt most megtette, és ha az ügyészség továbbra sem lát indokot a nyomozás folytatására, a végső szót a bíróság mondhatja ki.

A jogalkotó végtelen bölcsessége sem terjedhet ki mindenre. Arra például senki nem gondolt, mi történik akkor, ha egy megválasztott polgármester valamilyen okból nem lesz képes 15 napon belül összehívni az új képviselő-testületet? Ebben az esetben ex lex-állapot alakul ki, és a település átmeneti rendelkezések hiányában vezetés nélkül marad. Az ilyen szituációra vonatkozó konkrét szabályok híján a megválasztott polgármester, illetve a testület sem mondhat le, és időközi választást sem lehet kiírni.

Jelentős költségvetési megtakarítást eredményez a kormány szerint az, hogy az embercsempészet miatt jogerősen elítéltek 90 százalékát szabadon bocsátották. A 2300 fő kiengedésével a börtönöknek az Emberi Jogok Európai Bírósága által kifogásolt túlzsúfoltságát ezzel ingyen megszüntethetik. De senkit nem érdekel, hogy utána jöhet a vízözön...

A tanulók az iskolákba szeptembertől nem vihetnek be a közbiztonságra különösen veszélyes tárgyakat, és nem tarthatnak maguknál mobiltelefont, kép- vagy hangrögzítésre, illetve internetelérésre alkalmas okoseszközöket. Ezt vajon ki és hogyan fogja ellenőrizni? A módszer adott: telepítsenek mindenütt fémérzékelő kaput és csomagátvizsgáló röntgent.

Különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány a paksi atomerőművet, és ezzel hatmilliárd forint iparűzési adót vett el a várostól, de a telek- és építményadóval együtt már évi hétmilliárdot. Ezt az összeget Tolna és Bács-Kiskun megye önkormányzata kapja meg. A rendelet azonban alighanem törvényellenes, mert nem biztosított a jogalkotásról szóló törvény szerinti felkészülési időt a jogszabály alkalmazására. Ugyanakkor felvetődik: igazságos megoldás-e, hogy az évi 1100 milliárdos iparűzési adón közvetlenül a települések mindössze tíz százaléka osztozik, ami messzire vezető kérdés.